Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)
Az Európai Unió (EU) költségvetése a különféle uniós szakpolitikák területén meglévő támogatások pénzügyi vonzatát, valamint a támogatások finanszírozásához szükséges forrásokat foglalja magában. Magyarország költségvetési kérdésekben döntési helyzetbe egyrészt a pénzügyi keretterv tárgyalásakor, másrészt az éves költségvetési tárgyalások során kerül.
| Teljes szöveg |
| A teljes dokumentumot elolvashatja itt! |
- a nem támogatott, javaslatok ismételt felvethetőségi esélyének elemzését,
- új javaslatok megfogalmazását, kivitelezhetőségének elemzését,
- tagállami egyeztetéseket, tagállami érdekcsoportokkal való egyeztetéseket,
- infrastruktúra fejlesztését (videokonferencia kiépítése, szimulációs modell továbbfejlesztése, frissítése stb.)
- képzések, továbbképzések szervezését.
A jövőbeni tárgyalások sikeres kimenetele érdekében elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületeket képviselő minisztériumok együttesen járuljanak hozzá a jelenlegi szimulációs modell továbbfejlesztéséhez. A jövőben is a Pénzügyminisztériumnak kell az összefogó szerepet játszania, és javasolható, hogy a modell működtetését és a számításokat is ez a szerv végezze. Ennek oka az, hogy a Pénzügyminisztérium rendelkezik múltbeli felhasználásokra vonatkozó adatokkal mind hazai, mind uniós oldalról, és általános rálátása van a pénzügyi folyamatokra.
A tagállamokkal való egyeztetést, információ illetve álláspont cserét a jövőben erősíteni kell, sőt rendszeresíteni szükséges annak érdekében, hogy viszonylag rövid időn belül világossá váljon, mely tagállamok mely területeken tekinthetőek szövetségeseinknek. Javasolt, hogy a „tagországjáró” delegáció tagjai között legyen legalább egy pénzügyminisztériumi képviselő is. Továbbra is fenn kell tartani a visegrádi együttműködést, amely több sikert is elkönyvelhet, főként a kohéziós politika területén.
A tagállamokkal való egyeztetés leghatékonyabb módszere, ha szakértői szinten és vezetői szinten is folynak véleménycserék. Erősíteni kell a szakértői szintű egyeztetések szerepét. Előfordulhat, hogy a szakértők véleménye eltér a vezetőktől, mivel a szakértők nem mindig rendelkeznek olyan politikai háttérinformációkkal, amely az adott véleménykülönbségeket indokolnák. Ennek elkerülésére fontos megértetni a szakértőkkel, hogy a kialakított álláspontot kell képviselniük, de nyitottnak kell lenni más tagállam véleményére, amelyet elemezni szükséges. Elsőként mindig szakértői szinten kell az egyeztetéseket lefolytatni, ahol az álláspontok, vélemények cseréje lebonyolódhat, ezt követően a hazai szakértők elemezhetik a másik fél által mondott álláspontokat bemutatva hazánk számára megmutatkozó előnyeket, hátrányokat. Ezek alapján lehet a vezetői döntéseket meghozni, illetőleg a vezetői szintű egyeztetésket lebonyolítani.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)
"Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tárgyalási álláspont előkészítésének ebben a fázisában megfigyelhető, hogy az információáramlás gyors, átlátható és biztosított, míg a minisztériumok részéről a véleménynyilvánítás, az álláspont kialakításában való részvétel minimális, a határidők szinte állandó figyelmen kívül hagyása érzékelhető. A Pénzügyminisztérium szinte egyedül van az álláspont kialakításban, a szakterületek tényleges ismerőitől kevés segítségre számíthat. Ez több okra vezethető vissza: az uniós költségvetési eljárás ismeretének hiánya, nem megfelelő szakértők kiválasztása és delegálása a munkacsoportba, érdektelenség és felelősségérzet hiánya. Röviden elmondható, hogy ezen a területen igen lényeges az elmaradás, jelentős fejlődésre van szükség." <br><br>A késések, a pontatlanság közönyösségre utal, ami az ország nemzetközi megítélésén ronthat. Ha a szakértő nem tudja kellőképpen értékelni kinevezésének súlyát, és saját elhatározásból nem sikerül betartani a határidőket, szankciók bevezetésével elő lehet segíteni a hatékonyságot. Elég, ha a hétköznapi életből veszünk egy példát. Ha egy egyszerű munkavállaló kétszeri figyelmeztetés ellenére sem képes vagy hajlandó az elvárásoknak megfelelően elvégezni a rábízott feladatokat, a munkáltató legkésőbb a harmadik figyelmeztetést követően el fogja bocsátani, és szakmailag felkészültebb, lelkiismeretesebb, elhivatottabb, felelősségteljesebben dolgozó embert fog keresni az állásra. Az ország elemi érdeke, hogy a megfelelő emberek kerüljenek az adott pozíciókba, és ne személyes érdekeken alapuljon a kiválasztás.<br>