Magyarországon húsz év alatt nem alakult '89-es klub, kör. Se civil szervezet, se kormány nem hozott létre kitüntetést a Kádár-kori ellenzékiség, a '89-es rendszerváltásban való részvétel jutalmazására. Nem lepleznek le emléktáblát a monori kempingben, a '85-ös ellenzéki találkozó színhelyén, se a Szép Ilona vagy a Szerb vendéglő falán, ahol a második találkozó illegális előkészítése folyt. Nincs, és nem is lesz ’89-es érdemrend, majd csak harminc év múlva, amikor már senki se él közülük. Jobb is így.
Nyolcvankilenc arra adott lehetőséget Magyarországnak, hogy kitalálja új alakját. S mivel ez az alak görbére és satnyára sikerült, s a népesség többsége a régi alakhoz vonzódik – nyolcvankilencesnek lenni nem nagy mulatság. Nem volt az 1918-as októbristának, tudta ezt Jászi, se 1945-ös demokratának, leírta Bibó, se ’56-os forradalmárnak, elmondták sokan. Ha ’56 megünneplése botrányokat, álforradalmi kitöréseket tudott okozni, ’89 még erre se képes. Érdektelen és hiteltelen – hősei halottabbak, mint Xerxes katonái.
Keletnémetek várják a határnyitást 1989-ben © MTI |
A magyar társadalom még „nyolcvankilences élethazugságában” is bizonytalan: azt a mítoszt vallja-e, hogy ellenállt a kommunista diktatúrának, vagy inkább, hogy ’89 vetett véget a jó világnak. Egyszerre vallja mindkettőt. Ott is volt, meg nem is, jó is volt, meg nem is – ki tud itt kiigazodni. S mivel a rendszerváltó elit valamennyi ága egyszer már hatalomra került, és sikeresen le is járatta magát, a ’89 előtti és alatti helytállás, jellem és tisztesség nehezen, vagy el se fogadható. Ugyan mivé lettek „ezek”, mit csináltak a fejünk felett és ellenünkben „ők”! Csak azért álltak ellen, vagy tettek úgy, mintha ellenállnának, hogy átvehessék a hatalmat, a zsíros koncot. Cinikus gazemberek, akik összejátszottak ellenállásukban, majd kiegyeztek a hatalomátadásban az akkori hatalommal. Ki tudná elhitetni ezzel a – joggal – gyanakvó társadalommal, hogy az ellenzékiek őszinte, tisztességes és bátor emberek voltak, hogy közülük senki nem számított és számíthatott a rendszerváltásra, a hatalomra jutásra, busás jutalomra, annál inkább kirúgásra, útlevél megvonásra, rendőri zaklatásra? Ki tudná bizonyítani, hogy Csurka, Für, Csoóri rendes, gondolkodó valódi ellenállók voltak? Ki hinné, hogy a demokratikus ellenzékiek az ellenállás szellemi és erkölcsi szimbólumai?


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#31)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#31)










Még csak az kéne, hogy kitüntetéseket osztogassanak egymásnak a 80-as évek ellenzéki mozgalmainak prominens képviselői. Majdnem kivétel nélkül a rendszerváltozás nyertesei, az uj hatalom részesei és kiváltságosai lettek, miközben az ország röpke husz év alatt az összeomlás szélére sodródott. Pontosan miért is kellene kitüntetni őket?<br>