Aki emelt fővel közlekedik Pest utcáin, annak lépten nyomon pufók angyalkák viszonozzák a mosolyát, vagy éppen régi római istenek előtt hajthatja meg a fejét. A házak falait a megszokott szemmagasság felett monogramok, magyar népi motívumok, vad- és háziállatok, arcképek népesítik be. Ezek a díszítőelemek azonban nem csupán a szem gyönyörködtetésére készültek, legtöbbjüknek bújtatott üzenete van. Megfejtve a kódot, fény derülhet a ház építtetőjének személyére, foglalkozására, érdeklődésére, családi állapotára, valamint a kor szellemére - ígérik az ImagineBudapest túravezetői. Velük sétáltunk Budapest belső kerületeiben.
|
|
A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni és a bécsi társintézmények után Európában harmadikként jött létre. A megépítésére kiírt pályázaton a Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott terv nyert. A palota avatására 1896-ban került sor. #1 © Stiller Ákos |
|
|
Az épület születése pillanatától heves vitákat váltott ki, volt, aki díszítése miatt csak >a cigánycsászár palotájaként< emlegette, de jelentősége a nemzetközi szecesszió vonulatában ma már megkérdőjelezhetetlen. #2 © Stiller Ákos |
|
|
A díszítőelemek többnyire a magyar népművészet elemei, a tulipános ládákról ismert motívumok (galamb, szív, gránátalma), ezek azonban nem az általános jelentésükben (pl szív = szerelem) szerepelnek az épületen, hanem csupán azt jelzik, az épület a magyaroké. #3 © Stiller Ákos |
|
|
A bejárat felett lévő négy szobor az iparművészet ágait - díszítő szobrászat, kerámia, textilművészet, ötvösség - szimbolizálja. #4 © Stiller Ákos |
|
|
A Heinrich-Udvar építtetője jómódú vaskereskedő volt. A bérpalotában laktak az alkalmazottak, de itt raktározták az árukat is. A neobarokk épület homlokzatán allegórikus figurák sorakoznak. A kalász a bőséget, Hermész (Mercur) a kereskedelmet, a perselyes alak a takarékosságot, a fonó pedig a szorgalmasságot szimbolizálja. #5 © Stiller Ákos |
|
|
A négy szobor felett a >Heinrich-Udvar< felirat olvasható. #6 © Stiller Ákos |
|
|
A jelenkor akciós üzenetei az épület Mária utca felőli oldalán. #7 © Stiller Ákos |
|
|
A Mária utcában látható épület az 1800-as évek végén épült. Mivel a korabeli engedélyeztetés ragaszkodott a díszítésekhez, a házat tucatdíszítésekkel látták el. Ezeknek az üzenete sem elsődleges, csupán azt jelzik, az épület neoreneszánsz stílusban épült. #8 © Stiller Ákos |
|
|
Walla József mozaik- és cementgyáros bérpalotája. #9 © Stiller Ákos |
|
|
#10 © Stiller Ákos |
|
|
A faunfejek funkciója elűzni a gonosz szellemeket a ház körül. #11 © Stiller Ákos |
|
|
A kerékvető kövek feladata az volt, hogy az épület udvarába beálló szekerektől megvédjék a falat. #12 © Stiller Ákos |
|
|
#13 © Stiller Ákos |
|
|
Rökk Szilárd utca 38-as számú épületén a reneszánsz mesterek >katalógusszobrai< itt is csupán a stílust jelzik. #14 © Stiller Ákos |
|
|
A szecessziós stílusban épült, hullámzó homlokzatú, Zsolnay díszpogácsákkal ékesített Gutenberg-Otthont 1907-ben építtette a Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete. #15 © Stiller Ákos |
|
|
#16 © Stiller Ákos |
|
|
#17 © Stiller Ákos |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#9)

Faculty hozzászólására reagálva: az, hogy az üvegpaloták koszolódnak, tök természetes egy nagyvárosban. A baj az, hogy itthon (legalábbis Budapesten) valahogy nem szeretnek ablakot/üveget mosni. Elég csak pl. a 4-6-os villamosok megállóiban épített várókat megnézni, gyakorlatilag tök újak, mégis irdatlan mocsok tapad rájuk.<br><br>A képek viszont letisztult stílusról és nagyon jó fotós szemekről vallanak.<br>