Quimby-koncert: 20 éveseké a világ - Nagyítás-fotógaléria

Amita ! Találkozunk Tomajon. Varázs. Ne telefonálj ! Csak itt válaszolj: Kálmán-barát.

Dől a lé Tibi. Le kell cserélni az öreg verdát. Megyünk Tomajra, gyere te is ! Apád verse:

Badacsony

Zord szikláidra fölnézek a partról:
homlokod sebe mosolyogni próbál.
Tekintetem leszédül a magasból:
önfeledt tömeg nyüzsög itt a tónál.
Mintha nem volna gond, se kín, se munka,
s végtelenségig tartana a nyár,
a ketyegő időről mit se tudva,
napozunk, fürdünk roppant lábaidnál.
Locska habok közt mámoros az élet,
nem látja meg koporsóalakod,
én látom, mégis msolyogva nézlek,
mert vigasztalsz, szőlős Badacsony.
Míg iszom lankád vad tűzű borát,
emelsz fölém bazaltből koronát.

Amit igazán szeretek bennük, hogy érve öregszenek.
Tetten érhető az idő múlásának keserédes melankóliája, és velük öregszünk mi is. Kopunk, együtt. Tökéletes.

Eszméletlen jó buli volt, zúztak is meg hozták az "elhagyott játszótéren felállított varázscirkuszt a tomboló furcsa ködlényekkel"-hangulatot, beszippantott, imádtam!

ÉÉs úúgy szólt, mint az ááálllat!!