Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A költségelszámolások vagy szakdolgozati adatsorok kozmetikázásán gondolkozók könnyebben lebukhatnak, ha nem járatosak a matematikában - derül ki többek közt Christoph Drösser Csábító számok, avagy a mindennapok matematikája című könyvében.
Könyvében Drösser felidézi Simon Newcomb matematikus megfigyelését (a logaritmustáblázatok eleje sokkal kopottabb, mint a vége) illetve Frank Benford törvényét (bizonyos számhalmazokban az első számjegyek eltérő gyakorisággal szerepelnek). E két munkával magyarázható például az a jelenség, meséli Drösser, hogy ha kinyitunk egy újságot, és megkeressük a benne előforduló összes számot (a tőzsdei árfolyamoktól az időjárás jelentésig, a sporttól a tévéműsoron át a balesetben elhunytak számáig), és felírjuk az első számjegyeket, akkor azok 1-9-ig nem egyforma gyakorisággal fognak szerepelni. Ha valaki nem ismeri ezt a törvényt, nem lesz túl sikeres adathamisító, mutat rá a szerző. A matematikában járatlan ember ugyanis adatait úgy szeretné minél valószerűbbnek feltüntetni, hogy a teljes számmezőn szétosztja őket - ennek köszönhetően azonban az 1-es nem elégszer, a 6-os pedig túl gyakran szerepel majd. Tovább az Urbanlegends.hu cikkére.
Kinyomtatom
Elküldöm
