A vízilabda-történet statisztikai adatai több tekintetben azt mutatják, hogy a legtöbb sikert a magyar válogatott mondhatja magáénak. Az utóbbi két olimpián elért győzelemnek köszönhetően a közvélemény most is az aranyérem megszerzését várja el a csapattól. Ennek apropóján az olimpia vízilabdatornák történetét tekintettük át – főleg magyar szemszögből.
Akkor még senki sem tudhatta: még további húsz évet kell várni a következő győzelemre. 1980-ban a harmadik hely egyértelműen kudarcnak számított, de – mint utóbb kiderült – volt lejjebb is. Sokkal lejjebb.
A második Los Angeles-i olimpián Magyarország – mint szovjet csatlós – nem vett részt. A Magyarország és a Szovjetunió nélküli, 1984-es vízilabda-tornát így Jugoszlávia nyerte meg az Egyesült Államok és Nyugat-Németország előtt.
Négy év múlva megtörtént a szörnyűség: Szöulban a magyar csapat mindössze az ötödik lett. Az 1984-es olimpiát – ahol Magyarország nem indult – leszámítva 1924 óta először fordult elő, hogy a csapat nem ért el legalább dobogós helyezést. A csoportmérkőzések során 10:9-re kikapott mind Jugoszláviától, mind az Egyesült Államoktól és Spanyolország ellen is csak egy 6:6-ra futotta. A bajnokságot végül Jugoszlávia nyerte meg, megelőzve az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót.
A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója a magyar póló abszolút mélypontjának korszaka. A dicstelen szöuli olimpia mellett az Európa-bajnokságok sem sikerültek: az 1987-es EB-n ötödik, az 1989-esen kilencedik (!), az 1991-esen szintén ötödik helyezést ért el a magyar válogatott. A világbajnokságokon sem volt sokkal jobb a helyzet: 1986-ban kilencedik volt a csapat, az 1991-es bronzérem pedig kifejezetten fölüdülésnek számított.
Benedek Tibor © www.hirextra.hu |
Az atlantai torna már a gödörből való kievickélés jeleit mutatta, ugyanis sikerült bejutni a legjobb négy közé, igaz, ennél tovább nem. A magyar csapat imponáló rajtot vett: a csoportmérkőzéseken 8:7-re verte Oroszországot, 9:8-ra Németországot, 10:8-ra Hollandiát, 8:7-re a leendő győztes Spanyolországot és 12:8-ra Jugoszláviát. A negyeddöntőben Görögország következett, szintén 12:8-cal. Az elődöntőben azonban ismét összekerült a magyar és a spanyol válogatott, s ezúttal 7:6-ra a spanyolok nyertek. Az olaszok elleni bronzmeccsen nem mindennapi jelenetek zajlódtak le. Egy góllal vezetett Olaszország, amikor körülbelül egy másodperccel a vége előtt az olasz szövetségi kapitány – a harmadik helyet ünneplendő – beugrott a vízbe. Csakhogy a mérkőzésnek még nem volt vége, az akkor a szövetségi kapitány Horkai György mellett másodedzősködő Gerendás György azonnal reklamált a játékvezetőknél. Percekig állt a játék és zajlott a bírói asztal körül a vita, végül négymétereshez jutott a magyar csapat, amit be is lőtt. Így hosszabbítás következett, amit azonban az olaszok bírtak jobban: 20:18-ra nyertek és ők lettek a harmadikok. A döntőben Spanyolország 7:5-re legyőzte a horvát csapatot.
A csúcson és kicsit lejjebb (1997-2008)
A kilencvenes évek második fele egyértelműen fejlődés korszaka: az 1998-as perthi világbajnokságon második helyezést ért el a magyar csapat, s megnyerte mind az 1997-es, mind az 1999-es Európa-bajnokságot. 1997-ben Kemény Dénes lett a szövetségi kapitány, s azzal, hogy immár tizenegy éve irányítja a válogatottat, abszolút magyar csúcstartó.
A 2000-es sydneyi olimpia előtt ennek megfelelően nagy elvárásokkal kellett Keménynek és a Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila összeállítású csapatnak szembenéznie.
Az oroszok legyőzése után ünnepelnek a magyarok: újabb arany Sidneyben. © BBC |
Sydneyben először szerepelt az olimpián a női póló, de a magyar csapat nem jutott ki. A hatcsapatos női tornán Ausztrália, Egyesült Államok, Oroszország, Hollandia, Kanada, Kazahsztán lett a végső sorrend.
A sydneyi győzelem után több kudarc érte a magyar válogatottat: mind a 2001-es, mind a 2003-as Európa-bajnokságon csak harmadik lett a csapat. Főleg a 2001-es bronzérem volt fájó, tekintettel arra, hogy azt az Európa-bajnokságot Budapesten rendezték. Legalább ekkora kudarc volt a 2001-es, fukuokai világbajnokságon elért ötödik helyezés. 2003 nyarán azonban – egy hónappal az Európa-bajnokság után – Barcelonában Magyarország megnyerte a soros világbajnokságot. Az 1973-as, első világbajnokság is Magyarország győzelmével végződött, de azóta a férficsapat VB-n nem tudott nyerni. A harminc év után megszerzett elsőség jó előjel volt a 2004-es athéni játékokra nézve.
Az athéni olimpiának a Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Gergely István, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Steinmetz Ádám, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Varga Tamás, Vári Attila csapattal vágott neki Kemény Dénes, tehát nagyjából a sydneyi csapatra épített: Benedek, Biros, Fodor, Kásás, Kiss, Molnár, Steinmetz Barnabás, Szécsi és Vári tagja volt a 2000-ben győztes csapatnak is. A Steinmetz-testvérpár apja, Steinmetz János egyébként 1968-ban az olimpiai bronzérmes csapat kapusa volt.
Az A csoportot olyan csapatok alkották, hogy borítékolható volt: a csoportgyőztest nehéz lesz megállítani. Az Egyesült Államokból, Horvátországból, Kazahsztánból, Magyarországból, Oroszországból, valamint Szerbia és Montenegróból álló hatos önmagában elég lett volna egy olimpiára. Magyarország öt győzelemmel lett csoportelső – első, Szerbia és Montenegró elleni meccsén a magyar csapat úgy nyert 6:4-re, hogy a negyedik negyed 4:3-as szerb és montenegrói vezetéssel kezdődött – és így egyből az elődöntőbe került, ahol a csoportmérkőzéseken 7:6-ra legyőzött Oroszország várt rá. Magyarország ismét győzött, ezúttal 7:5-re. A másik elődöntőben Szerbia és Montenegró 7:3-ra nyert Görögország ellen, így jöhetett a döntő Magyarország, valamint Szerbia és Montenegró között.
Az athéni győzelem után |
A nyolccsapatos női mezőnyben ezúttal ott volt a magyar csapat, de – miután csoportharmadikként a másik csoport másodikjával, Olaszországgal játszott negyeddöntőt és 8:5-ös vereséget szenvedett – nem jutott be a legjobb négy közé. Olaszország utóbb meg is nyerte a játékokat, mögötte Görögország, az Egyesült Államok és Ausztrália végzett.
Az athéni olimpia óta a magyar férficsapat semmilyen világversenyt sem tudott megnyerni. Második lett a 2005-ös és a 2007-es világbajnokságon, a 2006-os Világkupán, a 2007-es Világligán és a 2006-os Európa-bajnokságon is, míg az idei EB-n harmadik. Az utóbbi évek eredményei alapján Szerbia tűnik a legesélyesebbnek az olimpia megnyerésére, Szerbián kívül Horvátország, Magyarország és Montenegró jöhet esetleg szóba. Érdekes, hogy – már ami a pólót illeti – a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése teljesen más következményekkel járt. Az egykori Jugoszlávia helyén három világszintű válogatott maradt a porondon: Horvátország, Montenegró és Szerbia. A volt szovjet utódállamok közül viszont csak Oroszország tudott – úgy, ahogy – a vízilabda nemzetközi elitjében megmaradni.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#9)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#9)











Kedves Fejedelem!<br><br>Egyetértek, úgy legyen!<br><br>Hajrá magyarok!<br>