Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ PANORÁMA

Szex és erőszak lassítva - videó és galéria

2007. március 23., péntek, 16:26 • Utolsó frissítés: 2007. március 23., péntek, 16:29


Irán szerint hazug a 300 spártai katona küzdelmét bemutató új film perzsa ábrázolása.

Kevés olyan filmet mutatnak be nálunk, amelynél akkora a megelőző várakozás, hogy a premier napján 00:00 órás vetítéssel kell a rajongókban felgyülemlett feszültséget oldani. Ilyen volt a Csillagok háborúja és a Gyűrűk ura, most pedig a 300 is belépett ebbe az illusztris klubba. A 300-at már az első trailer bemutatása óta fokozott figyelem övezte, a képek alapján egyértelmű volt a látványközpontú forgatókönyv, az erőszak igen részletes bemutatása és a digitális technika lehetőségeinek maximális kihasználása, sőt, még néhány erotikus ígéret is belefért a rövid videóba.

Galéria
A filmet látva bátran állíthatjuk, a 300 trailere valóban csak ízelítő, ígéret volt, amelyet a film teljes egészében valóra váltott. A történet aránylag ismert és, bár a film alapjául szolgáló képregény szerzőjét, Frank Millert pont a sztori ihlette meg, valójában nem túlságosan fontos, inkább csak ürügy a klasszikus témák - harc, árulás, önfeláldozás, szerelem, szex - bemutatására. Az alkotás már az első hétvégén behozta az elkészítésére fordított 60 millió dollárt, ami egyáltalán nem csoda, hiszen manapság, a házimozi korában, már pontosan ezért az élményért érdemes még mindig filmszínházba jegyet venni.

A harci jeleneteket persze sokan kritizálták a túlságosan sok vér, a levegőben repkedő emberi testrészek, a cenzorok kifejezésével élve: az öncélú erőszak miatt. Bár valóban folyton fröccsen valamilyen emberi testnedv és gyakoriak az önálló lábak, fejek a vásznon, az ábrázolás képregényszerűsége miatt mindez mégsem feltétlenül hányingerkeltő, ellentétben mondjuk a Hideghegy csatajelenetével.

 A film még az ENSZ-ben is vitatémává vált, az iráni küldöttség a támadó perzsák ábrázolását igaztalannak érzi, szerintük "a film az iráni történelemről az elvárható minimális igazságot sem tartalmazza", és "durván démonizálja a perzsákat". Sőt, az egyik iráni kulturális vezető szerint a 300 az amerikai iszlámellenes propaganda hadjárat része.

A rendező szerint bármilyen politikai üzenet keresése a történetben nonszensz, az csupán szórakoztatás. A filmet látva valószínűbb, hogy az irániakat valami egészen más zavarhatta. A perzsák ugyanis egyáltalán nem gonoszak a filmben, legalábbis közösségként semmiképpen sem, ők csak azt teszik, amit a királyuk parancsol nekik. Még vezérük, a magát istennek képzelő Xerxész sem gonosz, inkább mondható egy szellemi egészség területén láthatóan kihívásokkal küszködő, rendkívül hiú fiatalembernek.

Xerxész király két csata közt, pihenésképpen a sátrában a spártai királyságban megismert, szépen fotografált, egészséges házastársi szex helyett mindenféle devianciákkal szórakoztatja magát, mint például léha hastáncosnők, hermafroditák és leszbikus leányok live show-ja. Ezt egyébként nyugodtan kifogásolhatná az iráni küldöttség, mivel a perzsa vezető ábrázolása valóban eléggé történelmietlenre sikeredett, ezt Paul Cartledge, a cambridge-i egyetem görög történelem professzora, aki a film tanácsadója volt, szakmai kérdésekben is igazolja.

"A film egyszerre mutat be hamis dolgokat, például, hogy a perzsa király egy furcsa óriás volt tele piercinggel, és igaz tényeket is, ahogy a spártaiak valóban a görög szövetség vezető tagjaként harcoltak." - nyilatkozta Cartledge professzor. De persze egy ókori személy szexuális szokásainak ábrázolását sérelmezni nem lenne túl elegáns, sokkal jobban hangzik politikai üzenetre panaszkodni.

Kádár Mónika

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

10 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2007. április 21., 13:52 szenda

...na most akkor történelem, vagy fantázia? és ezzel miért is lennének tisztában az amcsi tinik, akiket már hónapok óta puhítanak a gonosz tengelye és az iráni offenzíva miatt? az, hogy a film egy néhány ezer emberhez eljutott képregény adaptációja, az miért legitimálja, hogy hamis képet alakítsanak ki egy nemzet történelméről? hallottátok már azt a kifejezést, hogy "clash of civilizations"?<br>nem baj, egyétek csak meg fenntartás nélkül amit elétek tesznek...ha jó látványos, meg jó hangos, akkor kit érdekel, hogy miért most és miért ez a film lesz blockbuster...miért is keveredne a média, meg a filmipar a politikával...<br>naívak vagytok. <br><br>..és irán, nem irak.<br>

2007. április 20., 23:46 Rommel

Én láttam a filmet, és szerintem egész jól sikerült.<br>Veri az eddigi hasonló filmeket mint a Gyúrük Ura,Trója,Mennyei Királyság stb.<br>Amúgy leszarom h mit mondanak az irakiak,akor is 1 jó film!<br>szerintem az zavarja őket h nem készítették el a filmat arab szinkronnal!<br>:D<br>

2007. április 2., 12:00 Munif

Sziasztok!<br><br>Az már szinte megszokott hogy az amcsi filmekben az arabok és a perzsák a rosszfiúk, és az is hogy a Farkasok Völgyét meg persze betiltják, hiszen ott nem superman az amerikai fehér ember, hanem egy bűnöző (nahát!) és kicsinálják a film végén.<br><br>Inkább csak annyit tennék hozzá, hogy ha már hozzászólunk a témához akkor legyen meg az alapműveltségünk és ne keverjük össze a perzsákat az arabokkal.<br><br>Köszönöm<br>

2007. március 24., 16:02 tárgyilagos

Előszőr is: nagyon várom már, hogy lássam a filmet. Már rég óta várom. Csupán a látvány miatt. Jól írja a cikk, hogy az ilyen filmekért érdemes moziba menni (Mátrix. Star Wars, Gyűrűk ura, 300 stb...) Nincs az a házimozi, amely azt a minőséget adja amit egy frankó mozi.<br>Másodszor: lehet, hogy az irániak túlreagálják a dolgot, de valljuk be őszintén, hogy mi is megsértődtünk rendesen, amikor a közelmúltban kiderült, hogy az egyik -románok által fejlesztett- űr-stratégiai játékban a magyarok reprezentálják a gonosz, támadó fajt, akiket egy küldetésben le kellett győzni. Ment is körbe a net-en levél, hogy "Magyarokat irtó programot fejlesztenek romániában" vagy valami ilyesmi.... Még a net-es link is ott volt hozzá. Cikkek is voltak a témában bőven a különböző internet-es médiumokban. <br>Az is tény, hogy az amerikaiak rendere magukat állítják be jófiúknak a filmekben, az ellenség karaktereit meg valahogy mindig túlreagálják. Ennek elllenére, most én is azt mondom, hogy felesleges politikai indíttatást keresni a film mögött. Ez nem amerika vs. irán, hanem egy kis történelem és mégtöbb fantázia. Hangsúlyoznám, hogy úgy írtam a véleményemet, hogy még nem láttam a filmet (csak rengeteg cikket olvastam róla). Így akár még változhat is! :-)<br>Mindenesetre már várom, hogy lássam!<br>

2007. március 24., 15:58 Nyuszkófej

Elnézést az elírásért, kedves N, de én pilézeknek értettem a rádióban.<br>Továbbá: szerintem ennek a filmnek sokmindenhez köze van, de a politikához van a legkevesebb köze. Az irániakról festett torz kép? Nevetséges! S ha valakit ezért akarnak szidni, akkor már Frank Millernél kéne kezdeni, aki ilyennek rajzolta a perzsákat. Sőt, állítsák mindjárt bíróság elé, mert ilyen fantáziavilágot képzelt el. <br>Aztán: a Lányom nélkül soha valós eseményeken alapul, az irániak meg max. megsértődhetnek azon, hogy ha bigott nőverőként bigott nőverőnek látják őket. Nyilván voltak drámai túlzások is a filmben/regényben, de talán ne az arabokat tartsuk a családon belüli erőszak lagnagyobb ellenségének, illetve a női egyenjogúság élharcosainak.<br>Még tovább: egy nomád, pusztai nép leszármazottjaként kikérem magamnak az Andrej Rubljov c. filmben ábrázolt sztereotípiákat, melyek a pusztai népeket rabló, zsákmányoló, portyázó, falvakat, kolostorokat feldúló hordákként ábrázolják (lásd tatárok megjelenése a filmben), amilyenek pedig köztudottan nem voltak, gondolom. Kendőzetlen magyarellenesség egy szovjet filmben!<br>Továbbá: kérem a közel-keleti országokat, hogy helyesen felismerve az amerikai filmgyártás évtizedes tendenciáit, kérjék ki maguknak a Star Wars-filmeket, ahol a Birodalom egyértelműen az Arab Liga szinonimája, Darth Vader stilizált turbánt hord a fején, a buckalakók pedig a nomád sivatagi törzsek feletti lenézés szülte kreatúrák. <br>Ugyanígy kérjék ki a Gyűrűk ura-trilógiát, mivel a Szauron (egyértelműen közel-keleti vallási vezetőre utal) seregeiben a haradiak az iráni hadsereg sivatagi gyakorlóruhájának a mintájára készült ruhában harcolnak, az orkok pedig csúf muzulmán szörnyek, dupla megcsúfolásul a napot sem bírják, valamint amerikai színész alakította a filmben Frodót, aki elpusztítja az ellenséget, illetve akinek neve tündéül egyértelműen a "döghalál az iszlámra" felkiáltás tükörfordítása. És így tovább. Ha nagyon keresnek, még a Tom és Jerryben is találhatnak valami iszlám-ellenes felhangot.<br>

További 5 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Szex és erőszak lassítva - videó és galéria




  Másolat Önnek


ÁLLÁSOK
tovább a jobline.hu-ra »
HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X