2009. december 16., szerda, 08:31
Szerző: hvg.hu
Lassan már hagyományosnak mondható decemberi könyvajánló összeállításunk, amelynek segítségével reméljük, könnyebbé válik a választás. Mert a karácsonykor aztán van miből választani, a kiadók nagy része ilyenkorra időzíti a nagyágyúkat, a drágább darabokat és persze a gyerekeknek szóló kiadványok száma is alaposan megnő decemberre.
Bár fenntartjuk, hogy a legjobb karácsonyi ajándék a könyv, az is igaz, hogy nem feltétlenül egyszerű eldönteni, kinek milyen olvasnivalót tegyünk a fa alá. Még régi barátok, testvérek között is gyakran előfordul, hogy ugyanaz a történet egészen más hatással van rájuk, ezért saját legfrissebb kedvencünk nem biztos, hogy osztatlan elragadtatást vált ki a megajándékozott célszemélyből. A véleménykülönbség ellenére, vagy talán pont azért, legalább beszélgetünk, esetleg vitatkozunk egy jót a témáról, úgyhogy a könyvek mégis csak az alacsony kockázatú ajándékok közé tartoznak. Csak arra kell figyelni, hogy minél frissebb választékból válogassunk, a duplikációkat elkerülendő. Végignéztük a kiadók karácsonyi kínálatát, sokat el is olvastunk közülük, úgyhogy ajánlónk remélhetőleg valódi segítséget jelent majd a vásárlásnál.
Szépirodalom
Darvasi László új nagykönyve, a
Virágzabálók kitűnű ajándék lehet a történelmet és szépirodalmat egyaránt kedvelő ismerőseinknek. A szerző az 1848-as szabadságot megelőző és követő évek Szegedjébe repíti az olvasót, hogy egy szerelmi drámán keresztül lerajzolja nekünk a kor kisvárosi életét. A közel hétszáz oldalas regény teljesen más képet ad a 48-as forradalomról, mint egykor történelemkönyveink: a nagy hőstettek helyett a kisemberek nehéz mindennapjai elevenednek meg, Megtudhatjuk, hogyan éltek együtt a soknemzetiségű város magyar, zsidó, cigány, szerb, román és német lakosai, melyik nemzetiségről mit gondolt a másik: "
Még gyermekkorában tudta meg idősebb, az Elba és a Rajna vizében is megmártózó, Hamburg és Bréma kikötőjét is megsarcoló cigánykirály csavargóktól, hogy Európában efféle szörnyű káromkodást, mint a német, egyetlen nép sem tud. Még a fűmuzsikusokat útjukra bocsátó szerbek sem, pedig ha ők átkozódnak, az effajta durva szavaknak mindig vérfolyam, öldöklés, kínhalál a vége. Ezek a rettenetes szavak - "donnervetter és krucifiksz" - képesek romba dönteni falvakat és virágzó városokat. Ezek a szavak gyűlölettel párzanak, békétlenséget vajúdnak, nyomukban tűzeső hull, és mocskos áradat mossa el az ember veteményét." A Virágzabálót olvasva képet kapunk nemzeti érzelmek szabadságharc alatti és utáni felkorbácsolódásáról, a helyi adok-kapok pogromokról, megismerhetjük a kor emberének félelmeit, álmait és mítoszait. A Rotary Irodalmi Díjjal jutalmazott, néhol érzelmes, néhol költői, néhol mulatságos könyv jó ajándék lehet azoknak, akik polcán ott sorakoznak Gabriel Garcia Marquez és más latin-amerikai kortárs írók mágikus realista remekművei.
Az utolsó farkas, melynek egyetlen, gyönyörű mondatából megrázó erővel és szépséggel bontakozik ki a kor szelleme és az emberi magány, egy összetéveszthetetlen "Krasznahorkai-elbeszélés". A kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának remekműve, kitűnő ajándékkönyv a szerző és az irodalom rajongóinak - olvasható a kötet ajánlójában. Az elbeszélés - egyfajta ökológiai krimiként - az utolsó farkas kilövésének történetét meséli el. Hol egy berlini kocsmában vagyunk, hol pedig egy privát spanyol birtokon, egy ún. fincában. Egy lecsúszott professzor levelet kap Madridból, meghívják Extremadurába, vendégül látnák, ha írna valamit a tartományról. Szerencsére rálel az utolsó farkas meséjére, és a történet nyomába ered. Extremadura kívül van a világon, maga a Paradicsom, ahová nem lenne szabad beereszteni a világot. Ezen a környéken kezdi meg nyomozását a Professzor. Kideríti, milyen körülmények között pusztult el az utolsó farkas pár: még akkor sem hagyták el területüket, amikor már gyilkos csapdák arborétumában kellett szlalomozniuk.
 |
A
Török tükör a Virágzabálókhoz hasonlóan szintén egy kortárs magyar szerző történelmi regénye, szintén egy magyar kisvárosban játszódik, mégis egészen más szövegvilág jellemzi. Horvát Viktor több helyütt Pécsi csillagokként (utalva Gárdonyi művére) emlegetett könyve egy török férfi visszaemlékezése, melyből megismerjük a tankönyvekből jól ismert török hódoltság másik oldalát. Ami nekünk 1526 és mohácsi vész, az a könyv főhősének, Íszának 932 és "a lázadó disznók halála", ami a mi világképünkben Krisztus, az a Török tükör lapjain Jézus próféta (legyen boldog Allah trónusa mellett!), ami pedig nekünk végtisztesség és ereklye, arról a regény narrátora így elmélkedik: miből gondolják a frengik (a keletiek között az európaiak neve), hogy a mennybe jutnak, ha a templomban temetkeznek? És hát a közös pontok is csak az ellentétekre világítanak rá: "a művelt világ utolsó bástyája, az emberiség őrtornya" itt is a Duna és Száva találkozásánál fekvő Belgrád, de amikor a sorok jegyzője arról ír, hogy a két folyón túl élők elméjét elborítja a sötétség, az életük merő gyötrelem, mert ott a hegyekkel ördögök gurigáznak, a földet pedig tűzokádó sárkányok túrják, akkor természetesen a folyók találkozásától északra, nem pedig délre fekvő területekre gondol. Horváth szórakoztatva tanító, a családi kollektív emlékezetnek köszönhetően egy emberöltőnél jóval hosszabb időt felölelő könyve egyfajta alternatív történelemkönyv, melyben esetenként korabeli krónikások és misztikus eseménymagyarázatok versengenek egymással. Nem biztos, hogy a szerző örülni fog ennek, de könyvét mi elsősorban fiataloknak ajánjuk, olyanoknak, akiket nem zavar, ha a nézőpontváltás eredményeképpen szent fogalmak átértékelődnek, de tanító célzattal olyanoknak is, akikről azt sejtjük, egy dogmatikus világfelfogás rabjai.
Bár a cím alapján valami erotikus dologra is gondolhatnánk, A meztelen Juliet egy lemez, mármint egy zenei album. Nick Hornby ismét engedett a popzene iránti rajongásának és ez csak jót tett új könyvének. Végre megint olyasmiről ír, amit igazán ismer és szeret (ellentétben a Betoncsók tizenéves deszkás srácával), mintha csak a Pop, csajok, satöbbi Robját látnánk idősebb verzióban, csak ezúttal nem London a helyszín, hanem egy múltban ragadt kelet-angliai kisváros. Nő persze most is van, Anne méltó utódja a megszokott, Hornby-féle értelmes, gondolkodó nőalakoknak, akik szeretettel viselik párjuk mániáit, de ha kell, kiállnak saját véleményükért. Mert a meztelen Juliet nincs mindenkire egyforma hatással a történetben: van, aki imádja, más szerint felöltöztetve élvezetesebb volt és egyáltalán nem biztos, hogy a fanatikus rajongó jár jobban a végén.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
