Hogyan írjunk sikeres blogot? Egy zsűritag tanácsai

Szeretem a blogokat – gondoltam. De azért annyira mégsem, ez derült ki, miután kénytelen voltam összesen 346 blogot végignézni a gasztro és az életmód kategóriák zsűritagjaként. Láttam sok remek ötletet, okos gondolatot és szép képeket, de legalább ennyi szörnyűséget is.

Hogy az olvasónak milyen a jó blog, azt kattintásával nyilvánvalóan jelzi és nem is közízlésről szeretnék most beszélni, hanem szakmai szempontokról. Mert hiába amatőr esetleg a blogger, az elvárások ettől még léteznek a blog külsejét, tartalmát és stílusát tekintve is. És ha ezeknek nem felel meg az adott netes napló, nézhetik akárhányan, az értéke nem nő. A valóban sikeres blogok példái pedig azt mutatják külföldön, és bizonyos esetekben itthon is, hogy hosszú távon ezek az értékek határozzák meg az olvasottságot. Mert magára valamit adó profi médium nem idéz, promózik rosszul fogalmazott, csúnya blogot.

De milyen a zsűri szerint a jó blog?

Kezdjük azzal, hogy ne zenéljen! Azt hittem, ezen már túl vagyunk, de nem, akadt még ilyen pályázó, nem hittem a fülemnek.

Aztán legyen a használt design felhasználóbarát, a fejlécben szereplő kép ne foglalja el a képernyő nagy részét, akármilyen szép valamit is volt képes a blogger (vagy a barátja) megalkotni. Elsőre sem lenyűgöző, de másodszorra máris idegesítő. Betűtípusból érdemes jól olvashatót választani. Nem szürke alapon szürkét és semmiképpen sem zöldet, rózsaszínt (vagy a Myspace korszak bármilyen torz egyvelegét) akármilyen cuki dolgokról is szól a mondanivaló.

A felhasznált képek legyenek kellemesen láthatóak (érdemes olyan sablont választani, amely 480 pixel szélességnél több lehetőséget biztosít), de ne legyenek túl nagy méretűek, mert az belassítja a betöltést, az olvasó pedig türelmetlen lény.

A képek nagyságánál is fontosabb azonban, hogy különösen Goldenblogra ne pályázzon már olyan blogger, aki nem írja ki a felhasznált, nem saját képek forrását! Tisztességtelen és ízléstelen dolog mások képeivel olvasót szerezni és nem megadni a linket, ami jár.

Még mindig külalak: a középre rendezett szöveg nem menő. Bocs.

A stílus rendkívül fontos, akadnak őstehetségek, akik tizenévesen is csodásan írnak, most is találtam ilyen gasztro résztvevőt, de nem mindenkinek sikerül. A rengeteg smiley, …, felkiáltójel, felesleges nagybetűk (Nektek, Lányom, Olvasó), ostoba klisék használata komolytalanná és amatőrré teszi a legjobb tartalmat is. További példákért a zseniális modoros blogot tudom ajánlani.

Hogy a tartalom mitől lesz igazán érdekes és olvasott, azt nagyon nehéz megmondani. Lehet jó egy szinte semmiről sem szóló blog a blogger személyisége, stílusa miatt, de lehet egy kevésbé jól megírt, ám információban gazdag napló is sikeres. A réteg témák - mint például a foltvarrás és más hobbik - például nyilván csak azokat vonzzák, akik maguk is foglalkoznak ilyesmivel. De ez nem jelenti azt, hogy egy gyöngyfűzős blog nem lehet izgalmas, ha ügyesen csinálják.

A tematikus blogoknál sem kell feltétlenül az adott célcsoporthoz igazodni, lehet merészen, újszerűen válogatni a témák között, a látogatókkal való kapcsolattartást pedig szokták szeretni. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kritikára figyelni kell, az arctalanság kényelmét kereső kötekedők ma már a bloggerek idegeit is kikezdik, nem csak az online szerkesztőkét.

Természetesen megtörténhet, hogy egy rosszul írt, nem túl izgalmas, lopott képekkel működő blog is népszerűvé válik – egy időre. Különösen magyar nyelven fordul elő, hogy egy-egy témában lassabban mozdul a piac, illetve jobb kínálat hiányában beéri a gyengébb minőséggel. De a külföldön dollár milliókat kereső bloggerek példái általában azt bizonyítják, hogy minőség nélkül nehéz. Az igen jelentős éves bevétellel rendelkező Pioneer Woman például valójában egy vidéki nő egoblogja receptekkel, de olyan kedvesen és elbűvölően, hogy a szerző, Ree Drummond befutott, mára gyakorlatilag portállá vált, hamarosan indul saját tévéműsora.

A Dlisted ezzel szemben hiába több éves, a designja ronda, mint a bűn, a szerző, az igen határozottan homoszexuális Michael K képtelen helyesen írni és undorítóan trágár is, ennek ellenére nagyon sokan nézik és rengeteget keres.

Szóval sosem lehet tudni, de képet lopni biztosan nem szabad.