szerző:

Nyomasztó szépségideál, családi gondok, szexuális zaklatás egyaránt vezethet étkezési zavarokhoz. A már ismert betegségeken túl új kórképekkel is találkoznak az orvosok, és bár többnyire nőkre jellemző, egyre több férfi szívéhez nem a gyomrán át vezet az út.

„Túlsúlyosság, anorexia és bulimia – a legismertebb és legelterjedtebb evési zavarok”– vázolja dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgató-helyettese azokat a problémákat, betegségeket, amelyek az étkezésekkel kapcsolatosak. Új jelenségként említi az izomdiszmorfiát, amely főként a férfiakra jellemző. Ők túl soványnak látják magukat, ezért folyamatosan edzenek és anabolikus szteroidokat szednek. Hasonlóan „újkori” jelenség az ortorexia, amely az egészséges táplálkozás iránti kényszeressé váló igény miatt alakulhat ki. A beteg csak pontosan kiporciózott adagokat eszik, meghatározott időpontokban.

Csak mértékkel!
A túlsúlyosak egy részére falásrohamok is jellemzőek. Ezt a zavart túlevéses zavarnak nevezik. A falásroham – ami egyébként a bulimiának is tünete – rohamszerű nagyevést jelent. Néha bárkivel előfordulhat, gondoljuk a lakodalmi túlevésekre, de ha rendszeresen, legalább hetenként kétszer jelentkezik, akkor már megállapítható a túlevéses zavar diagnózisa. Akadnak olyanok is, akik a nagy zabálások közti időben képesek kontrollálni a megevett étel mennyiségét, és normális testsúlyukat tartani. A népbetegségként is aposztrofált túlsúlyosság a hazai népesség mintegy 40 százalékát érinti. A túlevéses zavar is egyre több embernél fordul elő, a kezelést kereső elhízottak 30 százaléka szenved ebben a zavartípusban. Sokan az evéssel akarják oldani a mindennapi problémák, a munkahelyi, családi bajok okozta feszültséget.

A bulimia a nőkre jellemző (Oldaltörés)

A betegség számokban
Az anorexia leginkább a 12-15 éves lányoknál alakul ki, sokan a másodlagos nemi jellegektől szeretnének így „megszabadulni”, a bulimia kicsit később, 18-25 éves kor körül jelentkezik. Ezek a betegségek Magyarországon közel 40-50 ezer ember érintenek.
A túlevéses zavarnál súlyosabb probléma a bulimia, amelyet csak 1979-ben írtak le önálló kórképként – meséli Túry doktor. Ennél a betegségnél a falási rohamot önhánytatással, hashajtók szedésével és túlzott testmozgással igyekeznek kompenzálni a páciensek, ennyiben tehát a túlevéses zavarnál többről van szó. A bulimiás betegek testsúlya általában normálisnak mondható, bár elhízottakban és soványakban is előfordul. „Volt olyan betegem, akinél már tizenhat éve fennállt a betegség, de még a férje sem vette észre. Természetesen titkolóznak, szégyellik az evészavarukat”- mondja a pszichiáter. A bulimia (mint az anorexia is) leginkább a nők betegsége, ritkán fordul elő férfiaknál. Az okok összetettek, a leggyakrabban emlegetett lelki bajokon túl a biológiai és társadalmi tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

„Ritkán beszélnek róla, de evési zavart okozhat az is, hogyha valakinek a gyomra későn jelzi a telítettséget. Az alkoholizmus kialakulásánál is szerepet játszhat ez a biológiai tényező”– mondja Túry Ferenc. „Hasonlóan fontos és meghatározó a már említett társadalmi-kulturális környezet – folytatja –, amely olyan szépségideálokat kér számon, amelynek csak nehezen lehet megfelelni. A huszadik században kezdődött a karcsúság favorizálása, emiatt a nők folyamatosan figyelik a testüket, ami önmagában nem gond. Ha viszont más gondokkal is küszködnek, könnyen okozhat ez a társadalmi elvárás evési zavarokat. A zavarok kialakulásában szerepe lehet a depresszióra való hajlamnak, a szexuális zavaroknak vagy szexuális bántalmazásnak, családi és munkahelyi problémáknak. Az evési zavarokkal küzdő nők egynegyedét érte valamilyen szexuális zaklatás”.

Evéssel a stressz ellen (Oldaltörés)

„Húsz-harminc évvel ezelőtt szőrös és izmos fiúk szerepeltek a címlapokon, ma pedig egyre femininebb a vonzónak kikiáltott férfi. A nőknél pedig a széles vállat és a keskeny csípőt tartják ideálisnak ”– foglalja össze a változó társadalmi elvárásokat a doktor. A súlyos evési zavarok leginkább a huszadik századra jellemzőek. Egyik kiváltó okuk lehet a mindennapokra jellemző stresszes, felpörgetett élet. „Az emberek antidepresszívumnak, feszültségoldónak használják az ételt, hiszen a szénhidrátnak van is ilyen hatása.” Az is okozhat evési zavarokat, hogy a szülők sokszor az ételt használják a gyermek megnyugtatására. Ez pedig felnőtt korban – tudattalanul is – ahhoz vezethet, hogy édességgel, vagy túlzásba vitt lakmározással igyekezzen oldani a felgyülemlett feszültséget a beteg.

A veszélyeztetett korosztály
© sxc.hu
„Az anorexiával még csak-csak orvoshoz fordul a beteg vagy a családja, hiszen a kóros soványság szembetűnő. A bulimia azonban jól leplezhető betegség, de következmények nagyon súlyosak lehetnek”- figyelmeztet Túry Ferenc. Az anorexiás betegeknél hormonzavar, hajhullás, bőrszárazság jelentkezhet, míg a bulimiásoknál a folyamatos hánytatás miatt káliumhiány léphet fel, ami súlyos szívritmus-zavarokat okozhat. A betegség kezelésére a pszichoterápia a legalkalmasabb, bár a bulimiásoknál az antidepresszánsok is segíthetnek. A családterápia és csoportterápia is hatékony eszköz lehet a helyes én-kép megteremtésében, a betegséget okozó traumák feldolgozásában, a probléma leküzdésében.

„Régen úgy gondolták, hogy az evési zavarok leginkább a fehér bőrűeket, a nyugati társadalmakat, és a nőket érintik (ezért is hívták a 3 W betegségeinek (white western women = fehér nyugati nők). A közel húsz évvel ezelőtt, az egyetemisták körében végzett hazai vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy hazánkban is olyan gyakoriak az evészavarok, mint a nyugati államokban. Más felmérések azt is igazolták, hogy a közép-európai, vagy éppen ázsiai lakosságot is éppúgy érintik, mint a nyugat-európai vagy amerikai embereket”– meséli a pszichiáter.

Az anorexia leginkább a 12-15 éves lányoknál alakul ki, sokan a másodlagos nemi jellegektől szeretnének így „megszabadulni”, a bulimia kicsit később, 18-25 éves kor körül jelentkezik. Ezek a betegségek Magyarországon közel 40-50 ezer ember érintenek.

MTI Itthon

Megalakult az első magyar élelmiszerbank

Létrejött az első magyar élelmiszerbank, amelynek célja, hogy az országban felhalmozódott élelmiszer-feleslegeket felkutassa és eljuttassa a rászorulóknak.

hvg.hu Plázs

Önbizalmat növel a grépfrút

A grépfrút, amellett, hogy fogyókúrák egyik alapeleme, javítja a szervezet regeneráló-képességét, a sejtek szabad gyökökkel szembeni védelmét. Kivonatának néhány cseppje megújítja az önbizalmat, illata serkenti az agy jobb féltekét, javítja a memóriát és segíti a koncentrációt.

MTI Tech

Hatástalan a zsírszegény diéta?

A zsírszegény diéta nem csökkenti olyan egészségügyi problémák kialakulásának esélyét, mint többek közt az emlőrák -írja az amerikai orvosi kamara lapja, a The Journal of the American Medical Association.

MTI Itthon

Élelmiszerhamisítók műve a szalmonellás disznósajt

A Pest megyei ÁNTSZ vizsgálatot indított a szalmonellás disznósajt forgalmazása miatt. A romlott készítmény hét embert betegített meg. Az élelmiszeripari cég, amelynek a címkéjét a hamisítók lemásolták, jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek.

hvg.hu Plázs

Szívre is jó a magyar áfonya

Bár a sarkkörtől a trópusokig az áfonyák mintegy háromszáz faja népesíti be az északi féltekét, hazánkban ritkán fordul elő. Ám egyik különleges változata a nedves, savanyú talajt kedvelő tőzegáfonya az Észak-Alföld tőzegmohalápjain és a Mátra egyes területein él. Magas ásványi anyag, só és vitamin tartalmú piros gyümölcse a népi gyógyászat nélkülözhetetlen szere.

hvg.hu Gazdaság

Kit érdekel, génkezelt-e az élelmiszer?

Európa-szerte megoszlanak a vélemények a génkezelt élelmiszerekről. A magyar közvélemény a lengyelhez és az angolhoz hasonlóan alig érdeklődik a téma iránt -derül ki a GfK csoport legfrissebb felméréséből.

MTI/hvg.hu Plázs

Több barna kenyeret esznek a magyarok

Megváltoztak a kenyér- és péksütemény-vásárlási illetve fogyasztási szokások Magyarországon: a friss pékáruk piacán is teret nyertek a hipermarketek, és az asztalra gyakrabban kerül barna kenyér - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből.

hvg.hu Gazdaság

Akciós újságban leginkább élelmiszert hirdetnek

A hipermarketek és cash&carry üzletek kiadványaiban főleg a non-food termékek kapnak helyet, míg a szupermarketekben, diszkontokban és drogériákban ezek aránya lényegesen alacsonyabb. Az akciózott, és hirdetett háztartási termékek háromnegyede az élelmiszer kategóriákból kerül ki.