szerző:
MTI

Az alvászavarokat, az úgynevezett insomniát nem szabad alábecsülni, hanem megfelelő készítményekkel kell kezelni, ugyanis súlyosabb esetekben a helytelenül megválasztott altató a beteg szellemi leépülésének, vagy akár a bénulással járó stroke kialakulásának kockázatát hordozhatja – mondta Dr. Káposzta Zoltán országos neurológus szakfelügyelő főorvos, a Jáhn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa annak kapcsán, hogy a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül nemrég megalakult Insomnia Munkacsoport kidolgozta a korszerű terápia irányelveit.

Magyarországon növekvő népegészségügyi problémát jelentenek az alvászavarok, amelyek a lakosság 30 százalékát érintik. Az insomnia egyrészt abban nyilvánulhat meg, hogy a beteg nehezen alszik el, másrészt léteznek úgynevezett átalvási problémák, amikor valaki egy rossz álom, vagy bármi egyéb miatt riad fel, majd képtelen újból elaludni.

A másik igen súlyos hazai népegészségügyi probléma az agyi vérkeringési zavarok gyakorisága, amely Magyarországon az 55 évnél fiatalabbak esetében az Európai Uniós átlag hatszorosát éri el, a teljes életkori vertikumra kivetítve pedig a dupláját. Ez nagyrészt az agyi kiserek károsodásának magasabb arányával magyarázható, és kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.

"Az álmatlanság úgy függ össze az agyi vérkeringési zavarokkal, hogy az alvászavar - különösen az éjszakai felriadás esetén - lehet tünet is, amellyel a szervezet riadóztat minket, mert az agy vérkeringésével van gond" – mondta dr. Káposzta Zoltán.

Éjszaka, alvás közben, úgynevezett transzkraniális, azaz a koponyacsonton keresztül ható ultrahanggal végzett vizsgálatok során az agyi ereken áthaladó vér áramlási sebességét (flow) értékét mérve kimutatták, hogy akárcsak a vérnyomásnak, ennek is van egy mélypontja.

A kis vérereknek az a feladata, hogy amikor vérnyomásesés, vagy egyéb ok miatt csökken az agy felé áramló vér mennyisége, kitáguljanak és minél több vért minél hosszabb ideig tudjanak befogadni, ezzel biztosítva az agysejtek vérellátását. Károsodásuk esetén ez a tartalékkapacitás szűkül, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az átáramló vér mennyiségének éjszakai csökkenésekor nem tudják biztosítani az agysejteknek szükséges oxigént és cukrot. Enyhébb esetekben ez vészreakciót vált ki, az agy riadóztatja a beteget, aki felébred. Nagyon gyakori viszont, hogy az éjszaka folyamán alakul ki a stroke, és bénul meg a beteg. Ezért olyan fontos, hogy hogyan kezelik az insomniát, és hogy olyan gyógyszert írjanak fel a betegnek, amely nem csökkenti az agyon átáramló vér mennyiségét.

"Magyarországon még altatóként írnak fel olyan készítményeket, amelyeket máshol már csak műtéti előkészítésben alkalmaznak. Nem szerencsés olyan szer alkalmazása sem, amely túl sokáig van a szervezetben, az altatónak ugyanis csak akkor kell hatni, amikor szükséges, és nem szabad, hogy a hozzászokás kialakulásához vezessen. Alkalmazásuk már azért sem ajánlatos, mert a gyógyszer adagolásával a folyamatosan rossz agyi véráramlás miatt néhány hónap alatt akár szellemi hanyatlás is előidézhető, súlyosabb esetekben pedig stroke alakulhat ki és a beteg reggelre megbénulhat" – mondta dr. Káposzta Zoltán.

A Magyar Pszichiátriai Társaság keretében működő Insomnia munkacsoport bábáskodása mellett alakult ki az alvászavarok kezelésében jártas orvosokból álló ellátó hálózat. A cél az, hogy minden megyében legyen olyan szakember, aki meg tudja állapítani, hogy valóban insomniáról van-e szó, vagy esetleg depresszióról, amely szintén alvászavarokkal járhat.

A munkacsoport megjelentette az irányelveket, amelyek pontosan meghatározzák, hogy hogyan kell az alvászavart kezelni, hogy ne írjanak fel az orvosok olyan készítményeket, amelyek az agyi érbetegségek súlyobodását okozzák.

"A korszerű, receptorspecifikus altatók révén anélkül kezelhető az alvászavar, hogy ezzel rontanánk az agy vérellátását" - mondta dr. Káposzta Zoltán országos neurológus szakfelügyelő főorvos.

MTI Plázs

18 ezer áldozatot szed évente a stroke

A stroke évente tizennyolcezer áldozatot szed Magyarországon - mondta dr. Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus főorvos, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa a stroke közelgő világnapja alkalmából.