szerző:
Folk György (hvg.hu)

A föld legelterjedtebb kábítószere számos betegségre kínálhat és kínál is gyógyírt. Érvek és ellenérvek a kender orvosi felhasználása mellett és ellen.

Tudta, hogy Viktória angol királynő sikerrel kezelte menstruációs panaszait marihuánával? Vagy hogy már az ókori görögök is használták migrén és étvágytalanság ellen?

© sxc.hu
A kender az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Elsősorban textil és papírgyártásra, betegségek kezelésére és mámor előidézésére használták. Az egyik legrégebben ismert pszichoaktív növény, melynek őshazája minden bizonnyal Közép-Ázsia, ahol valószínűleg már közel tízezer éve is termesztették. Gyógynövényként használták Kínában, Indiában, Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Afrikában. Gyógyszerként először egy ötezer évvel ezelőtti kínai füveskönyvben Chen Nun császár uralkodása alatt említik. Ez a könyvecske többek közt reumás fájdalmakra, maláriára és különböző női betegségekre ajánlotta a marihuána fogyasztását.

Egy későbbi füveskönyv sebészeti beavatkozások előtt, altatáshoz javasolja kanabisz gyanta alkalmazását. Indiai források szerint jótékonyan hat a fejfájásra, étvágyfokozónak és emésztési zavarok kezelésére. Afrikában vérhasra, maláriára és egyéb lázakra, valamint a mai napig kígyómarásra és a terhes nők vajúdásának megkönnyítésére adják – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért Kenderkönyv című kiadványában.

Robert Burton, angol orvos és filozófus 1621-ben írott munkájában a depresszió és a melankólia kezelésében tartja fontosnak a marihuána alkalmazását. Hőskorában több mint száz gyógyászati könyv javasolja használatát betegségekre és rosszullétekre.

A kalkuttai orvosi egyetem professzora W. B. O’Shaughnessey, állatkísérleteken meggyőződve biztonságosságáról, kanabisz-tinktúrát készített, reumás, epilepsziás és egyéb betegségek gyógyítását végezte vele, majd 1842-ben Angliába visszatérve hirdetni kezdte, így a növény használata Európában és az Egyesült Államokban is általánossá vált.

A kender alapú gyógyászati készítmények népszerűségének az ópiát alapú fájdalomcsillapítók 1850-es évekbeli elterjedése vetette vissza, mely az injekciós technikával addig nem látott gyorsasággal mulasztotta el a fájdalmat. Hosszú idő telt el, míg nyilvánvalóvá vált, mennyivel nagyobb a hozzászokás és a fizikai függőség veszélye az ópiátok esetében.

Az 19. század végén, illetve a 20. század kezdetén elfogadott marihuána ellenes törvények nyomán azonban az orvosi felhasználás háttérbe szorult, szinte tökéletes mellőzéséhez azonban a politikának kellett közbeszólnia. Az Egyesült Államok nemzetközi törekvései nyomán kezdődött a marihuána egészségügyi alkalmazásának visszaszorulása, miközben – sok más anyaggal szemben – sosem okozott csalódást a gyógyászatban. Az US Pharmacopeia, az a szervezet mely a gyógyszerek minőségéért felel és engedélyezi azokat, az 1940-es években vette fel a kendert a tiltott szerek listájára.

Mi van a fűben? (Oldaltörés)



A marihuána alatt a Cannabis sativa nevű növény száraz virágait, leveleit, szárát és magjait értjük. A növény ezen összetevői tartalmazzák azt a kémiai összetevőt, mely tudatmódosító hatást képes kifejteni, s amelyet világszerte fogyasztanak vagy elszívnak rekreációs céllal, miközben ugyanezek a növényi részek potenciális orvosságként is hatnak. Összesen több mint hatvanféle kémiai összetevőt tartalmaz, melyeket összefoglalóan kanabinoidoknak nevezünk.

A marihuánával kapcsolatos orvosi kutatások nagy része arra keresi a választ, hogy a különböző kanabionidok milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre és a különböző szimptómákra.

THC: Ez a rövidítés a delta-9-tetrahidrokanabiol-t takarja, a kanabisz legismertebb hatóanya, amely a tudatmódosító hatásért felelős. Emellett ismert még hányingercsökkentő és hányáscsillapító hatása melyek számos betegség mellékhatásai.

Kanabiol és kanabidiol: Ezek az összetevők rendelkeznek néhány tulajdonságával a THC-nek, de jelentősen alacsonyabb a pszichoaktív hatásuk, vagyis „nem áll be” tőlük a páciens.

Dronabinol (Marinol): Ez a THC mesterséges változata, melyet korai szétválasztással érnek el. Használják hányás és émelygés enyhítésére, a kemoterápián átesett rákos betegek kezelésére és az AIDS-esek étvágyának növelésére.

Hogyan működik?

Elfüstölésnél vagy belélegzésnél a marihuánában lévő THC és egyéb kanabinoidok kétféle receptor sejthez „csatlakoznak” az emberi szervezetben –mint a kulcs a zárba. A CB1 az egyik ilyen. Receptorai nagyrészt az agyban találhatóak, elsősorban a mozgáskoordinációért, a memóriáért és a hányingerért felelős területeken. Ez megmagyarázza miért hat a kanabisz az egyensúlyérzékelésre és a test irányítására, valamint a rövid távú memóriára és tanulásra. Így érthető miért lehet hatékony a hányinger, az étvágytalanság és a fájdalom enyhítésében.

A másik receptor a CB2, a test többi részében - főként az immunrendszer szöveteiben - található, a lépben és a nyirokcsomóban. Ezen receptorok funkciója azonban kevéssé ismert. Valószínűsíthető, hogy az immunrendszer fékeiként működnek, mely magyarázattal szolgálhat arra, miért csökkentheti az emberi immunreakciókat a kender.

A fű elszívása után az összetevők perceken belül elkezdik kifejteni hatásukat és pár perc alatt el is érik maximális koncentrációjukat a szervezetben, melyet követően körülbelül másfél órán át éreztetik hatásukat. Amennyiben megesszük a növényt – nem ritka hogy különböző ételek összetevőjeként fogyasztják –, a hatás órák múlva - és órákon át - is jelentkezhet. A mesterségesen előállított dronabinol (Marinol) melyet kapszulaként adnak be a betegnek, több mint egy napon át képes az étvágy fokozására.

Lehetséges orvosi felhasználás (Oldaltörés)



A marihuána orvosi felhasználásáért
tüntetők Vancouverben
© sxc.hu
Hányinger: a THC gyógyszerként történő felhasználásának kutatásokkal leginkább igazolt hatása a hányingercsökkentés, melyet a kemoterápián átesett rákbetegek és az AIDS-ben szenvedők súlyvesztésének ellensúlyozására alkalmaznak. A fiatal emberek szervezete jobban reagál a hányingercsökkentés ezen módjára, mert az idősebb szervezet kevésbé képes tolerálni a tudatmódosító hatást. Az orvosok általában előbb enyhébb szerekkel próbálkoznak a rosszullét csökkentésre, s csak súlyos esetekben írják fel a dronabinol alapú hányáscsillapítókat.

Zöldhályog: ez a betegség, mely minden harmadik vakságért felelős az Egyesült Államokban, a szemgolyóban jelentkező túlnyomás hatására alakul ki, mely gyakran a látás teljes elvesztéséhez vezet. A hetvenes évek elején a tudósok rájöttek, hogy a marihuána szívása csökkenti a szemgolyó nyomását, azt azonban hogy milyen módon, máig nem sikerült bizonyítani. A marihuána fogyasztás a vérnyomást is csökkenti, mely szintén a szemgolyó nyomás csökkenéséhez vezet. A kutatók CB1 receptorokat fedeztek fel a szemben, mely vezérfonalként szolgálhat a zöldhályog és a kender közti összefüggések megértésében. A tudósok most azon vannak, hogy olyan kanabinoidokat állítsanak elő, melyet közvetlenül a szembe juttathatnak, hogy elkerüljék az kanabisz agyi stimuláló hatását.

Fájdalomcsillapítás: a 19. századtól széles körben elterjedt volt a marihuána fájdalomcsillapító hatásának alkalmazása, manapság pedig azon van a tudomány, hogy új kanabisz-alapú fájdalomenyhítők szülessenek. A THC a kodeinhez hasonlóan alkalmas a rákbetegek fájdalmának enyhítésre is.

Szklerózis multiplex: a remegés, önkéntelen végtagmozgás, izomgörcsök és a szklerózis multiplex tüneteinek hatékony kezelésére is alkalmasak a kanabinoidok. Ezen idegrendszeri zavarok és a gyakran velük járó fájdalom jelentős csökkenthető kanabisz alkalmazásával –derült ki egy 2003-as tanulmányból. Ezen túlmenően, sok orvos van azon az állásponton, hogy a kanabinoidok további kutatása a szklerózis multiplex (SM) gyógyításában is segíthet. A marihuána képes lehet megóvni az idegeket a SM okozta károsodástól. Ezt támasztják alá a témában végzett állatkísérletek és a betegségben szenvedők interjúi rendszeres marihuána használatot követően.

Asztma: Egy ausztrál jelentés szerint a szívható marihuánának és az orális THC-nek jelentős tüdőtágító hatása van, mind az egészséges emberek, mind az asztmás betegek esetében. A Lordok Háza 1998-as jelentése világosan kimondja, hogy a kanabisz hatékonyan használható az asztma kezelésében. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a marihuána szívása, illetve maga a füst szervezetbe jutása kérdéseket vet fel az asztmás betegeknél. Léteznek azonban már olyan úgynevezett párologtatók, amelyekkel lehetővé válik a betegre káros kátrány és egyéb karcinogének szervezetbe jutása nélkül a THC szervezetbe juttatása.

Kockázatok

Függetlenül attól hogy a törvényi szabályozás miként rendelkezik, a fűszívás számos egészségügyi kockázatot is rejt magában, így: memóriazavart, koordinációs problémák megjelenését, s mivel a kenderhasználat jellemzően dohányzással párosul, a joint elszívása növeli a tüdőrák kockázatát.

FGY

MTI Itthon

ENSZ: a cannabis a leggyakrabban használt kábítószer

Európában a leggyakrabban használt kábítószer a cannabis, de jelentősen növekszik a kokainhasználók köre is - hívja fel a figyelmet az INCB, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerve éves jelentésében. A kábítószer-fogyasztást tekintve közbülső pozíciót foglal el Magyarország.

MTI Itthon

Ésszerűbb drogszabályozást sürget az SZDSZ

Az SZDSZ öt kérdésre vár választ Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztertől annak kapcsán, hogy az ügyészség döntése szerint a Drogprevenciós Alapítvány tűcsere-programjának munkatársa kábítószerrel való visszaéléshez kapcsolódóan bűnsegédnek minősül.

hvg.hu Plázs

A fűszívás nem okoz tüdőrákot

A marihuána szívása nem növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát - lepte meg a kutatókat is annak az új vizsgálatnak az eredménye, amelyet a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) végeztek – írja a Reuters.

MTI Plázs

Teszt a vakság megelőzésére

Egyszerű, megbízható tesztet ajánlanak a trachoma időben történő diagnosztizálására amerikai kutatók - írta a Lancet című brit orvosi folyóirat. A trachoma a kötőhártya idült gyulladása, amely megelőzhető, s amely ennek ellenére jelenleg az esetek jelentős részében vakságot okoz.