szerző:
MTI

A függőség fogalmát már jó ideje nem csupán a kábítószerekkel kapcsolatban használják: viselkedési formák is okozhatnak függőséget, ezek abbahagyása pedig súlyos megvonási tünetekkel járhat. Olyannyira, hogy állatkísérletek is bizonyítják, bármi is a függőség oka, ugyanaz a marker vegyület jelenik meg az agy jutalomközpontjában.

A függőség legyőzhető
© sxc.hu
A The New Scientist című angol tudományos folyóiratban összefoglaló cikk jelent meg az orvosi tankönyvekben még nem kanonizált kutatási eredményekről, amelyek fényében újra kell definiálni a függőség fogalmát.

Sabine Grüsser-Sinopoli és Ralf Thalemann, a berlini egyetem viselkedési-függőség kutatói szerint a kémiai és a viselkedési függőségek között több a hasonlóság, mint a különbség, legyen a függőség tárgya játékszenvedély, vásárlás, munka, számítógépes játék, szerelem, testmozgás, pornográfia, evés, vagy szex.

Viselkedési-függőségek tekintetében a közvélemény nem osztja a berlini kutatók véleményét, mert a társadalom úgy véli, a tevékenységek szabadon választottak, s ha valaki túl sokat eszik, szerelmeskedik, elkockázza a vagyonát, vagy minden idejét a világhálóra pazarolja, nem betegség áldozatának, hanem sokkal inkább gyenge jellemű, rossz erkölcsű embernek tekintik. Pedig az erkölcsi hibát és a függőséget eltérően kell kezelni, az utóbbinál nem büntetésre, hanem gyógyításra van szükség.

Grüsser-Sinopoli szerint, ha valaki függőségbe esett, a függőséget okozó tevékenységet nem azért folytatja, mert szereti, hanem mert tennie kell. Jellemző a hozzászokás, az egyre nagyobb dózis igénye is. Talán a legbiztosabban a megvonási tünetek jelzik a függőséget. A hangulatváltozások, az idegesség, a hányinger, a gyomorrángás, a fejfájás és izzadás, esetleg hallucináció mind valódi tünet, és a játékosoknál ugyanúgy jelentkezik, mint a kábítószereseknél, de „vásárlás-megvonás” is kiváltotta már. A kutatónő azon a véleményen van, hogy a viselkedési függőség áldozatain ugyanazok a gyógyszerek segíthetnek, amelyek a kábítószereseknél már beváltak.

A közös mechanizmust az okozza, hogy az ingerek ugyanazokon a „jutalom” áramkörökön haladnak át az agyban. Az evolúció során a nélkülözések, a hiány túlélésére szakosodott jutalomközpont nem tud mit kezdeni a mai világ bőségével és túlterhelődik, mint azt Eric Nestler addiktológus, a texasi egyetem kutatója agyi képalkotó berendezésekkel is igazolta.

A kutatók függőségbe esett személyekre jellemző, kulcsinger jellegű képeket mutattak és EEG-vel figyelték az agyi választ. A játékszenvedély, a szex és a kábítószer ugyanolyan elváltozásokat okozott. Ugyanazokat az EEG vizsgálatokat végezték el kannabisz-, heroin- és alkoholfüggőkön, kaszinó alkalmazottakon, absztinens játékosokon, és kábítószer-függőség ellen bizonyos gyógyszerekkel kezelt betegeken, s minden függőségbe esett személynél ugyanazt az EEG választ kapták, kivéve azoknál, akik a kaszinó alkalmazottakhoz hasonlóan nem váltak függőkké. Nestler és munkatársai egy fizikai markert is felfedeztek: a "delta Fos B" gén-regulátor szintje megemelkedik az agy jutalomközpontjában. A marker megjelent az alkoholra vagy kábítószerre szoktatott rágcsálók agyában, s bár a játékszenvedélyt nem lehet patkányokra erőltetni, viselkedési minták - például a gyakoribb szex vagy több cukor fogyasztása - hasonló hatást váltottak ki - olvasható a folyóirat honlapján.

hvg.hu Plázs

Együtt jár a szívbetegséggel a cukorbaj

A diabétesz gyakori megbetegedés az idősebb, szívproblémákkal küzdő személyeknél, valamint a legjelentősebb független rizikófaktora a halál bekövetkeztének ezeknél az egyéneknél – írja a Newsmax.com.

MTI Plázs

Altatópárna álmatlanságban szenvedőknek

Altatópárnát fejlesztettek ki japán tudósok az álmatlanságban szenvedő emberek megsegítésére. A párna a vasúti kocsik ritmikus zakatolását, ringását és „az anya szívdobogását” utánozza, ezáltal fejti ki hatását.

MTI Karrier

A hosszabb munkaidő megemeli a vérnyomást

A hosszabb munkaidő magasabb vérnyomással jár: aki hetente 51 óránál többet dolgozik, 29 százalékkal nagyobb eséllyel betegszik meg hipertóniában – áll egy kaliforniai tanulmányban.

hvg.hu Plázs

Minden, amit az asztmáról tudni kell

Az asztma kezelhető, ám gyógyíthatatlan betegség. A WHO adatai szerint az asztmások száma 100-150 millióra tehető, számuk tízévenként 50 százalékkal nő - évente 180 ezer ember halálát okozva. Bárkinél, bármikor és bárhol jelentkezhet. Ennek dacára az asztmások örömteli és teljes életet is élhetnek.