szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

Annak ellenére, hogy a depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség, okairól igencsak keveset tudunk. Népbetegség. Ezzel együtt nem gyógyíthatlan, szakember segítségével megszabadulhatunk tőle, sőt megfelelő magatartással meg is előzhető a szenvedés.

Hosszú ideig fennálló reményvesztettség, állandó fáradtság, a legegyszerűbb feladatok elvégzésére való képtelenség, nagyfokú szorongás, túlzott aggódás, alvás- és étvágyzavar – mindezek a depresszió legjellemzőbb tünetei. „Aki még nem tapasztalta ezt az érzést, annak hiába is magyarázom, nem tudja elképzelni, mit érzek, ha elhatalmasodik rajtam a betegség. Semminek sem tudok örülni, nincsenek érzelmeim, s arra is képtelen vagyok, hogy lemenjek a sarki boltig” – meséli a depressziós tünetekkel küzdő harmincéves Katalin.

Depressziós tünetek. Semmi ok az örömre
© Fazekas István
Az emberek hajlamosak összemosni a szomorúságot, a bánatot, és a gyászt a depresszió betegségével. A szomorúság még nem depresszió, de bizonyos határon túl, amikor komoly szenvedést okozva a tünetek már a mindennapi tevékenységét is megnehezítik, már érdemes szakemberhez fordulni. A depressziónak egyaránt lehetnek magatartásbeli, testi és lelki tünetei is. A beteg kerüli az emberi kapcsolatokat, testi tünetként jelentkezik az étvágytalanság, az alvászavar, esetenként a szívpanaszok is. Önmaguk túlzott leértékelése pedig súlyos bűntudatot okoz, amely akár öngyilkossághoz is elvezethet. (Statisztikai adatok szerint az öngyilkosok legalább hetven százaléka depressziós.)

A depresszió kezelése a pszichiátria viszonylag új területe, a szakorvosoknak közel fél évszázada van lehetőségük e pszichés betegség gyógyszeres kezelésére. "Az egyik leggyakoribb mentális betegség, a lakosság 2-3 százaléka szenved a tüneteitől, ha azt is megnézzük, hány ember élhetett már át életében depressziós időszakot, akkor az arány 10-15 százalékra tehető. Csak összehasonlításképpen, a cukorbetegek száma 2 százalékra tehető" - mondta a hvg.hu–nak Németh Attila pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

"Kezeltünk olyan beteget, aki szenvedett epegörcs és veseköve miatt, szült három gyermeket, de azt vallotta, hogy egyik fájdalom sem okozott számára akkora szenvedést, mint a depresszió" - meséli Németh. A betegek csupán kétharmada fordul orvoshoz, s azoknak is csak a fele kapja meg a szükséges kezelést. A depressziót nem véletlenül nevezik rejtett betegségnek, sok esetben nem könnyű felismerni a baj okát. A testi panaszokat az orvosok könnyen félrediagnosztizálhatják, a kezelése ilyenkor nem hoz eredményt, hiszen a valódi okra nem ad gyógyírt az orvos. A legtöbb ember úgy megy el a háziorvosához, hogy az adjon valamit az alvásproblémájára, az orvos pedig felírja az altatót; ugyanez történik, ha étvágytalanságra panaszkodik a páciens, kap valami étvágyjavítót.

"Gyakori szimptóma az általános önbizalomhiány, a konfliktusok rossz kezelése, a komoly önbecsapások sorozata" - mesél a paraxisában leggyakrabban előforduló tüntekről Csernus Imre pszichiáter, aki szerint minden hetedik magyarnak volt vagy van depressziós periódusa. Csernus szerint a depressziós tünetek mögött egyértelműen a helytelenül kezelt stresz húzódik meg. "A stresszt, ahogy én látom, nagyon sokszor mi magunk generáljuk, s nem más, mint egy tünet. A tünet mögött, bizonyos szemszögből nézve az áll, hogy az emberek valójában nem nőttek fel. Magyarországon nemcsak alacsony a mentálhigiénés kultúra, hanem az érzelmi intelligencia is hiánycikk. Önismeretben, a konfliktusok kezelésében, feszültségeink levezetésében gyakorlatlanok vagyunk, eszköztárunk szegényes" - fogalmaz Csernus.

S hogy mit ért érzelmi intelligencián a pszichiáter? "Adott helyzetben az emberek az érzéseiket nem merik kimondani, nem mernek beszélni róla, elmondani másoknak. Tehát azt lehet mondani, hogy elégé intenzív és kollektív zárkózottság jellemző társadalmunkra. A zárkózott személyiségszerkezetű ember pedig a rohanó világban nagyon nehezen tud megfelelően akklimatizálódni, illetve megfelelő reakciókat létrehozni. Ennek következtében csökken a sikerélmények száma, növekszik a kudarc, és emberünk egyre rosszabbul érzi magát, a stressz fokozódik, és bekerül az ördögi körbe."

Itt az ősz: jöhet a szorongásoldó (Oldaltörés)

"A depresszió kivédésre nincs biztos módszer. Segít, ha megtanuljuk a konfliktusainkat megfelelően kezelni, ha képesek vagyunk megbirkózni a stressz helyzetekkel. Talán ez az egyik lehetséges fegyver, amivel elkerülhetjük a depresszió, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az öröklődési hajlamot és az agyban lezajló biokémiai folyamatokat sem" - vallja Németh, aki szerint ha konfliktusos szituációba kerülünk - például munkahelyi problémánk, szerelmi bánatunk van -, ne szégyelljük szakember segítséget kérni, ahelyett hogy például alkoholba fojtanánk a bánatunk. Csernus szerint is kifejezetten mentálhigiénés szakemberek feladata a belső feszültségek, konfliktusok kezelési gyakorlatának tanítása. "Olyan, egyszerű kérdéseket teszek fel a pácienseknek, amelyekből nagyon sok dolog leszűrhető. Egy nőtől például azt kérdezem, hogy mitől érzi magát nőnek" - enged rövid bepillantást a kezelésekbe Csernus doktor.

"Orvosilag nézve a depresszió oka az, hogy valójában nincs kézelfogható oka. A betegek többségénél semmi magyarázat nincs a huzamos örömtelenségnek: van önbizalma, jó a párkapcsolata, azt csinálja, amit szeret, a szülőkkel kiegyensúlyozott, rendezett a viszonya" - fogalmaz Csernus, aki szerint pontosan magyarázatnélküliség táplálja leginkább a szorongást. A szorongás ismérve, hogy megfoghatatlan, alaktalan, konkrét tárgy nélküli, míg a félelem konkrét tárgyhoz kötődik.

Sokféle lefolyása lehet a depressziónak, előfordul újra és újra visszatérő betegségként, akár szezonálisan változhat a páciens állapota, hiszen az időjárás is előhozhatja  a tüneteket, a legkritikusabb a tavasz és az ősz. Az évszakok változásával járó depresszió gyakoribb az északabbra fekvő vidékeken, de azokban az országokban sem ismeretlen, ahol magas a napsütéses órák száma. A rohanó életvitel azonban, a folyamatos megfelelni vágyás bárkinél okozhat depressziót, attól függetlenül hogy az egyenlítőnél vagy az északi sarkhoz közel él. Németh szerint öröklődő hajlamra is visszavezethető a kór, sőt az ilyen pácienseknél nagyobb a valószínűsége a súlyosabb, akár egy egész életet végigkísérő betegségnek. Igaz, megfelelő kezeléssel akár teljesen tünetmentessé válhat. Enyhébb kimenetelű a betegség, ha a depresszióra van valami magyarázat, például egy családtag elvesztése.

A depresszió gyógyítható kór, mind gyógyszeres, mind pszichoterápiás módszerekkel. Míg a pszichológusok egy része szükségtelennek tartja a gyógyszeres kezelést, addig a pszichiáterek - a hazai és nemzetközi gyakorlati tapasztalatok és tudományos vizsgálatok alapján - úgy ítélik meg, hogy gyógyszer nélkül csak a tüneteket lehet enyhíteni, a betegségből nem lehet kigyógyítani a pácienst. "Az esetek többségében valóban csak a gyógyszeres kezelés segít, a hangulatjavítók és a szorongásoldók terápiás alkalmazásával sokesetben teljesen elmúlnak a kínzó tünetek, és a beteg kigyógyul pszichés betegségéből" - árulja el Németh Attila, majd hozzáteszi, hogy a gyógyszerezés mellett szükség van pszichoterápiára is, és az enyhébb esetekben elegendő lehet, ha csak az utóbbit alkalmazzuk; teljesen egyénfüggő, hogy kinek mi segít.

Az asztmát is veri
© sxc.hu
A depresszió sokkal súlyosabb, mint az asztma vagy a cukorbetegség, ráadásul jelentősen rontja a krónikus betegségben szenvedők állapotát - állítja legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A nemzetközi szervezet felmérésében hatvan országból több mint 245 ezer embernek tettek fel különböző kérdéseket az egészségi állapotukról, ezen belül pedig olyasmikről, hogy hogyan alszanak, mennyi fájdalmat éreznek, illetve vannak-e gondjaik a memóriájukkal vagy a koncentrációval. Ezen kívül a mindennapi feladataik ellátásáról is faggatták az alanyokat. 
 
A WHO arra a megállapításra jutott, hogy a depressziónak van a legnagyobb hatása az egészség romlására. A kutatás bebizonyította, hogy krónikus betegséggel vagy betegségekkel küzdő depressziósoknak sokkal rosszabb az egészségi állapotuk, mint a bármely egyéb betegségben szenvedőknek.
 
Szakértői vélemények szerint a depressziós tünetek kezelésének ugyanolyan fontosságot kellene tulajdonítani, mint más egészségügyi problémákénak. Gyakori ugyanis, hogy a krónikus betegséggel az orvoshoz forduló páciensnél megfeledkeznek a lelki egészség vizsgálatáról, és csupán a testi panaszokra koncentrálnak.

























Plázs

Hogyan stresszelnek a sejtek?

A stressz pszichológiai megnyilvánulásai mellett sok szó esett a sejtek nemrég felfedezett - számos népbetegség gyógyításában is felhasználható - vészreakciójáról is az augusztus végi budapesti világkonferencián.

MTI Plázs

Hogyan győzzük le a depressziót?

Az immunrendszer aktivizálása segíthet a depresszió elleni harcban - mutatták ki brit tudósok, amikor egereket kezeltek egy baktériummal, amely általában a földben található.

hvg.hu Plázs

Hogyan keseríti meg életünket a stressz?

A stresszhelyzetekre adott válaszaink igencsak különbözőek, s nem csak negatív reakciókról beszélhetünk, hiszen a kismértékű stressz fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Ám amint erősödik a nyomás, a feszültség egyre inkább akadályoz minket abban, hogy megoldjuk a helyzetet - ilyenkor érezzük azt, hogy kikészültünk, emésztjük magunkat. Szakemberek szerint azonban minden esetben van segítség. Hogyan előzhetjük meg, illetve hogyan orvosolhatjuk a bajt?

MTI Plázs

Megúszhatjuk a téli depressziót?

Az enyhe tél idén az átlagosnál több napsütéses órát is hozott magával, így sok ember örömmel tapasztalhatja, hogy a téli sötétség miatt kialakuló szokásos mélabú ezúttal elmarad.