szerző:
hvg.hu

Két évtizedes múltra tekint vissza a látásjavító lézeres szemsebészet, ez idő alatt a világon több mint 10 millió – rövid-, vagy távollátó, illetve szemtengelyferdüléssel élő – ember döntött a beavatkozás mellett. De mekkora a kockázat: végleges látásjavulás, vagy esetleges műtéti hiba? Tény, a döntés eredménye életünk végéig megmarad.

„Ősz végén volt a műtétem, mert akkor kevesebbet süt a nap, és a nyálka- illetve kötőhártyát irritáló allergén pollenekből is kevesebb van a levegőben" - meséli H. Katalin, akin néhány éve LASIK kezelést hajtottak végre. Majd folytatja: „először egy felmérésen kellett átesnem, hogy egyáltalán elvégezhető-e rajtam a szemműtét. Majd kaptam egy időpontot, ami előtt már jó néhány nappal el kellett hagynom a kontaktlencsét a szem túlnyomásának elkerülése végett.”

Látáskorrekció. Rosszul is elsülhet
© Túry Gergely
A bevállalósabb, látásproblémáktól szenvedők nemcsak „felesleges” kellékeiktől szabadulhattak meg: látásuk élesebb lett, mint valaha – akár egy mesterlövészé. S mindez hogyan lehetséges? A rossz látás egyik oka, hogy az egyenetlen szaruhártyánk a szemünkbe lépő fénysugarakat nem képes a látóhártyára vetíteni. A lézerfény, a milliméter ezredrészének megfelelő pontosságával, eltávolítja ezeket a felesleges sejteket, így a fénytörési hibát véglegesen tudja korrigálni.

Ám fontos kérdés, milyen árat fizetünk ezért, hiszen senki nem fekszik szívesen kés alá, főleg, ha a legfontosabb érzékszervünkről van szó. Így sokak számára az egyetlen eljárás, ami szóba jöhet, a fájdalommentes, és azonnali eredményt nyújtó technológia lehet. Erre az elmúlt években többféle módszert is kifejlesztettek, valamennyi esetében a lézerkészülék a szaruhártya hám alatti részének finom átalakításával szünteti meg a szem fénytörési hibáját. A különbség abban keresendő, milyen módon éri el az orvos a szaruhártyának eme kezelésre alkalmas területét. Azt, hogy melyik eljáráson fogunk átesni, nem minden esetben mi döntjük el: szemünk fénytörési hibája, annak típusa és mértéke szintén szerepet játszik ebben.

Az RK-t (radiális keratotomia), és az RTK-t (radiális thermokeratoplasztika) felváltó változat teljesen biztonságosnak tekinthető, a hám néhány felső sorának ledörzsölése után a szaruhártya felszínén elvégzett PRK (photorefractive keratectomy) kezelés hátránya az, hogy nagy kontrolligényű, az első néhány nap kifejezetten kellemetlen, fényérzékenységgel, idegentest érzésével járhat, időnként fájdalmas, a teljes látásélesség elérése pedig akár heteket is igénybe vehet.

A PRK továbbfejlesztett változata a már tíz éves múltra visszatekintő LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy), amelynek során a hámsejteket nem ledörzsölik, hanem védőlebenyt képeznek belőlük. Ezt felhajtva végzik el az excimer lézeres kezelést, majd a lebenyt egyszerűen visszahajtják. Hátránya, hogy kontaktlencse viselésével jár a gyógyulás időszaka, emellett számos komplikáció is feléphet. Ritkán találkozhatunk vele, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az úgynevezett LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) kezelés során a szaruhártya felszíne alá mechanikus eszközzel vágnak be, a LASEK-hez hasonlóan lebenyt készítenek, majd ezt felhajtva - az idegsejtektől mentes, emiatt érzéketlen - felszín alatti területen végzik el a lézerezést. Az eljárás biztonságosság szempontjából hiányosságokkal bír: a vágás ritkán ugyan, de súlyos szövődményekkel - operáció utáni lebeny elvesztés, elhúzódó hámréteggyógyulás -  jár, így ezt az eljárást elvileg már nem nagyon alkalmazzák.

Úgy tűnik, hogy a sorban a továbbfejlesztett IntraLASIK eljárás viszi a pálmát, ez ugyanis egyesíti a fenti két beavatkozás előnyeit, míg hátrányait teljesen kizárja – ez az a rendkívül precíz technológia, amit bárki el tud viselni: teljes körű fájdalommentesség és azonnali eredmény, ráadásul gyorsan. Az új eljárás során a védőlebenyt egy speciális, erre a célra kifejlesztett, femtosecundumos lézer – egyre népszerűbb a harmadik generációs "flying spot" (azaz repülőpontos) lézer is – alakítja ki a milliméter ezredrészének megfelelő precizitással, számítógépes tervezés és vezérlés alapján, emberi kéz érintése nélkül. Egyetlen hátránya, hogy méregdrága.

Ha a lézeres látáskorrekció mellett döntünk, és biztosra szeretnénk menni, érdemes olyan szemsebészetet választanunk, amely a magyar egészségügyi előírások mellett az uniós és az amerikai gyógyszerellenőrzési hivatal (FDA) előírásait is betartja. A fent említett fénytörési hibák pontos beméréséhez nem elég egy módszer – gondoljunk csak a rejtett hiányosságokra, a vizsgálathoz pedig egyetlen orvos – annak ellenére, hogy magát a műtétet végző lézerberendezés automatikus.
 

Mi ad biztonságot? (Oldaltörés)

Mégis miért érdemes a lézeres látáskorrekció mellett döntenünk? A mindössze negyedórás procedúrából a beavatkozás maga csupán 2-3 percet vesz igénybe – tehát egyetlen napra sem kell befeküdni. A számítógép vezérlésű lézer emberi kéz érintése nélkül dolgozik, hegek nélkül. Minden egyes kezelés egyénre szabott, az adottságok és az igények figyelembevételével. A műtét után még akár természetes úton is lehet szülni. „Maximálisan meg vagyok elégedve a műtét eredményével, jobban látok, mint azelőtt, a kontaktlencsémmel” – teszi hozzá Katalin.

Szemcseppekkel történő rövid előkészítés után kerül sor a 2-3 perces beavatkozásra. A PRK során a szemet sem szúrás, sem vágás nem éri. "Búgás hangzott fel, és mintha a szemgolyómat ki akarnák szivattyúzni a koponyámból, éreztem, ahogy nyúlik. Majd egy kék-fehér fény egyre közelebb jött, minden fekete lett. Nem mozgathattam az állkapcsomat, de mélyen a torkomban leküzdhetetlenül nyüszíteni kezdtem: ez fáj. Bíztam abban, hogy a másik szememmel nem így lesz, hát nem így történt" - meséli a  gizmodo.com cikkében egy hasonló műtéten átesett külföldi páciens, aki ugyanakkor bevallja: "a műtét után már úgy éreztem, ezek csak képzelt fájdalmak voltak."

Hasonló kellemtlenségekről számolt be egyik interjúalanyunk is: ha tudta volna előre, hogy mit takar "a műtét után néhány napig előfordulhat kellemetlen idegentest-érzés" orvosi figyelmeztetés, biztosan jobban megfontolja a döntést. "Egy hét sötét szoba, olyan érzéssel a nap 24 órájában mintha pirospaprikával dörzsölték volna be a szemem. Mikor felhívtam a klinika ügyeletét, ott csak annyit tudtak mondani, hogy semmi baj, ez normális. Azóta jól látok, viszont azt az egy hetet senkinek sem kívánom" - idézi fel Anna a műtét utáni napokat.

Katalin nem számolt be fájdalomról: „az volt a legrosszabb, amikor műtét után viszketni kezdett a szemem, és persze tilos volt megdörzsölni – nehezen éltem túl. A műtét után szigorúan napszemüvegben lehet közlekedni, sőt, az első napokban még odahaza is kötelező a viselete. Jobb, ha nem végzünk néhány napig fizikai munkát, és nagyon oda kell figyelni a csepegtetésre, különben ugrott az a néhány százezer, amibe a műtét kerül”.

A beavatkozás után nem kerül fel kötés, ehelyett egy terápiás lágy kontaktlencsét raknak fel – ez óvja majd a golyót a kezelés utáni három napban. A drágábbik, 8-10 percet igénybe vevő IntraLASIK kezelés után nincs szükség terápiás kontaktlencsére; azonnal élvezhető a látásjavulás, nincs fájdalomérzet, kevesebb kontroll szükséges és szemcseppet is rövidebb ideig kell használni. A munkát és a sportot elég csak 1-2 napra felfüggeszteni. Természetesen kontrollra minden esetben érdemes elmenni.

"Hasonló szabadságot akkor éreztem, mikor a szemüvegemet kontaktlencsére cseréltem, de a műtét utáni élmény semmihez sem fogható" - meséli János nevű interjúalanyunk.

Ha túl vagyunk a műtéten, és a lábadozás időszakán, joggal tehetjük fel a kérdést, vajon végleges lesz-e az eredmény? Elvileg a lézerkezeléssel elért eredmény végleges, a látás nem romlik újra – de ez csakis akkor igaz, ha betartottuk a szabályokat. A szemünk a műtét után ugyanis minden erejével azon lesz, hogy „helyrehozza” a lézeres korrekció okozta változásokat, amit csak is a kezelést követő szemcsepp használattal küszöbölhetünk ki. A szaruhártya javítósejtjeit nagyjából fél évig tart lebeszélni az eredeti állapot visszaállításáról – ezt követően már a javított szemet veszik alapértelmezettnek, ezzel biztosítva életünk végéig a tartós hatást.

„Nincs az a pénz, amiért belevágnék, hiszen a szemem fénye a legfontosabb, mivel szellemi tevékenységet végzek, nélkülözhetetlen a munkám során, nem engedhetek meg magamnak még ezrelékes hibalehetőséget sem” – szögezte le Kulcsos Péter, informatikus. „A kettős látás már majdnem olyan, mintha nem látnék, nekem még ez sem fér bele.”

S kinek javasolt a lézer? Mivel a fénytörési hibák nagyjából 20 éves korra stabilizálódnak, csak ezután van értelme a beavatkozásnak. Általában 65 év felett már nem ajánlják, valamint terhes, illetve szoptatós anyáknak sem. Azoknak érdemes elsősorban elgondolkodni a lehetőségeken, akik két szemüveget használnak (távolra látáshoz, és olvasáshoz egyaránt).

A világ számos országában a lézeres szemműtéten átesetteket ugyanolyan egészségügyi kategóriába sorolják, mint a fénytörési hibától mentes embereket. Ugyanis nincs az a szemorvos, aki a lézerkezelés után egy év múlva észre tudja venni a lézeres beavatkozás nyomát - még a speciális vizsgáló műszerekkel sem. Emiatt további szemészeti beavatkozás (például hályogműtét) esetében sem jelent hátrányt.

Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Plázs

Ellenségünk a monitor: hogyan károsodhat a szemünk?

Összefolynak előttünk a betűk, ég a szemünk, fáj a fejünk - nem ritka érzések ezek egy irodában eltöltött fárasztó nap után, a szem túlterheltségének legfőbb előidézője ugyanis a számítógépes munkavégzés. Megnéztük, milyen szemproblémákkal szembesülhetünk, ha naphosszakat bűvöljük a monitort.