Nemcsak a dohányipari cégek, de maga az állam is ellenérdekelt a cigarettának konkurenciát jelentő új termék elterjedésében, amelyet a minap gyógyszernek minősítettek.

Kormányzati és ellenzéki politikusok teljes egységben léptek fel az utóbbi hetekben annak érdekében, hogy betiltsák, vagy legalább szigorú keretek közé szorítsák a már Európa-szerte terjedő, 2005-ben Kínában Ruyan néven kifejlesztett elektromos cigaretta (e-cigaretta) forgalmazását. Ez a dohányosokat próbálja elcsábítani a cigarettától és szivartól úgy, hogy azonos élvezet mellett jóval kevesebb káros mellékhatást ígér. A műanyag készítmény küllemében hasonlít a hagyományos cigihez, akkumulátorral működik, a belsejében lévő mikroszerkezet a cserélhető kapszulában lévő folyékony nikotint ködszerű cseppekké porlasztja, amelyek belégzéskor a párával együtt kerülnek a szervezetbe.

E-cigaretta. A dohányzás élménye
© Marton Szilvia
A nikotinadag elfogyasztása, a cigarettázás mozdulatsora mellett a műanyag cső végén pislákoló piros fény és a szagtalan, tiszta páragőz füstimitációja a dohányzás élményét hivatott kelteni anélkül, hogy mintegy 4 ezer egészségre káros vegyületet s több mint negyven rákkeltő anyagot kellene beszívni. Emellett beépített program akadályozza a láncdohányzást: 15 szippantás után a szerkezet villog, melegszik, és csökkenti a nikotinadagot, majd egy idő múlva nem ad ki mást, csak üres páragőzt. Ráadásul a forgalmazók azzal kecsegtetik a vásárlókat, hogy az e-cigaretta segítségével, egyre kisebb nikotinadagot tartalmazó betét használatával akár le is szokhatnak a dohányzásról. Olyan értelemben is ügyes találmány, hogy a dohányzást, valamint a dohánytermékek forgalmazását korlátozó, a reklámozást tiltó európai törvényekkel egyáltalán nem lehet megfogni.

"Húsz-harminc éve érvényben lévő dohányzásellenes érvrendszert zúzott szét ez a termék" - foglalja össze az e-cigaretta megjelenésének következményét Koszorús László, a Fidesz parlamenti képviselője, a fogyasztóvédelmi eseti bizottság alelnöke. Élvezőjét szerinte nem lehet azzal riogatni, hogy bűzös lesz a lehelete, és értelmetlen őt a munkahelyén, egy étteremben vagy kávézóban elkülöníteni, sőt akár repülőgépen is kedvére pöfékelhet bárki anélkül, hogy másokat zavarna. "Lezárult az az időszak, amikor a cigarettázást a közösség védelmében korlátozták, hogy megóvják az embereket a passzív dohányzástól" - magyarázza Koszorús, és hozzáteszi, szerinte időben kell eszmélniük a politikusoknak is. Mert bármennyire vonzó is a termék, nikotint tartalmaz, így nem mondható, hogy fogyasztása egészséges vagy veszélytelen lenne. Jelenleg pedig semmi nem tiltja, hogy az interneten keresztül vagy akár a boltban 18 éven aluliak e-cigarettát vásároljanak.

Miközben a nagy dohányipari konszernek maguk is törekedtek s bőségesen költöttek olyan eszköz kifejlesztésére, amely a dohányzás élményét nyújtja egészségkárosító mellékhatások nélkül, az e-cigaretta beelőzött. Pedig a HVG információja szerint a nagy gyártók is úgy kalkuláltak, hogy aki először jelenik meg a piacon az "egészséges" cigarettával, világszerte 30-40 százalékkal növelheti a forgalmát. A British American Tobacco ilyen terméke az Európában csak Svédországban forgalmazott snus, azaz finomra őrölt nedves dohány kis tasakban, amelyet a felső ajak alá kell helyezni, így a nikotin a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel. Egyelőre a kísérleti forgalmazás stádiumában van a Philip Morris heat bar elnevezésű, jelenleg Svájcban, Japánban és Koreában megvásárolható, mobiltelefon-méretű terméke, amely nem égeti, hanem elektromos úton hevíti a dohányt, s a füstjében az égő cigarettáénál kevesebb a káros anyag. Csakhogy mindkét gyártmány tartalmaz dohánylevelet, szemben a világszabadalommal védett e-cigarettával, amely csak tiszta nikotint tartalmaz, emiatt kicsúszik a jövedékiadó-fizetési kötelezettség alól.

Kétszeres érvágás (Oldaltörés)

Kétszeres érvágást jelentene a dohánygyárak számára a kínai termék dömpingszerű elterjedése, amire korlátozás nélkül jó esély van: eddigi kutatásaik eredménye kárba veszhet, és a hagyományos cigaretta fogyasztóit is tömegesen csábíthatja el. Magyarországon, Angliához és Németországhoz hasonlóan, máris kezd felpörögni az üzlet - büszkélkedik Wanderer Zsolt, az e-cigarettát forgalmazó egyik cég, a Mikrofiber Kft. ügyvezetője. Egy másik forgalmazó, Hodop Miklós, az E-Smoke Kft. vezetője pedig azzal dicsekszik, hogy vásárlóik 90 százaléka sikeresen átszokott az e-cigire, és 10 százalék fölött van azoknak az aránya, akik le is szoktak a dohányzásról. S bár ezt nehéz volna ellenőrizni, tény, hogy az e-cigaretta megjelenése nagy piaci zavart okozott. Tömeges átszokás esetén az államkincstár is sokat veszítene. A dohánygyártmányok eladásából származó jövedékiadó-bevétel 2005-ben 173 milliárd forintra, 2006-ban 213 milliárdra, 2007-ben pedig már 253 milliárdra rúgott (amiben persze az adóemelésnek is volt szerepe), amihez akkor is ragaszkodik az állam, ha egyes becslések szerint évi 300 milliárd forintot költ a dohányzással összefüggő betegségek kezelésére, amelyek így is évente 30 ezer ember halálát okozzák.

"Ha rajtam múlik, Magyarországon soha nem lesz legális a nikotinkapszula" - szögezte le a HVG kérdésére Falus Ferenc országos tiszti főorvos, aki szerint nem leszoktató, hanem a függőséget fenntartó eszköz terjed kontroll nélkül a piacon. Koszorús pedig immár fél éve levelezik a különböző hatóságokkal, április elején pedig öt fideszes képviselőtársával olyan országgyűlési határozatot nyújtott be, amelyben a T. Ház felkéri a kormányt, vizsgáltassa meg az e-cigaretta emberi szervezetre gyakorolt hatásait. "Ha nikotinfüggőséget okoz, akkor 18 év alattiaknak ne lehessen eladni, ha leszoktató eszköz, akkor orvosi javaslatra gyógyszertárban lehessen megvásárolni, ha pedig cigarettahelyettesítő, akkor legyen jövedékiadó-köteles termék" - foglalja össze a szabályozás lehetséges módozatait Koszorús. A határozati javaslat tárgyalását azonban az Országgyűlés illetékes bizottságai elutasították.
 
"A (tiszta) nikotin hatóanyagot a szervezetbe juttató eszköz: gyógyszer!" - szögezte le az Országgyűlés egészségügyi bizottságának megküldött állásfoglalásában Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója. Ha pedig a nikotin gyógyszer, akkor az ezt tartalmazó készítmények forgalmazását gyógyszer-engedélyezési eljáráshoz kell kötni, éppúgy, mint például a nikotintapaszét. Az eljárás az intézet tájékoztatása szerint 210 napot vehet igénybe, a vizsgálatok költségeit pedig a forgalmazónak kell megfizetnie. Az OGYI nem ismeri sem az e-cigaretta nikotintartalmát, sem alkalmazásmódját, adagolását, sem azt, hogy a használata során milyen nikotin-vérszint adatok adódnak - érvelt Paál Tamás. Ilyen értelemben figyelmeztette a forgalmazókat Kondorosi Ferenc kormánybiztos is a minap, hogy a termék csak a megfelelő engedélyezési eljárás után értékesíthető, ennek hiányában a tisztiorvosi szolgálat elrendelheti forgalomból történő kivonását, illetve megbírságolhatja a kereskedőket.

Több tüdőgyógyász viszont ennél jóval megengedőbb. Mucsi Zoltán, a tüdőbeteg.hu főszerkesztője szerint a gyártó és a forgalmazó hibát követett ugyan el, amikor leszoktató hatást ígért, mert ezt semmiféle vizsgálat nem bizonyítja, de emiatt nem szabad a dohányosokat büntetni a termék átmeneti betiltásával. A betegségeket okozó anyagok a dohányfüstben lévő égéstermékek között találhatóak, míg a nikotin elsősorban a hozzászokásért, a függőségért felelős - erősítette meg a HVG kérdésére Strausz János, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója. A forgalmazók persze tiltakoznak az e-cigaretta betiltása ellen, de a HVG-nek elmondták, azzal egyetértenek, hogy 18 éven aluliaknak ne lehessen e-cigarettát eladni. A tisztiorvosi szolgálat mindazonáltal felhívja a fogyasztóvédelmi hatóság figyelmét, hogy az ellenőrzések ezután terjedjenek ki az e-cigaretta forgalmazására is.

SÁGHY ERNA