szerző:

A laboratóriumi kísérletekben részt vevő állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót, ezért az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. Milyen célú állatkísérletek indokoltak, és mennyire szenvednek a kísérleti alanyok napjainkban? Utánajártunk.

„Európában ma már nem lehet olyan kozmetikai anyagokat forgalomba hozni, amelyeket állatkísérletekben teszteltek" - szögezi le Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke. Ennek ellenére nem tudjuk, hogy a különböző termékek segédanyagait, oldatait melyik országban, hol állították össze, így sokszor az sem derül ki, hogy egy-egy külföldről származó segédanyagnak volt-e köze állatkísérletekhez, vagy nem. Az állatvédő szerint így könnyen megeshet, hogy a tilalom ellenére olyan kozmetikumokat használunk, amit állatokon teszteltek. Az uniós tagországokban a kozmetikai késztermékekkel kapcsolatos állatkísérletek tilalma 2004. szeptember 11. óta van hatályban, míg az összetevőikre vagy összetevőik kombinációira vonatkozó kísérleti tilalom, valamint a forgalmazási tilalom az irányelv hatálybalépése után hat évvel, 2009. március 11-én lépett hatályba.

Állatvédők vörös festékkel bekenve. Tiltakozás az állatok megölése ellen
© AP
Szépítőszerek, dohány- és egyéb élvezeti cikkek, valamint fegyver-engedélyeztetéséhez a világ számos országában előszeretettel alkalmaznak állatkísérleteket. Kínában például az elkészült kozmetikai termékeket, mielőtt piacra dobnák, állatokon tesztelik.  Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet: a háztartási tisztítószereket és kozmetikumokat gyártó cég előbb állatokon teszteli termékét, így az esetleges mellékhatások jelentkezésekor bátran védekezhetnek: ők bizony mindent megtettek a biztonságért a fejlesztés során.

„Mivel az előírások tiltják az olyan anyagok használatát, amelyek állat kínzása vagy megölése során nyerhetők ki, így például az illatrögzítő anyagként használt ámbra – ami az ámbrás cet belében alakul ki, tehát értelemszerűen az állat az életével fizet érte –, vagy a pézsma – amely a himalájai pézsmaszarvas váladéka – használata tabu a parfümök készítése során" – mondta el a hvg.hu-nak Zólyomi Zsolt, az egyetlen magyar parfümőr. Igaz, az említett anyagok ma már kiválthatók szintetikumokkal, növényi kivonatokkal. Tehát a parfümkészítők ma már nem használnak olyan állati alapanyagokat, melyekhez ölni vagy kínozni kellett állatokat. Olyanokat viszont igen, amihez enélkül is hozzá lehet jutni, ilyen például a hódtól származó castoreom is. De az ilyen típusú összetevők használata is elenyésző: „régen az állati alapanyagok azért voltak fontosak, mert rendkívül jó fixatőr vagy tartósító tulajdonsággal bírtak, ma már nincs erre szükség” – tette hozzá a parfümőr, aki szintén kétségbe vonja annak helyességét, hogy állatokat áldozzunk fel szépészeti célokért.

Magyarországon – a jelenlegi szabályozás mellett – gyógyszerek előállítására és oktatási célra lehet felhasználni kísérleti állatokat. "Annak ellenére, hogy az egyre terebélyesedő állatvédelem mind többször kifogásolja az állatkísérleteket, sőt, megkérdőjelezi szükségességüket, nyugodtan állíthatjuk, hogy az emberiség számára e tevékenység nélkülözhetetlen" – állítja Bertók Lóránd, az orvostudomány doktora, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet munkatársa. Igaz – mondja Bertók professzor –, az állatkísérletekhez meg kell találni a legmegfelelőbb állatfajt. Tudnunk kell, hogy egyetlen állatfaj sem képes minden szempontból helyettesíteni az embert, de egy-egy kérdésre megfelelő, elfogadható választ kaphatunk a teszt során.

A megbízhatóbb adatok érdekében tenyésztenek ki egy fajon belül is különféle fajtákat, törzseket, amelyek örökletesen valamiben hiánnyal vagy többlettel bírnak, érzékenyek vagy ellenállók, mikrobiológiai szempontból meghatározottak. Így más fajok, fajták vagy törzsek használhatók – a nagyobb siker reményében – a daganat, a belső elválasztású mirigyrendszer vagy a fertőzésekkel, oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásokhoz. Bertók szerint sok esetben több fajjal, fajtával, törzzsel is el kell végezni ugyanazokat a kísérleteket, hogy következtetéseink biztonságát növelhessük. Mindezt a felhasznált állatok száma, elhelyezése és tartása, de a kísérletek során használt módszerek megfelelősége is befolyásolhatja. Így az állatokkal végzett kísérletek sok tapasztalatot, körültekintést igényelnek.

Van alternatíva? (Oldaltörés)

Míg az állatvédők szerint van mód az állatok védelmére, Bárdos György, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense szerint egyelőre nincs tökéletes alternatíva. Az élő szervezet működését nehéz helyettesíteni, olyan összefüggéseket feltételez, amit nem lehet modellezni; emiatt nem tiltották be az állatkísérleteket, és valószínűleg nem is fogják. „Vannak olyan ágai a tudománynak, amit pillanatnyilag még nem lehet másként megoldani, mint állatkísérletekkel" – hangsúlyozza Bárdos, aki szerint állatvédők már azzal is próbálkoznak – eddig nem nagy sikerrel –, hogy önkéntes emberi vizsgálatokkal helyettesítsék az állatokat, ám ez egy bizonyos szint után már nem működik. Az állatvédők legradikálisabb nézete szerint ugyanis "amennyiben az ember számára van szükség valamire, akkor kísérletezze ki azt az ember saját magán".

"Ha a tudósok kikísérleteznének, és ingyen a világnak adnának egy gyógyszert, valóban szép dolog lenne, de még itt is megkérdőjelezhető, joga van-e az embernek ahhoz, hogy más élőlényeket használjon fel saját érdekében. De sajnos szó sincs erről, nem teszik közkinccsé, több ezer állatot használnak fel, a végterméket pedig jó sok pénzért árulják azoknak, akik meg tudják fizetni” – fogalmaz Seres.

Tilos, de mégsem?
© AP
Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett állatkísérlet Magyarországon az 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény értelmében nem engedélyezett. Tudományos és oktatási célból azonban a mai napig végeznek állatkísérleteket, igaz, szigorú előírások szerint. Engedélyt itthon csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat. A feltételek pedig szigorúak, kötelezően fel kell állítani állatkísérleti etikai bizottságot, emellett az engedélyeztetést több fórumon is jóvá kell hagyatni: a Helyi Állatkísérleti Bizottságnál, az ÁNTSZ illetékes állatorvosi csapatánál, valamint az Országos Etikai Bizottságnál. A háromlépcsős eljárás mellett a helyszínen is ellenőrzik a folyamatot.
Az állatvédő egyesület elnöke szerint meg kell teremteni a lehetőséget az alternatív módszerek alkalmazására. Ehhez ki kell dolgozni például számítógépes modellezést, vagy más módszert, ami segíthet csökkenteni a kísérleti állatok számát. Az új alternatív módszerek kifejlesztése az unió kutatási keretprogramjában már több mint húsz éve prioritást élvez. A bőrkorrózió például (a bőr szöveteinek visszafordíthatatlan károsodása), az akut fototoxicitás (például bőrkiütés) és a bőrbe hatolás esetében már léteznek elfogadott helyettesítő vizsgálatok. Az in vitro (lombikban, a szervezeten kívül végzett) bőrirritáció-vizsgálatra vonatkozóan 2007 áprilisában az Alternatív Módszerek Validálásával Foglalkozó Európai Központ (ECVAM) tudományosan hitelesnek nyilvánította az emberi epidermisz (a legkülső hámréteg) rekonstrukcióján (EPISKIN) alapuló módszert.

Hasonló véleményen van a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezet, amely az elmúlt évben több mint 775 ezer dollárral támogatta azokat a tudósokat, akik az állatkísérletek alternatív módszereinek fejlesztésén dolgoznak. „Az új módszerek, mint például a számítógépmodellek, sejtkultúrák és az embereken végzett kísérletek sokkal pontosabbak, olcsóbbak és humánusabbak” – írják honlapjukon.

Bárdos szerint igen szigorú előírások vannak arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem egy állattal csinálni. Így valószínűleg csak hipotézis, hogy szenvednek a kísérleti állatok – állítja. Mellesleg a kísérletek természete olyan, hogy ha szenved az állat, akkor teljesen értelmetlen a teszt, mert értékelhetetlen eredményeket hoz. Továbbá a kísérleteket általában altatásban végzik, vagy ha mégis éber állapotban, akkor szigorúan biztosítani kell, hogy megfelelően tartsák, fájdalmat csillapítsanak az állatnál, ha szükséges. "Legalább is Magyarországon nem okoznak feleslegesen szenvedést az állatoknak" – fogalmaz, hozzátéve: az állatvédők problémája valójában nem az állatkísérlet, az utóbbi tíz évben nem tud ilyen esetről Magyarországon; sokkal inkább az állattartás milyenségével vannak gondok.

Bari Máriusz Tech

Állatkínzás a tudomány nevében - videókkal

Nem csak kitaláció az a fajta tudós, aki hullákat rabol a temetőkből, vagy élő állatokat szab össze a műtőasztalon. Az io9 sci-fi portál válogatásán alapulva olvasóink elé tárjuk a múlt meglepő tudományos állati és emberi kísérleteit.

Bari Máriusz Világ

Állatkínzás vagy cukiság: újabb videók Japánból

Állatok vesznek maguknak jegyet a vonatra, a farmerek robotruhával szedik a retket, a virtuális robotok megtapinthatóak, valamint emberméretű babákat mászatnak le tornyokból: ilyen most az élet Japánban. A YouTube videóiból válogattunk.

Bari Máriusz Tech

Vége az állatkísérleteknek?

Állatok helyett laboratóriumban tenyésztett sejteken kell a mérgező vegyianyagok hatásait tesztelni, mondja amerikai tudósok egy csoportja. A hosszútávú cél az, hogy csökkenthessék a vegyszertesztekre használt állatok számát, illetve ezzel pénzt és időt spórolhassanak. A robotizált megoldások iránt kormányügynökségek is érdeklődnek, írja a BBC News.