szerző:
hvg.hu

Kevesebb halálos áldozata van az új H1N1 influenzavírus okozta járványnak, mint amitől a szakértők korábban tartottak - olvasható a napokban megjelent két külföldi tanulmányban is. A hazai adatok szerint azonban igenis van mitől tartanunk. Az egyetlen jó hír, hogy a lakosság 23 százaléka már beoltatta magát.

Az influenza menetrendszerűen megérkezik minden ősszel és többnyire marad is tavaszig. A fertőzéseket okozó vírusnak ugyanis  a hidegebb, alacsonyabb páratartalmú levegő jelent ideális közeget. Habár korábban is szedte áldozatait, a 20. század elejéig nem a legsúlyosabb betegségek között emlegették, s elsősorban a világjárványokról (pandémiáról) maradtak fenn komolyabb feljegyzések. Az egészségügyi világszervezet, a WHO hatfokozatú rendszere szerint akkor beszélhetünk világjárványról, ha egy új influenza vírustörzs - amely könnyedén terjed emberről-emberre, súlyos megbetegedést okozva - elterjed, és a világ legalább két régiójában fertőz. A statisztika szerint az elmúlt fél évszázadban Magyarországon 35 országos influenzajárvány volt (20 ezer feletti megbetegedés esetén), 1950-2000 között az influenzajárványok közül tíz járványban 1 millióan, illetve annál többen betegedtek meg, 3 járványban pedig a 2 millió főt is meghaladta a jelentett influenzás betegek száma.

Az influenza az egész enyhe tünetektől kezdve a komolyabb szövődményekig többféle következménnyel járhat, olykor halálhoz is vezethet. A virológusok szerint a legjobb védekezési mód a védőoltás, amelyet minden évben meg kell ismételni. Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a szövődményekkel járó, súlyos, kórházi ápolást igénylő esetek száma évente 3-5 millió között van, s ezek közül 250-500 ezer halálos kimenetelű. A járvány kitörésével a találgatások is megjelentek: mennyire veszélyes az új vírus, jobban kell-e tartani tőle, mint a szezonális járványoktól? Idehaza eddig a lakosság 23 százaléka döntött úgy, hogy nem bízza a véletlenre és beoltatja magát.

Megelőzés. Többen oltatnak
© MTI - Honéczy Barnabás
Abban mindenképpen eltér a szezonális influenza az újtól, hogy az előbbi általában az idősebbeket betegíti meg súlyosabban, évente közülük kerül ki az elhunytak 90 százaléka. Ezzel szemben a H1N1 a fiatalabbakat és a gyerekeket támadja inkább. Számos külföldi becslés megjelent már annak kapcsán, hogy mennyire halálos az új vírus a szezonális járványokhoz képest.

Mi megnéztük, hogy  az ÁNTSZ és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint itthon hányan haltak meg eddig az H1N1 következtében, illetve hány áldozatot követelt az elmúlt években a szezonális influenza. A legfrissebb adatok szerint az új vírus eddig - július óta - 38 áldozatot szedett, zömében fiatalok, köztük kismamák és gyerekek halálát okozva.

A korábbi évek adatai szerint - amely a szezonális influenza halálozási arányát mutatja - az utóbbi nyolc (teljes) évben 2 és 45 között váltakozott az influenzában meghaltak száma. A 2000-es év a leggyászosabb a maga 45 áldozatával. A halottak közül 29-en 65 év fölöttiek voltak, 8-an 55-64 év közöttiek, míg a most egyik rizikócsoportnak számító gyerekek, és fiatal felnőttek közül senki nem halt meg a vírusfertőzés következtében.  

A 2003-as év sem volt sokkal jobb: akkor 35-en haltak meg e betegség következtében, az áldozatok zömében szintén 65 felettiek voltak. A legjobb évnek, legalábbis az influenzatámadás szempontjából a 2006-os bizonyult, csupán 2 ember haláláért volt felelős a szezonális vírus, az áldozatok ez esetben is idősek voltak. S ha ezt hasonlítjuk össze az idei - csupán a H1N1 okozta - halálozással, máris halálosabbnak bizonyul az új vírus, ám a 2000-es - igaz, teljes - évihez képest egyelőre kevesebb.

Az eddigi külföldi elemzések nem tűnnek túlságosan borúlátónak. A tekintélyes brit orvosi szakfolyóirat, a British Medical Journal internetes kiadásában nemrég megjelent tanulmány szerint a H1N1 kevésbé halálos a vártnál; az írás ugyanakkor kiemelten hangsúlyozza az oltás fontosságát.  A becslés -  a szigetországban november 8-ig előfordult 138 halálesetet veszi alapul - szerint az új influenza minden 100 ezer brit fertőzöttje közül 26 halt meg a tavasszal kezdődött járvány eddigi szakaszában, vagyis a kór halálozási rátája 0,026 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a H1N1-vírustörzs okozta megbetegedések halálozási aránya hozzávetőleg a tizede az 1950-es, valamint az 1960-as évtized végén kitört világjárványokénak, amelyekben a fertőzések mintegy 0,2 százaléka járt halálozással. Az 1918-19-es, "spanyolnátha"  2-3 százalékosra becsült halálozási rátájától az új influenzáé százszorosan marad el.

Hasonló adatokról számol be a PLoS Medicine internetes portálon közétett elemzés is. A feldolgozott számok két olyan amerikai város - Milwaukee és New York - adatbázisából származtak, ahol a H1N1 járvány kitörésének kezdetétől pontosan regisztrálták az eseteket. Mintegy kétezer, a H1N1-fertőzés tüneteit mutató emberre jutott egy halál - igazolták a Harvard Egyetem kutatói. A becslések szerint a H1N1-páciensek 1,44 százaléka került kórházba, 0,24 százaléka szorult intenzív kezelésre, 0,48 ezreléke halt meg. Arra azonban nincs garancia, hogy a vírus mutálódásával nem lesz súlyosabb a járvány. Mint írják, a halálozási arány még ennél is jóval kisebb lehet, ha az elemzésnél más módszert alkalmaznak a becslésre. A H1N1-vírussal megfertőzöttek teljes számát ugyanis nem lehet pontosan megállapítani, mert gyakran olyan enyhe tünetekkel jár, hogy nem fordulnak vele orvoshoz az emberek. A New York-i adatokból a másik számítási metódus 0,7 tízezrelékes halálozási arányt eredményezett, ami azt jelenti, hogy mintegy 14 ezer fertőzésre jut egy haláleset.