szerző:

Az autizmus közel 67 millió embert érint világszerte: évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel, rákkal vagy AIDS-szel együttvéve. Magyarországon 60 ezren élnek együtt ezzel az állapottal. A szakemberek nem tudják pontosan, milyen okok húzódnak meg a háttérben, ám egy még publikálás előtt álló magyar tanulmány szerint a 12 éves kornál korábban diagnosztizált betegségnél jól fejleszthetők a kézségek. Egy lezárult vizsgálat szerint pedig létezik olyan tanulási módszer, amellyel az autisták ugyanolyan jól sajátítanak el ismereteket, mint az egészségesek.

"El sem tudtam képzelni, hogy mit csinálok rosszul. Furcsamód valahogy hiányzott belőlem az a tudat, hogy más vagyok. Azt gondoltam, hogy nem én vagyok más, hanem a többi gyerek. Soha nem tudtam rájönni, miért nem tudok beilleszkedni” – olvasható Oliver Sacks Antropológus a Marson című könyvében, amelyben a neves ideggyógyász olyan eseteket ír le, amikor az idegrendszer sérülése folytán az emberek élete új irányt vesz: például az autista kiváló kutatóvá válik. Ahogy a könyv autista főszereplője is, az ilyen betegségben szenvedők szinte mindegyike nehezen tud eligazodni az emberi kapcsolatokban, és csak nagy erőfeszítések árán képes baráti kapcsolatokat kialakítani.

Bár a betegséget már több évtizede ismerik a szakemberek, még mindig nem tudják, mi okozza a társas érintkezés és a kommunikáció nehézségeiben megnyilvánuló viselkedési zavart. Mivel egy életen át tartó fogyatákos állapotról van szó, rendkívül fontos, hogy minél korábban diagnosztizálják a betegséget, és olyan oktatási rendszerbe kerüljön a gyerek, ahol van lehetősége a fejlődésre.

©

Alapelv, hogy az autizmussal élők oktatását az egyénre kell szabni. Évről évre egyre több autizmussal diagnosztizált gyerek kerül be az oktatási rendszerbe – valószínűleg azért gyakoribb a betegség, mert az állapotfelismerés hatékonyabb; 2002 óta megduplázódott a számuk –, ám még az oktatásban dolgozók sem kellően felkészültek ahhoz, hogy megfelelően tudják kezelni az autizmussal élő gyerekek igényeit, illetve segíteni tudják beilleszkedésüket. Ez azért nagy gond, mert kellő odafigyelés nélkül a jól integrálható és kiválóan fejleszthető diákok állapota és beilleszkedési készsége egy felkészületlen oktatási intézményben leromlik, és kevés annak az esélye, hogy egy ilyen gyerek a későbbiekben tudna boldogulni, szakmát szerezni és társas kapcsolatokat kialakítani. Felkészült oktatók hiányában az „egészséges gyerekek” sem értik és tanulják meg, hogyan lehet működő, pozitív kapcsolatot kialakítani autizmussal élő társaikkal, és így nem fogadják el őket. Az oktatás tehát – ahogyan a társadalom valamennyi területén – kulcsfontosságú az autizmus kérdésének kezelésében.

Erre jelenthet megoldást egy nemrég, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében lezárult kutatás, amelynek eredménye szerint minél fiatalabb korban, akár már kétéves kor körül kellene felismerni a betegséget, mert az időben megkezdett célzott terápiával sokkal jobb eredményeket lehetne elérni. Ám a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy későn diagnosztizálják a fejlődési zavarokat, így az autizmust is: jó, ha a gyerek tíz éves korára kiderül, hogy nagy a baj.

„Az autizmussal élő gyerekek több kognitív – gondolkodáshoz kötődő – funkciója is károsodhat, így sérülhetnek a tanulási funkciók; kutatásunkban pedig ezt akartuk feltérképezni” – mondta el a hvg.hu-nak Németh Dezső, a Szegedi Tudományegyetem docense. Az autista gyerekek vizsgálatakor Németh és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy implicit tanulási módszerekkel hasonló eredményeket érnek el, mint a kontrollcsoport tagjai, és a megszerzett tudás későbbi felidézésével sem volt gondjuk.

A kísérlet során az autista gyerekek számítógépen "dolgoztak", és a képernyőn megjelenő kutyafigurákhoz tartozó billentyűket kellett nyomogatniuk. A kutyák egy rejtett sorrend szerint jelentek meg, amit a kísérleti alanyok implicit módon, azaz spontán módon megtanultak. A kísérlet további érdekessége, hogy az alanyok órákkal később is emlékeztek a figurák sorrendjére, ami arra utal, hogy az elsajátított tudást elraktározták.

Az implicit tanulási forma – amely az utóbbi években lett divatos – az agykéreg alatti struktúrához köthető. Kutatások során általában az agykérget, illetve a hipokampuszt vizsgálják a kutatók, az implicit tanulás viszont egy lentebbi csoporthoz tartozik, amit adaptív tudattalanak is neveznek. Az implicit tanulás az ismeretek készségszintű, aktív figyelmet nélkülöző (rejtett) elsajátítását jelenti, míg az explicit tanulás az a tudatos, aktív figyelmet igénylő tevékenység, ami általában az iskolákban folyik.

Németh szerint a kísérleteket megkönnyítette, hogy az autisták kedvelik a számítógépes játékokat. Bár a való világban tartanak a társas helyzetektől és az érzelemnyilvánításoktól, a virtuális közegben kevésbé feszélyezettek, ez a világ kiszámíthatóbb. A kutató szerint a számítógépes játékokat a terápiás kezelések során sikerrel lehetne használni úgy az oktatásban, mint a terápiás kezelések során.

Örvendetes, hogy a mostani eredmények a már meglévő fejlesztési eljárásokhoz kapcsolhatók – vélekedik Németh az eredmények gyakorlatba való átvezetéséről. "Mi azt mondjuk, hogy ezt a tanulási formát kellene hangsúlyozni az autistáknál; olyan ez, mint amikor a gyermek szép lassan megtanul az anyanyelvén beszélni, noha nem tanítja erre senki." Volt olyan autista, aki a tévéből tanult meg angolul. Sőt, olyanról is tud a szegedi szekember, aki megtanult magától olvasni, mindenféle külső segítség nélkül.

[[ Oldaltörés (Nem az IQ számít) ]]

Az a jó ebben a tanulási formában, hogy független az IQ-tól, így lehet, hogy másoknál, például értelmi fogyatékosoknál is érdemes lenne vizsgálni – vélik Némethék, akik nemcsak az autizmust, hanem más fejlődési (értelmi fogyatékossági) és tanulási zavarokat is tanulmányoznak, s foglalkoznak az időskorban megjelenő kognitív zavarokkal, például az Alzheimer-kórral is.

©

Fiatal betegségről lévén szó, a felismerés hiánya nem a szülők hibája, akik nem kellőképpen tájákozottak. De sokszor a háziorvos is elintézi azzal, "furcsa a gyerek, majd kinövi". Már akkor érdemes jó szakemberhez – Németh is elismeri, hogy ebből egyelőre kevés van – fordulni, amikor a gyanú felmerül. Jelek pedig vannak, ilyen például a saját név hatás: ha a gyerek nem reagál a saját nevére, az árulkodó lehet. De ugyanilyen fontos a szemkontaktus működése, a mindennapi kommunikációs helyzetek, hogyan reagál oda-vissza a gyerek.

Okok, magyarázatok és pánikkeltés

Az autizmus kiváltó okait folyamatosan kutatják, ám teljeskörűen elfogadott magyarázat egyelőre nincs rá. A betegség viszonylag új megközelítését jelenti az az elmélet, miszerint a méhen belüli életszakasz során zajló "evolúciós harcra" vezethető vissza az autizmus. A Nature című tudományos folyóiratban publikált teória szerint a szóban forgó fogyatékosság arra vezethető vissza, hogy az anyaméhben növekedő magzatban a két szülőtől - fele-fele részben - származó géneknek bizonyos esetekben eltérő a biológiai érdeke, és megküzdenek az érvényesülésért. A csatározás természetes dolog ugyan, ám egyes ritka esetekben olyan eredményre vezethet, ami a hipotézis szerint fejlődési zavart, így autizmust okozhat az újszülöttnél.

 

Az autizmus kialakulásáért előszeretettel tették felelőssé a gyermekkori oltásokat is; ám erre sincs semmiféle bizonyíték. A tekintélyes brit orvosi hetilap, a The Lancet például nemrég hivatalosan is visszavonta azt az 1998-as cikkét, amelynek szerzője a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni védőoltás és az autizmus között vélt összefüggést felfedezni. Andrew Wakefild brit orvos tanulmánya a legélesebb vitát váltotta ki orvosi körökben. A cikk eredményeként meredeken csökkent a gyermekek átoltottsága, miközben nőtt a kanyarós megbetegedések száma.

A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket két-öt éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 szűk értelemben vett autizmussal ("gyermekkori autizmus") élő gyermekből körülbelül öt válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. Külföldi adatok alapján számolva minimum 60 ezer autisztikus személy él Magyarországon.

Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi vagy egyéb fogyatékossággal. Előfordulása fiúknál négy-ötször gyakoribb, mint lányoknál.

hvg.hu Plázs

Visszavonja az autizmusról szóló 1998-as cikkét a Lancet

A tekintélyes brit orvosi hetilap, a The Lancet hivatalosan is visszavonta kedden azt az 1998-as cikkét, amelynek szerzője a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni védőoltás és az autizmus, valamint bélbetegségek között vélt összefüggést felfedezni.

hvg.hu Karrier

Cég autista alkalmazottakkal: ki vállalja?

Egy dán számítástechnikai cég negyven autista munkavállalót foglalkoztat. A vállalat vezetője szerint kiaknázatlan munkaerő-forrást jelentenek az autista felnőttek, ám helyzetük Európa-szerte kedvezőtlen.

MTI Tech

Megfejtették, miért kerülik az ölelést az autisták

A magzati agy méhen belüli fejlődésének egy fontos ponton történő késése magyarázhatja, miért nem kedvelik az átkarolást az autizmussal élő emberek - idézte a BBC hírportálja pénteken az Edinburghi Egyetem kutatóinak megállapítását.

hvg.hu Tech

Egyre több gyermek autista, mondják amerikai tudósok

Minden százötvenedik amerikai gyermeket diagnosztizálhatunk az autizmus valamely típusával, állították korábban amerikai kutatók, egy nemrégen publikált új vizsgálat azonban azt mondja: a jelenség jóval gyakoribb - írja a U.S. News.

hvg.hu Itthon

Az ombudsman szerint elégtelen az autisták képzése

Magyarországon ma nincs elegendő iskola, amely fogadhatná az autizmussal élő gyermekeket, és nincs megfelelő számú képzett szakember sem - állapította meg Szabó Máté általános ombudsman a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tapasztalatai alapján.

Shake

Azok a csodálatos autisták - videók

Hosszú ideig még csak a létezésükről sem tudtunk, pedig mindig is köztünk voltak. Jobban ismerjük őket fantasztikus képességeikről, mint problémáikról, és egyre több könyvnek, filmnek a főhősei. Lehetséges, hogy valóban fontos szerep vár rájuk?