szerző:
hvg.hu

A nyári időjárás kedvez ugyan a kullancsok szaporodásának, de a klímaváltozás miatt a vérszívók egész évben áldozatra leselkednek. A legfertőzöttebb területnek Budapest, agglomerációs körzete, illetve Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye számít. Összegyűjtöttük a kullancsokkal kapcsolatos legismertebb hiedelmeket. Nézze meg, melyik igaz, melyik nem, és melyik csak részben.

A kullancsok csak erdős területeken leselkednek ránk – NEM IGAZ

A vérszívók az erdős területek mellett már az urbanizált vidékeket sem vetik meg, és az ellen sincs kifogásuk, hogy olykor gazdatestet váltsanak. Így például kiváló kullancsfutárként szolgálhatnak a sünök, amelyek belopakodva a kertekbe, parkos területekre, minden további nehézségek nélkül továbbadhatják az élősködőket négylábú kedvenceinknek, ők pedig nekünk. De nem csak csípéssel, hanem a kullancsok terjesztette kórokozókkal fertőzött állatokon keresztül is meg lehet betegedni.

Csak nyáron támadnak – NEM IGAZ

A nyári időjárás kedvez ugyan a kullancsok szaporodásának, de a klímaváltozás miatt a vérszívók már egész évben áldozatra leselkednek. A legfertőzöttebb területnek Budapesten kívül Pest megye, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye számít.

A kullancsok a fákról esnek ránk – RÉSZBEN IGAZ

Rosszul tudjuk, hogy a vérszívók csak fentről, fákról és bokrokról leesve támadhatnak ránk. Itthon több mint negyven kullancsfaj él, amelyek két irányból is érkezhetnek: a fűszálak hegyén vár áldozatára a szemmel is felruházott, látó kutyakullancs, míg a cserjék leveleiről vadászik a vak, azaz közönséges kullancs, igaz ez utóbbi a leggyakoribb. Így valóban nem árt, ha megfogadjuk a tanácsot, miszerint kiránduláskor zokniba betűrt hosszú nadrágot, cipőt érdemes viselnünk.

Trükkös állat – IGAZ

A kullancsok nyálmirigye véralvadásgátló anyagokat termel, ezzel akadályozza meg a gerinceseknek a seb kialakulására adott gyors és hatékony reakcióját. Sőt, a vér áramlásának növelése érdekében értágító molekulákat választanak ki a táplálkozás helyén. A gazdatest szöveteibe gyulladásgátló fájdalomcsillapító anyagokat és az immunrendszer működését blokkoló molekulákat juttatnak, így tudnak akár napokig, egyes fajok nőstényei akár két hétig lebukás nélkül vért szívni.

A kullancs elleni oltás védettséget ad – RÉSZBEN IGAZ

A kullancscsípés ellen védőoltással is védekezhetünk, ezt a háziorvosnál kérhetjük, az immunizálást pedig érdemes minél előbb elkezdeni. De ez csak a vérszívók által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen véd, amelyek maradandó bénulást vagy halált is okozhatnak. De a Lyme-kór ellen nem véd az oltás, amely antibiotikummal viszont jól gyógyítható. A védettség kialakulásához három oltásra van szükség. Az első két alkalom között négy hétnek kell eltelnie, a harmadik adag pedig az ezt követő 5-12 hónap elteltével esedékes. Ezt követően három év múlva, majd ötévenként emlékezető vakcinára lesz szükségünk.

Egy hónap után okoz bőrelváltozást a csípés – IGAZ

A fertőzött kullancs csípését – abban az esetben, ha a Lyme-kór kórokozója, a Borrelia burgdorferit juttatta szervezetünkbe – követő egy hónapon belül bőrelváltozásokat észlelhetünk: a csípés körül jelentkező piros folt nő, terjed, míg a közepe halványodik. A jellegzetes „vándorlás” során egyre nagyobb bőrfelület lesz érintett, kialakul az úgynevezett kokárda rajzolat. Mindez ráadásul fáradtsággal, lázzal, levertséggel járhat együtt. Minden tizedik fertőzöttnél kötőhártyagyulladás is jelentkezhet, de gyakori a szem körüli vizenyős duzzanat is. Ha szemészeti, kardiológiai vagy idegrendszeri tüneteket észlelünk, azonnali antibiotikumos kezelésre van szükségünk. Néhány héttel-hónappal a csípés után idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek, amely kiterjedhet a látóidegekre, azok gyulladását okozva. A szemizmokat mozgató idegek gyulladása pedig kettőslátáshoz vezethet, súlyosabb esetben a vakság sem kizárt.

A fokhagyma távol tartja őket – NEM IGAZ

A kullancsok távoltartására nem alkalmasak a háztartási praktikák, így a kullancsot nem tartja távol sem a B-vitamin, sem a fokhagyma, sem pedig a tömény ital. A kullancsriasztó szerek általában rövid ideig hatásosak.

Csipesszel eltávolítható a kullancs – IGAZ

Lakos András infektológus szerint, ha kullancsot találunk a bőrünkbe fúródva, minél előbb kullancscsipesszel – patikában kapható – vegyük ki a vérszívót, ügyelve arra, hogy ne nyomjuk össze a testét, mert a Lyme-kór vírusa az állat gyomrában található a leginkább, így a nyomó mozdulat növeli a fertőzés kockázatát.

Gyufával kiszedhető a vérszívó – NEM IGAZ

Az interneten is hirdetett módszer lényege, hogy a megnyálazott gyufával ki lehetne csalni a kullancsot, miközben az élősködő a gyufára mászik. A városi legendát terjesztők szerint ez azért működne, mert a kullancs kedveli a foszfort. Valójában azonban nem ismert a módszer hatásossága, sőt veszélyes is lehet a próbálkozás. Arról nem beszélve, hogy a gyufában már hosszú ideje nincs foszfor.

Krémmel kell bekenni a kullancscsípést – NEM IGAZ

Ha zsírral, krémmel kenjük be a vérszívó fuldokolni kezd és kínjában fertőző nyálat engedhet áldozatába. Tehát semmiképpen ne kezeljük ily módon a magunkon felfedezett csípést.

Orvoshoz kell menni – RÉSZBEN IGAZ

Abban az esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha a vérszívó helyén esetlegesen kialakuló pír vagy csomó pár nap alatt nem múlik el, netán növekedésnek indul. Az is jelzés lehet, ha olyan panaszok lépnek fel, amelyek mással nem magyarázhatók: ilyen lehet a láz, a szédülés, a fejfájás, az izomfájdalom, a fáradékonyság. A Lyme-kór lappangási ideje ugyanis egy nap, de három év is lehet. És abban az esetben is érdemes orvoshoz fordulni, ha a kullancs a köldökbe, fülbe, a nemi szervekre fúrta be magát.