szerző:
hvg.hu

Annyiszor hangsúlyozták már a mozgás fontosságát, hogy előfordulhat, csak legyintünk az újabb felhívásra. Pedig a legfrissebb kutatási eredmények nagyon meggyőzőnek tűnnek, és nem is kérnek sokat a szakemberek: elég, ha napi negyed órát mozgunk, máris tettünk azért, hogy várhatóan tovább éljünk.

Tajvani kutatók több mint 400 ezer embert vontak be abban a vizsgálatba, amelyben tizenkét éven át figyelték a részvevőket, és azt igyekezték kideríteni, hogyan befolyásolja egészségüket a napi mozgás. Öt csoportba sorolták a vizsgálati alacsonyakat: inaktívak, alacsony, közepes, magas vagy nagyon magas kategóriába tartozó emberek, az alapján, mennyi mozgást iktattak be mindennapi teendőik közé.

A tanulmány, amely a tekintélyes Lancet orvosi szaklapban jelent meg, azt a következtetést vonta le az eredményekből, hogy az alacsony csoportba soroltak noha átlagosan 15 percet mozogtak, még így is érezhető volt annak haszna. Amellet, hogy 10 százalékkal csökkentették a rák kialakulásának kockázatát, három évvel toldották meg várható élettartamukat, szemben az inaktív csoporttal.

A cikk kitér arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben szinte aranyszabállyá lépet elő az ajánlás, miszerint napi 30 percet kell mozognunk, lehetőleg heti ötszöri alkalommal, ha jót akarunk magunknak. A mostani kutatás végkövetkeztetése szinte zene azok füleinek, akik nem elkötelezettek a rendszeres izzadás mellett, hiszen napi tizenöt perc mozgás mindenki számára vállalható – fogalmazott Chi-Pang Wen, a tanulmány vezető szerzője.

Ráadásul egyébb jó hírekkel is szolgál a tanulmány. Minden további 15 perc mozgás 1 százalékkal csökkentette a megfigyelt alanyoknál a rák okozta halál kockázatát. A tanulmány vezető szerzője leszögezi, hogy egyáltalán nem tartja rossznak a korábbi gyakorlatot, miszerint napi fél órát kell mozogni, akik ezt követték, ezután se csökkentsék a testmozgásra szánt időt. Wen szerint azonban ezek az eredmények könnyebben ráveszik a lustálkodókat arra, hogy felhúzzák a sportcipőt. A testmozgás pedig lehet minden olyan tevékenység, amelynél az ember már nehezebben lélegzik, de még tud beszélgetni: ilyen például a tempós séta, a kocogás, kerékpározás és társastánc.

Mindenkihez szólnak

Noha a vizsgálatokban tajvani emberek szerepeltek, az ajánlások általános érvényűek lehetnek mindenkire. Anil Nigam, a montreáli orvosi egyetem docense szerint számos vizsgálatot végeztek már különböző országokban, eltérő etnikai háttérrel, a testmozgás egészségügyi előnyeire vonatkozóan. Az eredmények általában elégé következetesek. Ezért nincs okunk kételkedni abban, hogy ezek a most kimutatott előnyök, a mi esetünkben is érvényesülnek. 

©

Arra a kérdésre azonban még keresik a választ a kutatók, hogy miylen összefüggés van az akítv élet és a betegségek kialakulása között. A tétlenség ágyaz meg a betegségeknek, vagy a betegség vezet tunyasághoz? Egy, a napokban megjeltn ajánlás szerint még a rákbetegek esetében is kötelező a mozgás az életbemaradás érdekében.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok ügynöksége (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) azt ajánlja, hogy az egészséges felnőtteknek legalább 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenységet – például tempós sétát – kell hetente beiktatniuk, vagy 75 perc élénkebb mozgást – kocogást vagy futás – heti rendszerességgel.

hvg.hu Plázs

Mit tesz velünk napi fél óra mozgás?

Akik csupán heti egy, másfél órát gyalogoltak élénk tempóban – ami csak napi 15 percnek felel meg – felére csökkentették a szívrohamból vagy szélütésből (stroke) bekövetkező halál kockázatát – derül ki a Women's Health Study jelenleg is folyó kutatásából, amelyben nők tízezreit vizsgálják. Többek között ezeket az eredményeket is idézi Dean Ornish belgyógyász professzor magyarul most megjelent könyvében, amelyben az általa kidolgozott egészségprogrammal ismerteti meg az olvasót. A program szerves részeként külön fejezetet szentel a testmozgásnak. Ebből szemezgettünk.