szerző:
MTI

A WHO Társadalmi Sebezhetőség és Egészség Együttműködési Központjának nevezte ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetét; az erről szóló dokumentumot Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója adta át Ádány Róza intézetvezető professzornak szombaton a DEOEC Kapcsolat napja programjának keretében.

A WHO a kinevezéssel elismeri az intézet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudományos munkáját, valamint többéves múltra visszatekintő hozzájárulását az egészségfejlesztés, a népegészségügy és a hátrányos helyzetű lakossági csoportok, különös tekintettel a roma lakosság egészségi állapotának javítását célzó tudományos kutatások fejlődéséhez - hangsúlyozta Jakab Zsuzsanna.

Ádány Róza, a népegészségügyi kar dékánja, az együttműködési központ vezetője utalt rá, hogy a megelőző orvostani intézet mint a WHO együttműködési központja a jövőben kutatásokat végez a romák egészségi állapotának és az azt meghatározó tényezőknek méltányos és összehasonlítható jellemzése érdekében, foglalkozik a hátrányos helyzetű lakossági csoportokkal kapcsolatos tudományos evidenciák és hatékony gyakorlatok gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével.

Ezenkívül az európai tagállamok döntéshozói számára szervez szakmai rendezvényeket és szervezeti kapacitásfejlesztési képzéseket a roma lakosság egészségi állapotával kapcsolatos kutatásokról, kutatási módszerekről, a társadalmi-gazdasági tényezőknek a romák egészségi állapotára gyakorolt hatásairól - fűzte hozzá a professzor.

Jakab Zsuzsanna a DEOEC VII. Kapcsolat napján Egészség a jövő Európájában: Health 2020 címmel tartott előadásában utalt rá, hogy az elmúlt években Európában öt évvel nőtt a születéskori várható élettartam, de nőtt az esélyegyenlőtlenség is, ami megújításra készteti az európai egészségpolitikát. Szavai szerint a WHO Európában 53 országgal dolgozik együtt, és a jövő egészségpolitikájában a megelőzést, az egészségvédelmet, az egészségmegőrzést helyezi előtérbe, ami a legjobb befektetés. Elmondta például, hogy csupán az elhízás a nemzeti össztermék (GDP) egy százalékába kerül egy-egy országnak éves szinten.

A WHO európai igazgatója rámutatott: az esélyegyenlőtlenség csökkentését az egészségpolitika középpontjába kell helyezni. Ma ugyanis Európában 23-szoros különbség is van a születéskori halandóság, 42-szeres az anyahalandóság és 25-szörös a csecsemő-halandóság között. Ezen túlmenően Európában 67 százalék a krónikus, nem fertőző betegségben a halálozási és 82 százalék a megbetegedési arány. 

Európa vezet a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a zsírfogyasztás okozta betegségekben - jegyezte meg Jakab Zsuzsanna. Szavai szerint Európa államaiban egészségközpontú kormányzásra van szükség, ami a jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetben is megvalósítható.