Amennyire félünk a haláltól, legalább annyira tartunk az öregedéstől. Az öregedés késleltetésének új korszakát ígéri azonban egy most megjelent könyv. Szerzője, aki évek óta ezirányú kutatásokat folytat, Budapesten járt, és a titokról beszélt, amely mögött leginkább krémek, és táplálékkiegészítők állnak.

Apró barázdák, ráncok, erőteljesebb pigmentáció – az öregedés biztos jelei, amelyek eltüntetésére óriási összegeket költünk. Elég megnézni a kozmetikai cégek bevételét, hogy kiderüljön, a válság nem akadályoz meg minket abban, hogy az idő múlása ellen küzdjünk. Nem csoda tehát, hogy a kutatók nagy része a fiatalság titkát igyekszik megfejteni. Ám, egy most magyar fordításban is megjelent könyv – Az öregedés mítosza: a fiatalos külső és közérzet titkainak feltárása – olyat állít, amit eddig még senki, mégpedig azt, hogy a gének szintjén tudjuk befolyásolni az öregedést.

A könyv megcáfolja azt a korábbi tézist, miszerint egyetlen gén felelős az öregedésért. A szerző, Joseph Chang állítása szerint több évnyi kutatásaiknak köszönhetően sikerült beazonosítaniuk és elkülöníteniük az öregedésért felelős géncsoportokat. A fiatalos külső tehát a génjeinkben van. Az pedig, hogy elhisszük-e, hogy erre hatással tudunk lenni, csak rajtunk múlik, és persze a pénztárcánkon.

A könyv szerzője mindenesetre meggyőzően hangoztatta a budapesti bemutatón is, hogy ő szép halott akar lenni, és persze addig is teljes és egészséges életet élni. Aki pedig hasonló ambíciókkal bír, az olvassa el a könyvét, és rátalál a megoldásra – hangzott el.

"Nem csak arról van szó, hogy beazonosítjuk a az öregedés okát, hanem genetikai szinten tehetünk valamit a folyamat ellen" – fogalmazott Joseph Chang, aki egyébként az öregedésgátló termékek forgalmazásával foglalkozó Nu Skin Enterprises tudományos főmunkatársa is. Majd folytatta: és nem csak a bőr fiatalságára fókuszálnak, ugyanolyan fontos az agy, az izmok, a szív fiatalsága. "Mert ki akar száz évig élni, ránctalan bőrrel, miközben tolókocsiban ül?" A hangsúly inkább azon van, hogy akármilyen életkort is él meg az ember, szeretne jól kinézni, és méginkább jól érezni magát. Szeretne mozogni, gondolkodni, gondoskodni magáról. Ez nem a hiúságról szól – véli Chang, sokkal kecsegtetőbb az, hogy halálunkig teljes életet élhetünk.

Az emberi genom

Ahogy az könyvből is kiderül, noha a tudósok számára óriási jelentőséggel bírt az információ, miszerint az emberi DNS megközelítőleg 20-25 ezer génből áll, még mindig riasztóan nagy feladat az öregedés genetikai szinten történő tanulmányozása. Az már kiderült, hogy génjeink nem változnak az életkorral, az viszont igen, ahogy kifejezik magukat, illetve ahogy "kommunikálnak".

Chang és munkatársai éppen ezért erre a területre kezdtek fókuszálni, pontosabban a génexpresszióra, az öregedés egyik belső kiindulópontjára. Az öregedést konkrétan befolyásoló gének beazonosítása azonban nem volt egyszerű feladat. Több egyetem kutatóit is bevonták, illetve kapcsolatba kerületek a LifeGen Technologies-zel, amelynek társalapítói vezető kutatók a gerontológia, genetika és bioinformatika területén, és nem mellesleg évek óta tanulmányozzák az évek múlásának folyamatait.

Munkájuknak pedig meglett a gyümölcse: egyedi génexpressziós mintákat fedeztek fel, amelyek az öregedési folyamat különböző fázisaihoz köthetők. Azaz képesek voltak rámutatni, hogy a génexpreszió változik az életkorral, és ezeket a változásokat dokumentélni is tudták. A változásokat pedig képesek voltak célba venni táplálékkiegészítőkkel, krémekkel.

A gén nem a végzetünk

A gének befolyásolására az egyik legjobb válasz az általuk végzett ikerkutatás eredményei. Egypetéjű ikreket vontak be a vizsgálatba, mivel azok génkészlete teljes mértékben megegyezik. Kiderült, hogy az életvitelre – például táplálkozás, dohányzás, stressz mértéke – adott különböző génexpressziós reakció miatt gyakran rendkívül eltérő módon öregszenek meg. Tehát nem a velünk született gének számítanak, hanem az, ahogyan élünk. A tanulmány során készített képeken pedig jól látszik: noha egypetéjű ikrekről van szó, feltűnően máshogy festenek.

A fiatalkori génexpressziót tekintjük optimálisnak, csakhogy a cél megvalósítása kényes egyensúlyi folyamatot igényel. Csak egy példa, hogy értsük. A bőrben található gének közül néhány a kollagéntermelésért felelős. Fiatalon ezek felülszabályozottak – vagyis magas az expressziójuk – azaz sok kollagént termelnek. Ezzel szemben a kollagenáz a kollagén lebontásáért felel, így új kollagén kerülhet a régi helyébe. Mivel a kollagén magas és a kollagenáz alacsony expressziójú, a gének tökéletes egyensúlyi állapotban vannak ahhoz, hogy a lehető legjobb minőségű kollagénnel lássák el a bőrt – ez a fiatalság egyik magyarázata. Ahogy idősödünk úgy változik a génexpressziós egyensúly: a kollagenázt termelő gén expressziója fokozódik, míg a kollagén előállításáért felelősé csökken. És ezzel meg is fordul a folyamat, lassan megmutatkoznak az idő jelei.