szerző:
Bakos Dalma

Tudta, hogy egy kilónyi LSD-től egész Magyarország 10-12 órán keresztül delirált állapotba kerülne? És hogy bebizonyosodott, az oroszok Mindszentyt is vegyi anyagokkal kezelték? Az LSD-ről és más pszichedelikumkról tartott előadást Szummer Csaba a Kutatók éjszakáján.

A legtöbben már próbáltunk különböző pszichoaktív szereket, ezek egyik csoportjába tartoznak ugyanis például az olyan serkentő szerek, mint a kávé vagy a nikotin. Egy másik csoportját pedig a pszichedelikumok alkotják, ez utóbbiakról beszélt részletesebben a Károli Gáspár Református Egyetemen a Kutatók Éjszakáján Szummer.

Talán az egyik legismertebb ilyen szer az LSD, aminek annyira erős a hatása, hogy csupán egy kiló elég lenne belőle ahhoz, hogy Magyarország lakossága 10-12 órán át delirált állapotba kerüljön – jelentette ki a professzor.

Mivel a szert csak a 90-es évek közepe óta lehet megint kutatási célokra használni, a mai napig viszonylag keveset tudunk róla. Az biztos, hogy az LSD az egyik legveszélyesebb pszichodelikus szer, mentális és testi károsodást okozhat, és természetesen illegális.

©

Az LSD-t a 60-as évekig leginkább kutatásokra használták, illetve a pszichoterápiás alkalmazását is kísérleteztek vele, majd egyre inkább elterjedt Amerikában a - szabad szexualitást, háborúellenességet, és a kisebbségek jogait hirdető – ellenkultúra (hippik, New Left) megjelenésével. A felmérések szerint 1964-ben csak Amerikában mintegy négymillió ember fogyasztott LSD-t. Mára ez a szám ugyanakkor 34 millióra ugrott.

A pszichedelikus szerek a hétköznapitól eltérő tudatállapotot eredményeznek, kicsit hasonló élményeket hoznak elő az álmokhoz. Terápiás kontextusban például megerősítették a spirituális tartalmú érzéseket és fantáziákat, valamint feloldották az énhatárokat is. Ugyanakkor nem elhanyagolandó ezeknek a szereknek a rituális szerepük sem, vannak ugyanis olyan egyházak (Észak- illetve Dél-Amerikában), ahol mára már a tagok legálisan használhatják őket.

Szummer Csaba szerint egyébként feltehetően minden vallás csírái alterált tudatállapotokban keletkeztek, akár használtak a vallás létrehozói pszichedelikus anyagokat, akár nem. A pszichedelikumok pedig megfelelő körülmények között személytől és kultúrától függetlenül szinte univerzális módon „misztikus” élményeket idéznek elő, így az átlagember számára is elérhetővé teszik a vallásos extázis tapasztalatát.

A csapdákkal azonban minden felhasználónak számolnia kell. Például gyakori jelenség az az illúzió, hogy az ember becsapja magát („éjjel megvilágosodtam, de reggelre mindent elfelejtettem” érzés), valamint elidegenít a valóságtól. Ezt a jelenséget olcsó kegyelemnek is hívják (cheap grace), annyira könnyűnek tűnik minden: egy tabletta és itt a megváltás, semmiféle különösebb erőfeszítést nem kell érte tenni.

Korszakok a kutatásban

1950-1965: terápia – tündöklés
1962-1972: abúzus
1966-1990: nincsenek kutatások – bukás
1990-napjainkig: ismét felélednek a kutatások – feltámadás

A pszichedelikus élmények során felerősödik az asszociáció, nő a kreativitás, az esztétikai és érzelmi intenzitás. Az álmokra emlékeztető képek sokkal szervezettebbek, és a tartalmuk is sokkal jobban felidézhető. Ugyanakkor a külső környezet érzékelése a pszichedelikumok hatására megszűnik vagy radikálisan megváltozik, a térbeli és időbeli tájékozódás felborul. Testi tünetekként egyébként izomgörcs, hasmenés, vagy hányinger léphet fel használatuk során. Az LSD-nek hosszútávon Szummer Csaba szerint elhanyagolandó a fizikai hatása, a pupilla kitágulását lehet egyedül kiemelni. Mentálisan viszont az egyén elidegenedik a környezetétől, elveszíti motivációit.

Az amerikai titkosszolgálatok 1949 környékén kezdtek el odafigyelni a pszichedelikus szerekre, a CIA például 1953-ban komplett kutatási programot épített rájuk, amiket 15 évig folytattak is.

Az első, nagy port kavart hazai eset ezzel kapcsolatban Mindszenty pere volt, amikor a nyilvános tárgyalások után a nyugati sajtó arról írt, hogy valószínűleg vegyi anyagokkal kezelték a bíborost az oroszok. Ezt ők akkoriban tagadták, ám azóta bebizonyosodott, hogy a nyugati feltételezések igaznak bizonyultak.

Nemsokkal rá, 1954-ben az Országos Ideg-és Elmegyógyintézet pszichiátere, Szára István tulajdonképpen „kényszerből” kísérletezett ki egy új pszichedelikus szert, a DMT-t (N,N-dimetil-triptamin). A pszichiáter ugyanis hiába kért az LSD-ből a svájci Sandoztól, a szabadalom tulajdonosától, kérését visszautasították, félve attól, hogy az orvos a szovjet titkosszolgálatnak végezne kísérleteket. Az általa kikísérletezett anyag egyébként az emberi szervezetben is megtalálható, ennek a felszabadulásához kötik például a halálközeli élményeket. Szára nem sokkal rá, ’56-ban disszidált, de Magyarországon még 1968-ig folytak a pszichedelikus szerekkel végzett terápiák.

A ’60-as években világszerte betiltották az e szerekkel végzett kutatásokat, Amerikában például 1966 júniusára álltak le teljesen. Ez a ’90-es évekig így is maradt, néhány országot kivéve, például Oroszországot, ahol már 1986-tól végeztek terápiákat ketaminnal, vagy Dél-Amerikát, ahol sikerült elérni, hogy az ayahuasca vallási szentség legyen.

A „reneszánsz” a ’80-as évek végén kezdődött, amikor hosszú idő után először 1986-ban egy civil szervezet, a Multidisclipinary Association for Psychedelic Studies (MAPS) karolta fel az ügyet, hogy újból lehessen a pszichedelikus szereket kutatásra használni. Az igazi felgyorsulás 2005-ben következett be, napjainkban pedig Amerika legelitebb egyetemein kísérleteznek velük.

Az iraki veteránokkal például nagyon sikeres MDMA-kísérleteket hajtottak végre, akiket poszttraumás stresszel kezeltek. A harctéren szerzett lelki sérülések, vagy éppen nemi erőszak áldozatainak a kezelésére használhatók, ők ugyanis a terápia alatt sokkal könnyebben fel tudják idézni az átélt borzalmakat, mint „tisztán”, amikor szoronganak, és miután ezeket a felszínre hozták, a terapeuták eredményesebben tudják őket gyógyítani.

Szummer Csaba elmondta, hogy a terápiához LSD-t ritkábban használnak, annak ugyanis 10-12 órán keresztül tart a hatása, a pszilocibin viszont annál praktikusabb, hiszen ez „csak” 5-6 órán át fejti ki a hatását.

Magyarországon ma nagyon kevesen foglalkoznak ezeknek a szereknek a kutatásával, Szummer Csaba csupán négy olyan, ezzel foglalkozó disszertációról tud, amik jelenleg születőben vannak.

Máté Gábor, magyar származású orvos ugyanakkor kiemelendő alakja a kutatásoknak, ám ő sem itthon, hanem Kanadában végzi ezeket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!