szerző:
Lukács Andrea

Mióta egyre több hipermarket jelent meg hazánkban, megtanultunk gyorsan pakolni. A pénztárnál a vásárlóknak kapkodniuk kell, ha tartani akarják a tempót a pénztárossal, aki kénytelen sztahanovi módon teljesíteni. Utánajártunk, hogy a diszkontáruházakban van-e titkolt elvárás a kasszánál. Megdöbbentő számokat árultak el a dolgozók két pittyentés között.

Szinte kapkodjuk a fejünket a hipermarketek pénztáránál, hogy követni tudjuk a futószalagról lejövő termékeket. Benyomásaink szerint a pénztárosok egyre gyorsabban dolgoznak, a leolvasógép pittyegését is alig lehet követni. Kíváncsiak voltunk, van-e előírás, vagy valamilyen megfelelési kényszer ezért megkérdeztük a boltokat és az ott dolgozókat tapasztalataikról.

Az általunk megkérdezett különböző szupermarketekben dolgozó pénztárosok elmondása alapján van megfelelési kényszer, bár úgy tűnik, papíron nem létezik semmi erre vonatkozó elvárás. A Lidl a hvg.hu kérdésére azt mondta, nincs semmilyen ilyen elvárás a dolgozókkal szemben, illetve a normát be nem tartó munkatársak büntetését firtató kérdésünkre úgy válaszolt, "a Lidl Magyarország ilyen irányú statisztikát nem vezet, tehát az ösztönzés és a retorzió témaköre tárgytalan". Megkérdeztük a többi hipermarketet is, de az Aldi, az Auchan, a Tesco nem válaszolt, a Spar ugyancsak azt írta, hogy nincs náluk norma, mint ahogy a Metrónál sem, azt viszont elárulták, februárban összesen naponta 276 723 tételt vettek a vásárlók.

Megkerestük a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetét (KASZ) is, de Buday Pálné alelnöknő még az Aldinál és a Lidlnél is csak hallomásból tudta megerősíteni a termékkódok által mért normarendszert, az Auchannál viszont hivatalos információkkal szolgált a termék-perc mutatóról, amin a pénztárosok prémiuma alapul. Ez jelenleg 22-24 termék/perc, de üzletenként változó lehet – tudta meg Buday Pálné, ahogy azt is, hogy a francia kereskedelmi láncnál nem jár szankció, ha nem teljesítik a normát, azonban a hatékonyság érdekében pártfogókat rendelnek azok mellé a kasszások mellé, akik lassabbak. Az is tudható, hogy a norma évről évre változott, régebben 16 termék volt percenként az elérendő cél.

Kasszázás (a kép illusztráció)
©

Az Aldinál és a Lidlnél azonban képtelenség szerinte hivatalos információhoz jutni, mivel "ezeknél az áruházaknál sajnos nincs tagszervezetünk, nem engedik az alkalmazotti képviseletet" – mondta Buday Pálné. A KASZ ez ellen próbál tenni, nemzetközi segítséggel. Május 15-én például Brüsszelben találkoznak a kereskedelmi alkalmazottakat képviselő szakszervezetek, hogy a összefogjanak a már két fekete könyvet jegyző Lidlben és az Aldiban dolgozók érdekében.

A pénztárosok szerint viszont a jelek szerint nőtt a teljesítménykényszer a hírhedt fekete könyvben összegyűjtött adatokhoz képest is, mely először 2004-ben számolt be a munkavállalói jogok sorozatos megsértéséről. A Lidl a németországi jelentések szerint ugyan íratlan szabályként 40 termék per percet vár el dolgozóitól, ha valaki ezt nem tudja teljesíteni, 4 hónap próbaidő után kirúgják. Több német egykori ott dolgozó számolt be arról, hogy lopással vádolták, mert meg akartak szabadulni tőle, vagy olyan helyzetet teremtettek, melyben a nyomás mellett képtelenség volt nem hibázni. Egy diszkontáruházban dolgozó ugyanis mindent csinál: pakol, kasszázik és takarít, ha a rakodómunka közben például a legalsó lisztes dobozba egy zacskó cukrot csempésznek, és nem veszi észre a hibát, máris van ürügy az elbocsátásra.

A magyar üzletekben ilyen esetekről nem tudtunk meg részleteket, a megkérdezettek, bár kedvesen reagáltak kérdéseinkre, amikor azt kérdeztük ajánlják-e munkahelynek az adott üzletet, inkább csak vállat vontak: "van üresedés, bármikor lehet jönni. Én is új vagyok."

Egy, az Aldi pénztáránál ülő középkorú nő azt is elárulta, hogy náluk 800 terméket illene óránként beszkennelni, aki ezt teljesíti, az szerinte "megveregetheti a saját vállát". Mint mondta, neki egyébként nem a kasszázás, inkább a rakodás a fárasztó. Megkérdeztünk egy Tesco expresszes dolgozót, állítja, náluk nincs kasszás norma, az Auchanban pedig 20 terméket kell lehúzni egy perc alatt, és akitől ezt megtudtuk, azzal büszkélkedett, hogy ő 23-at tud.

Magunk is meglepődtünk, amikor a Lidl kasszájánál álló lány azt hadarta, másodpercenként egy terméket kellene lehúznia. „Nem biztos, hogy kirúgnak, az is lehet, hogy csak áttesznek a pékségre” – mondta, miközben két vásárló között még egymásra pakolja gyorsan az ablaknál felhalmozódott gurulós kosarakat. Ő így használja ki azt az időt, amíg a vásárló bepakolja a szatyorba a termékeket.

Kasszás élet
A diszkontláncoknál nincs kifejezetten pénztárosi munkakör, az ott dolgozók mindenre bevethetők. Nem megerősített információk szerint az Aldiban nincsen 8 órás munkaviszony, a dolgozók heti 20-25 órára vannak bejelentve, az üzletvezető 30 órára. "Viszont még a 20-25 órával is többet keresünk, mint Tescóban a 40 órások" – írja egy Aldiban alkalmazott nő, aki azt mondja, hogy havonta 110 ezer forintot visz haza juttatásokkal együtt. A fórumokról és blogokról még több részlet kiderül, van aki meg van elégedve, bár a hajtást bírni kell: "Kajaidőmet szerintem egyszer se töltöttem le, 5 órásba jelentettek be, ahelyett dolgoztam 8-9 órákat is, volt hogy két egész napot is dolgoztam egymás után pihenőnap nélkül, két hét alatt volt hogy összesen 80 órát is dolgoztam. A kasszánál volt, hogy beültem egykor, és negyed 9-kor szálltam ki. Aki nem akar egy idegroncs lenni, az ne válassza. Kívülről szép és jó minden, mosolyogj mint az őrült, ha nem teszed azért is kapod az ívet" – ez egy 2013-as bejegyzés. A barátságos mosoly pedig tényleg becsapós, egy Németországban készült jelentésből ugyanis kiderül, hogy a pénztárhoz állandó jelleggel küldenek civil ellenőröket, akik nem csak a gyorsaságot, de a mosolygást is osztályozzák. 

De nem csak a dolgozóknak létfontosságú a gyorsaság, a vásárlóknak is kapkodniuk kell. A legtöbb kasszás türelmetlenül dobol, vagy egyszerűen "ránkpakolja" a következő ügyfél áruját, ha nem kerülnek le a rövid pultról a termékek a bevásárlószatyorba.

Aldi: Jobbat, okosabban....még gyorsabban
©
Melyik teljesít jobban: a Lidl vagy az Aldi?

A Lidl 2004 óta terjeszkedik Magyarországon, jelenleg 159 üzletük van, ebből 33 Budapesten. Az Aldi 2008-ban jelent meg első boltjaival, mára 94 üzletük van hazánkban, ebből 23 Budapesten. Minden évben megjelenik a magyarországi áruházláncok árbevétel alapján elkészített rangsora, és bár az összárbevétel tekintetében a Tesco állt az élen, a Mindenár.hu blog 2014 januárban összevetette a boltláncokat az egy dolgozóra jutó árbevétel alapján. Ebből a szempontból pedig a német kézben lévő diszkontláncok vezetik a rangsort a 2012-es adatok alapján (Opten adatbázis): első a Lidl, ezután a Penny Market és az Aldi következik. (A felmérésben nem szerepelnek a franchise-alapon működő magyar láncok, mint a CBA, Reál vagy a Coop, és azt is hozzá kell tenni, hogy a Spar szerepel az összevetésben, de neki is vannak franchise-partnerei.)

A Lidl 2012-ben több mint 200 milliárdos bevételt realizált, miközben 3535 embernek adott munkát, így egy dolgozóra több mint 56 millió forintos éves bevétel jutott. A Penny Market a második, amely 153 milliárd forintos árbevétellel és több mint 3 ezres létszámmal zárt tavalyelőtt, így közel 50 millió forint jutott egy dolgozóra. Az Aldié a harmadik hely, a 69 milliárd forintos bevételt több mint másfél ezer dolgozó munkájával érte el a cég, azaz egy foglalkoztatottra több mint 45 millió forint jutott.

A túlhajtott pénztáros pedig a vásárlókon verik le a stresszt. Az élmény sokszor frusztráló, az Aldi mégis versenyelőnyt kovácsolt belőle, még reklámkampányt is épített rá. Az egyik háziasszonyos tévés szpotban a kitüntetett Dia ráérősen vásárolgat, és mindig útjába kerül a sietős asszonynak, akit a végén mégis behoz, hisz a pénztárnál olyan gyorsan végez. Dia mindezt úgy tálalja: "...az Aldit úgy tervezeték, hogy gyors legyen, ezért a pénztáraknál mindig behozom a késést".



Érdemes az Aldiban és a Lidlben ruhát vásárolni? – ennek is utánajártunk nemrégiben

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!