szerző:
MTI

2015-ben a legalacsonyabb halvaszületési rátával bíró ország Izland volt, ahol 1,3 halvaszületés jutott minden ezer születésre, majd Dánia következett a sorban. Magyarországon 3,7 halvaszületés jutott minden ezer születésre.

Naponta mintegy 7200 csecsemő születik halva a világon, ami éves szinten csaknem 2,6 millió halvaszületést jelent, és az esetek felében a szülés közben veszti életét a gyermek – derült ki a The Lancet című orvosi folyóiratban közölt tanulmánysorozatból. A 2015-re vonatkozó adatok csekély csökkenést mutatnak a 2000-es évhez képest. Tizenhat évvel ezelőtt nagyjából 24,7, míg tavaly 18,4 halvaszületés jutott minden ezer születésre. A halvaszületések majdnem 98 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be.

"Az igazán rettenetes adat az az 1,3 millió halvaszületés, amely szülés közben következik be" – húzta alá kommentárjában Richard Horton és Udani Samarasekera, a The Lancet két szerkesztője. Hozzátették: "az, hogy egy gyermek életben van a szülés elején, majd a következő néhány órában teljes mértékben megelőzhető okokból meghal, nemzetközi fajsúlyú egészségügyi kérdés kell, hogy legyen. Ám egyelőre még nem az."

A tanulmánysorozat eredményei szerint a túlhordás volt a halvaszületések legfőbb oka (14 százalék), majd az anya egészségi problémái következtek a sorban. A táplálkozási és életmódbeli tényezők, úgy mint az elhízottság és a dohányzás, valamint a nem fertőző betegségek – például cukorbetegség, rák, vagy szív- és érrendszeri problémák – az esetek nagyjából 10-10 százalékáért voltak felelősek.

A halvaszületések csaknem 8 százalékát maláriával való fertőzöttség, 7,7 százalékát szifilisz okozta. Az esetek nagyjából 6,7 százaléka annak volt tulajdonítható, hogy a kismama 35 évesnél idősebb volt, míg 4,7 százalékban a gyakran végzetes vérnyomás-emelkedést okozó eklampszia (terhességi rángógörcs) állt a háttérben. 

Regionális szempontból az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén (Fekete-Afrika) következik be a legtöbb halvaszületés. A tanulmány szerint tekintettel a lassú fejlődésre, "több mint 160 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy átlagos fekete-afrikai kismamának ugyanakkora esélye legyen élve világra hozni a gyermekét, mint manapság egy magas jövedelmű országban élő nőnek". Az eredmények szerint ugyanakkor még a magas jövedelmű országokban is széles a szakadék a szegények és a gazdagok között. Egy gazdag országban élő szegény nőnél nagyjából kétszer nagyobb a kockázata, hogy a gyermeke halva születik.

2015-ben a legalacsonyabb halvaszületési rátával bíró ország Izland volt, ahol 1,3 halvaszületés jutott minden ezer születésre, majd Dánia következett a sorban, ahol ugyanez az arány 1,7 volt az ezerhez. Az élmezőnybe tartozik továbbá Finnország, Hollandia, Horvátország, Japán, Dél-Korea, Norvégia, Portugália és Új-Zéland. Magyarországon 3,7 halvaszületés jutott minden ezer születésre.   

A vizsgált 186 országból Pakisztánban volt a legrosszabb a helyzet, ahol ezer születésre 43,1 halvaszületés jut. Az utolsó tíz helyen továbbá Nigéria, Csád, Niger, Bissau-Guinea, Szomália, Dzsibuti, a Közép-afrikai Köztársaság, Togo és Mali áll.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése 2014-ben támogatta azt a célkitűzést, hogy 2035-re tízre, vagy annál kevesebbre csökkentsék a minden ezer szülésre jutó halvaszületések számát. A most közölt tanulmánysorozat szerint azonban az átlagos éves csökkenés – amely jelenleg 2 százalék – jócskán elmarad az anyai halálozás (3 százalék) és az öt év alatti gyermekek körében bekövetkező halálozás (4,5 százalék) arányaitól.

A The Lancetben közölt eredményeket 43 ország több mint 200 szakemberének öt tanulmánya adja.

Cikk megosztása
Címkék