szerző:
hvg.hu

A hétvégén írták a gyerekek a középiskolai felvételiket. A gyerekjogász szerint az egész felvételi rendszer fordított logikára épül: ahelyett, hogy a gyerek választana iskolát, az iskola választ gyereket.

©
Szombaton összesen több mint 53 ezer tíz, tizenkettő és tizennégy éves diák írta meg a középiskolai felvételiket matematikából és magyarból. A vizsga után sokan panaszkodtak, hogy nehéz volt a teszt. Gyurkó Szilvia gyerekjogász a wmn.hu-n fejtette ki véleményét a felvételi rendszerről.

Mint írja, a középiskolai felvételik rendszere a világon mindenhol komoly kihívások elé állítja a gyerekeket, a szülőket és az iskolákat. Japánban ilyenkor megugrik a fiatalkori öngyilkosságok száma. Indiában sokkal több gyerek szökik el otthonról. Amerikában civil szervezeteket hoztak létre a szülők az állami felvételik megreformálására.

Ennek Gyurkó szerint mindenütt az az oka, hogy 45 perc, vagy egyetlen teszt nem elegendő arra, hogy egy gyerek valódi tudását lemérje. Ez így csupán a pillanatnyi teljesítményről adhat számot. Ráadásul a felvételi épp a tinédzserkorra esik, ami egyébként sem könnyű időszak, és ez az extra terhelés stresszt, szorongást okozhat, ami nemcsak az egészséget veszélyezteti, de a családi konfliktusok számát is megnöveli.

©

„A teljesítmény érdekében a szülők és a gyerekek is extrém terhelést vállalnak. A szülő tudja, hogy a gyerek jövője szempontjából fontos a jó iskola. Jönnek a különórák, a magántanárok, a jó jegyek iránt támasztott elvárás. A gyerek szeretne ugyan megfelelni a szüleinek, tanárainak, ám közben (mivel kamasz) próbálgatja a határait, szeretne nemet mondani, önálló döntéseket hozni, meg egyébként is, csak azt akarja, hogy hagyják békén. A családi együttléteket sötét árnyként lengi be a felvételi réme.”

A gyerekjogász szerint óriási baj, hogy az egész felvételi rendszer fordított logikára épül: a gyermekjogi megközelítés szerint ugyanis a gyerek szükséglete, képességei és fejlődése érdekében kellene NEKI (a gyereknek) iskolát választania – és nem az iskolának a saját szükségletei, férőhelye és programja szerint diákot.

A cikkben azt is kifejti Gyurkó, hogy gyerekjogi szempontból fontos alapelv, hogy nem lehet olyan anyagot számon kérni a gyereken, amit nem tanítottak meg neki, s ez nem mindig teljesül.

 

 

Cikk megosztása
Címkék