Míg 2015 vírusa az ebola volt, addig 2016 a zikavírus elleni küzdelemről fog szólni? Főként a latin-amerikai régióban pánikot keltő kórokozót 1947 óta ismerik a tudósok, a világ figyelmét igazán csak a múlt év végén keltette fel. Egyelőre senki sem merte kijelenteni, hogy vírus és katasztrófahelyzet van, ahogy azt sem, hogy egyértelmű lenne az összefüggés a zikavírus-fertőzés a kisfejűséggel születő csecsemők fejlődési rendellenessége között. A WHO csütörtökön bejelentette, hogy válságstábot állít fel a zikavírus robbanásszerű terjedése miatt. Hétfőn dől el, hogy globális válsághelyzetet hirdetnek-e.

Diagnosztizáltak ugyan néhány zikavírussal fertőzött beteget az európai kontinensen, tíz holland, három brit és egy dán férfi szervezetében, az Amerikai Járvány- és Közegészségügyi Központ jelentése szerint Európának nincs oka a zikavírustól való félelemre: minimális a kockázata annak, hogy a zikavírust hordozó szúnyogok elterjesztik a betegséget Nagy-Britanniában és Európa északi részén.

A jelentés arra is rávilágít, hogy a vírus most leginkább Brazíliában, Kolumbiában, Francia Guyanában, Guatemalában, Haitin, Hondurason, Martinique-ban, Mexikóban, Panamában, Paraguay-ban, Puerto Ricóban, Suriname-ban és Venezuelában terjed.

A WHO jelenleg több mint húsz zikavírus ügyben érintett országot tart számon, de a világszervezet egyáltalán nem optimista: a szám növekedését jósolják. Jelentése szerint a vírus akár négymillió embert is megfertőzhet, végigsöpör majd Észak- és Dél-Amerikán, csak Kanada és Chile lesznek kivételek, mert ott nem honos az a szúnyogfajta, amelyik terjeszti. Az Amerikai Járvány- és Közegészségügyi Központ előrejelzése kevésbé radikális: ők azt mondják, hogy a vírus terjedésének valószínűsíthető északi határa valahol Florida és Mexikó környékén, a vége pedig Brazília déli határvidékén lehet.

Tulajdonképpen mi is a zikavírus?

A Viktória-tó, a világ legnagyobb trópusi tava, ahonnan a Nílus-felső is ága ered, antilopok, vízilovak, vidrák és a legkülönfélébb madár- rák- kagyló és halfajok lakhelye. Ugyanakkor az angol királynőről elnevezett festői szépségű afrikai nagy tavak egyike otthont ad azoknak a szúnyogoknak is, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a sárgaláz és a malária, sőt, még az álomkórt okozó cecelégy is itt tanyázik.

Aedes aegypti
©

Innen ered a napokban már az európai közvéleményt is egyre jobban foglalkoztató zikavírus is. A növekvő aggodalomra okot adó vírust először 1947-ben mutatták ki egy afrikai majom szervezetében. A fertőzött rhesusmakákó a Victoria-tó közelében, egy Zika nevű erdőségben élt: innen a név. A kutatók akkor megállapították, hogy a vírusokat megnevező és osztályozó tudományos rendszerben a Flaviviridae családba és a Flavivirus nemzetségbe tartozik.

Az ide sorolt vírusok többségét kullancsok vagy szúnyogok terjesztik, és meglehetősen súlyos, „trópusi” betegségeket okoznak az embereknek. Ilyen például a sárgalázvírus, a nyugat-nílusi vírus, az agyhártyagyulladás-vírusok különböző típusai, továbbá a Dengue-láz és az omszki vérzéses láz vírusa. Az első emberi zikavírus-fertőzést először Nigériában, 1968-ban írták le. Ebből is látszik, hogy micsoda „túlélőgép” az egyiptomi szúnyog, ami a vírust terjeszti.

Átkelve az óceánon

Az Aedes aegypti szúnyog a múlt században származási helyéről átkelve az Atlanti-óceánon elsősorban Brazíliában lelt otthonra a dél-amerikai kontinensen. A WHO vizsgálatai szerint Brazíliában és környékén tavaly májusban valamilyen oknál fogva jócskán elszaporodtak a zikavírust hordozó szúnyogok. A betegség Brazília mellett 2015-ben Chilében, Panamában, Venezuelában, El Salvadorban, Mexikóban, Suriname-ban, Kolumbiában, Guatemalában és Paraguayban is megjelent.

Bár elég nagy a valószínűsége, egyelőre senki sem merte kijelenteni, hogy egyértelmű lenne az összefüggés a zikavírus tömeges terjedése és a koponyaelváltozással született csecsemők számának ugrásszerű növekedése között. Brazíliában tavaly óta döbbenetesen sok, több mint négyezer csecsemő született kisfejűséggel, és hetente mintegy kétszáz új esetet regisztrálnak – jelentette szerdán az O Globo című helyi lap a dél-amerikai ország egészségügyi minisztériumára hivatkozva.

Pontosan kinek és hogyan árt a zikavírus?

A zikavírus gyakorlatilag senki mást, csak a terhes nőket, pontosabban a méhben fejlődő magzatokat veszélyezteti. Sokan nem is tudják, hogy megfertőzte őket a zikavírus, mert tünetei olyan enyhék, és többnyire viszonylag hamar, legkorábban kettő, legkésőbb hét nap alatt elmúlnak. Ha érzékelhetőek a tünetek, akkor leginkább egy enyhébb influenzára jellemző kellemetlenségeket, hőemelkedést, lázat, fejfájást, kötőhártya-gyulladást tapasztalhatnak a betegek.

A vírus lappangási ideje egyelőre nem tisztázott, de valószínűleg pár napról van szó. Tűpontos statisztika mindezidáig arról sem készült, hogy a vírushordozó szúnyog csípését követően törvényszerűen mindenki fertőzött lesz-e: most úgy tűnik, hogy háromnegyedüknél jelennek meg a betegség tünetei. Ők legtöbbször három, illetve tizenkét nappal a csípés után betegszenek meg.

Csecsemőt vizsgálnak egy brazíliai kórházban
©

Az Amerikai Járvány- és Közegészségügyi Központ zikavírusról kiadott közleményében azt állította, hogy a vírus nem csupán szúnyogcsípéssel, hanem szexuális úton és vérátömlesztéssel is terjed, ám ezt egyelőre több más tudományos műhely és a WHO sem tartja megalapozottnak. A WHO szerint a vírusfertőzés emberről emberre nem terjed, csak az kaphatja el, akit megcsíp egy zikát hordozó szúnyog.

Bár azt is hozzátették, hogy a vírust már emberi spermában is kimutatták, mindössze egy esetről tudnak, amikor nemi érintkezés során fertőződhetett meg a beteg. Ugyanakkor a bizonyosság érdekében nélkülözhetetlen a további kutatás ebben az irányban – hangsúlyozta a WHO, amely szerint egyelőre arra sincs bizonyíték, hogy a csecsemők megfertőződhetnek-e az anyatej által.

Egy ritka betegség, amelynek a nevét meg kell tanulnunk

A zikavírus nagy valószínűséggel súlyos születési rendellenességet, úgynevezett kisfejűséget, más néven mikrokefáliát okoz a magzatnak. A mikrokefália a ritka betegségek közé tartozik (korábban itt írtunk arról, hogy pontosan miért és honnan számít valami ritka betegségnek), és kórképe sem egységes. A mikrokefália kialakulásáért felelhet valamilyen méhen belüli ártalom, öröklött rendellenesség és génmutáció is.

A legtöbbször genetikai hátterű a mikrokefáliás fejlődési rendellenesség háttere. Ilyenkor az az agy és az idegrendszer fejletlensége olyan súlyos is lehet, hogy a magzat már az anyaméhben meghal. Ha a kisfejűségben szenvedő baba világra is jön, a kicsi agyállomány mennyiségéből fakadóan nagy eséllyel értelmi fogyatékos lesz, szocializációja lemarad, izomkoordinációja hiányos lesz.

Mivel a fertőzött szúnyog csípése ellen különösebben nem lehet hatékonyan védekezni, a WHO azt javasolja a zikaláz által érintett térségekbe utazó kismamáknak és a terhességet tervező nőknek, hogy a kiutazás előtt és hazatérve is menjenek el orvoshoz. Az Amerikai Járvány- és Közegészségügyi Központ egyenesen azt tanácsolja a terhességet tervező vagy már várandós nőknek, hogy ha tehetik, inkább ne utazzanak az érintett területekre.

"Ne essenek teherbe!"

A legfertőzöttebb államok, köztük Brazília orvosai azt tanácsolják a nőknek, hogy 2018-ig, a vírus várható lecsengéséig ne essenek teherbe. Ez abból a szempontból is problémás lehet, hogy az érintett országok többségében a fogamzásgátlást és az abortuszt is tiltja az egyház, sőt, valahol még a törvények is. Például El Salvadorban, ahol hatezer körüli zikás megbetegedést azonosítottak, akár negyven év börtön is várhat a nőkre, ha megszakítják terhességüket.

Sőt, sokszor még a spontán vetélők, illetve a nekik segítséget nyújtók is ugyanúgy bűnhődhetnek az apró latin-amerikai országban, ahol a halva születést és a magzat halálával járó koraszülést is művi abortusznak tekintik. A szintén zikavírussal fertőzött országok közül Haiti, Honduras, Suriname, a Dominikai Köztársaság és Nicaragua törvényei is szigorúan tiltják az abortuszt. Fő szabályként a terhességmegszakítás Brazíliában sem engedélyezett, ám indokolt esetben léteznek kivételek.

Fertőtlenítés El Salvadorban
©

Ha bizonyított, hogy a magzati elváltozás az élettel összeegyeztethetetlen, illetve erőszak és az anya életveszélyes állapota esetén, az orvosok Brazíliában is elvégzik a küretet. A helyzetet bonyolítja, hogy a zikavírus-fertőzés fennállását nagyon nehéz a terhesség folyamán megállapítani. Fertőzés gyanúja esetén ultrahangos vizsgálattal, illetve a harmadik trimeszterben magzatvízvizsgálattal próbálják kimutatni a vírus jelenlétét, de sokszor ezek sem vezetnek eredményre.

Ha sikerül is a zikavírus jelenlétét megállapítani, az már szinte megjósolhatatlan, hogy a gyermek milyen fokú és súlyú fejlődési rendellenességgel fog megszületni. Mindettől függetlenül nem lenne precedens nélküli, ha a zikavírus tömeges terjedése változást hozna az említett országokban, ugyanis a XX. század elején a szintén tömeges fejlődési rendellenességet okozó rubeolavírus pusztítása indított társadalmi vitát az amerikai kontinensen élő nők reprodukciós jogairól.

Nem sokat tudunk

Ebből is látszik, hogy viszonylag nagy a tanácstalanság és a bizonytalanság a szakértők részéről. Arról nem is beszélve, hogy azt sem tudják megbecsülni, hogy egyelőre hány zikavírusos esetre nem derült fény. Éppen ezért a cél most leginkább az, hogy a kutatók minél több információt szerezzenek a zikavírusról és annak terjedési mechanizmusairól. Főként arra kíváncsiak, miként okoz kisfejűséget, és hogyan biztosíthatnának védettséget a zikavírussal szemben.

Így amíg nincs védőoltás a fertőzött területen élők számára, vagy bármilyen olcsó, bárki számára elérhető, biztonságos fogamzásgátló eszköz, addig marad a szúnyogháló, az Aedes aegypti szúnyogok irtása, és – ha a brazil orvosokra hallgatunk – az önmegtartóztatás.