szerző:

Az alapvető jogok biztosa szerint nem megfelelő a médiaértés-oktatás az iskolákban, hiányzik például a tananyagból az online bántalmazás és az internet veszélyei kezelésének módja. Az emberminiszterhez fordult.

Székely László hivatalból indított vizsgálatot a médiaértés-oktatás magyarországi helyzetének felmérésére. Megállapította, hogy bár 2013 óta a Nemzeti alaptantervben (Nat) a vizuális kultúra tantárgy részeként elméletben valamennyi korosztály számára megjelennek a médiaműveltség ismeretei, a médiaértés azonban nem önálló tantárgy. Ezenkívül kevés az iskolákban a szakképzett médiatanár, az oktatók csupán 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, így – kötelező előírások híján – médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit az érdekel vagy akit megbíznak vele – tették hozzá.

Fontos problémának látja, hogy hiányzik a tananyagból az online bántalmazás és az internet veszélyei kezelésének módja, és ezt a Nat sem határozza meg külön fejlesztési célként, illetve a tanárképzés rendszerében sem szerepelnek erre vonatkozó ismeretek. Ez szerinte komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában az online bántalmazás jelenségével, és nem tudják, mely szervezetektől és hatóságoktól kérhetnek segítséget.

©

Az alapvető jogok biztosa megállapította azt is, hogy a hiányosságok a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoznak, és jogsérelem közvetlen veszélyét vetik fel.

Székely László felkérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a médiaértés-oktatás magyarországi helyzetének átfogó állapotfelmérését, javasolta a pedagógusok szakirányú ismereteinek, készségeinek fejlesztését, a szakképesítéssel rendelkező pedagógusok létszámának növelését. Kérte továbbá a Nat jelenlegi célrendszerének és a pedagógusképzés rendszerének felülvizsgálatát, hogy a képzési követelmények között az online bántalmazás jelenségével kapcsolatos ismeretek is mielőbb helyet kapjanak.

Cikk megosztása
Címkék