szerző:

Míg ma már természetes, addig a 20. század elején elképzelhetetlen volt, hogy egy nő kérje el az utazók jegyét a budapesti tömegközlekedési eszközökön. Mikor és miért jelentek meg az első női kalauzok a fővárosi járműveken, és hogyan kerültek túlsúlyba?

Az első kalauznők 1915-ben jelentek meg a pesti villamosokon. Akkor egyfajta kényszer szülte a helyzetet, hiszen a férfiakat tömegesen szállították el az első világháború frontjaira. Derül ki az RTL Klub XXI. század című műsorának február 16-i adásából.

A 22.25-kor kezdődő részben többek között szó lesz arról is, hogy amint hazajöttek a férfiak a háborúból, elbocsájtották a kalauznőket. Majd a második világháború kitörését, és a női egyenjogúság megjelenését követően újra munkába állhattak a női kalauzok. Néhány évtized alatt pedig úgy tűnik, fordult a kocka a nemek arányát tekintve.

©

A BKK legfrissebb adatai szerint ugyanis jelenleg 207 nő és 176 férfi dolgozik jegyellenőrként Budapesten. Sőt, a 2016 januárjában első ízben odaítélt „Az év ellenőre” címet is egy hölgy nyerte el, aki harminckét éve munkatársa a tömegközlekedési vállalatnak.

S hogy van-e tipikusan női vagy férfi foglalkozás? A gender szakértő szerint nincs.

„Nőiesnek és férfiasnak tekintett tulajdonságok nőkben és férfiakban egyaránt jelen vannak, a pályaválasztás vagy egy későbbi karrierváltás mögött a nőiesnek és férfiasnak mondott területek felé történő szocializáció, és a nemi szerepek mentén megfogalmazott társadalmi elvárások terelnek bennünket” – véli Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány elnöke, a Női Érdek szakértője. Mint mondta, mindettől függetlenül vannak persze olyan foglalkozások, amelyeket döntően egyik vagy a másik nem képviselői űznek, de ez Madame Curie óta látható, hogy változóban van: gondoljunk csak a női pilótákra.

Cikk megosztása
Címkék