szerző:

Noha az egészségtudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő – derül ki a GfK Étkezési szokások felmérés legutóbbi adataiból.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint egyre nő a kereslet az egészséges élelmiszerek iránti, ami leginkább az adalékanyagok: mesterséges színezékek, ízesítők és tartósítószerek elutasításában nyilvánul meg. Ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik.

©

Mindezek mellett az is kiderült, hogy nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása, például egyre több szárnyas húst, rizst, barna kenyeret és ásványvizet fogyasztunk. Habár az élvezeti cikkek egy része – kávé, alkoholos italok, édességek – szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

Az egészséges élelmiszer-vásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek több mint fele hetente többször is a főz.

Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel – a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.