szerző:

Egyre nő az egészségtudatos fogyasztók száma, akik a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával igyekeznek megőrizni egészségüket. Nem véletlen, hogy ma már egyre nagyobb a friss, organikus élelmiszerek iránti kereslet. A gyökerekhez való visszatérés lehetőségét keresi az úgy nevezett „clean eating” mozgalom is, ám a százéves táplálkozási szokások felé fordulni 2016-ban azonban nehézkes, és sokszor nem összeilleszthető a modern ember életvitelével.

„A nyugati világ polgárai számára az étel teljesen mást jelent, mint 150 évvel ezelőtti őseink számára. Akkoriban a hétköznapi étkezés inkább a létfenntartás eszköze volt. A mai fogyasztó egészsége zálogaként gondol rá, tudatosan az általa egészségesnek vélt ételeket keresi és a gasztronómia divattá válásával hétköznap is érdekes, újszerű dolgokat szeretne kipróbálni” – mondja Salamon Csaba gasztronómiai szakértő.

©

Sokan keresik a teljes kiőrlésű gabonaféléket, de a teljesen gabonamentes táplálkozás hívei is egyre többen vannak. Mozgalommá fejlődött a „slow eating” is, amelynek célja, hogy kényelmesen, az ételre odafigyelve táplálkozzunk, illetve az élelmiszerallergiák gyakorisága és könnyebb kimutathatósága okán gluténmentes és laktózmentes termékeket is többen keresnek. Mindez újabb feladatok elé állítja az élelmiszeripart.

„Az egészségtudatos szemlélet, a kiegyensúlyozott táplálkozásra és az elhízás leküzdésére irányuló igény miatt előtérbe kerültek a minőségi fehérjék, szénhidrátok és zsírok. A megváltozott fogyasztói igények pedig meghatározzák a jelenlegi és jövőbeni termékfejlesztési irányokat is” – mondta el Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa.

Rab Árpád jövőkutató szerint a Föld lakosságának további növekedése és a takarmánynövények termesztését érintő klímaváltozás miatt a hús ára emelkedni fog, így a tömegek az olcsóbban megtermelhető zöldségek, gabonák felé fordulnak majd, a húsfogyasztás egyre kisebb réteg kiváltsága lesz. „A hús akár 100 éven belül kikophat a mindennapi étkezésünkből” – állítja Rab Árpád.

A hús mellett luxuscikké válhat a kávé is. Akár már tíz éven belül 45 százalékkal emelkedhet a kávé ára, így a kávézás mindennapi szokás helyett csak ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó tevékenységgé válhat a tömegek számára. Ennek oka, hogy egyre többen élnek majd a Földön, így ugyanannyi vagy kevesebb kávéra sokkal több fogyasztó jut. Ráadásul a hagyományos teaivó ázsiai nemzetek fiataljai is a kávékultúra felé fordulnak. Azért, hogy minőségi cserjék és korszerű technológiák biztosításával segítse a farmereket a fenntartható termelés érdekében, a Nestlé létrehozta az úgynevezett Nescafé-tervet. A kezdeményezés célja, hogy fenntartható fejlődést biztosítva a kávé továbbra is a mindennapjaink része maradhasson.

©

„A korszerű technológiák térhódításának és a munkafolyamatok gépesítésének eredményeként a Föld fejlettebb országaiban egyre kevesebben élnek kétkezi munkából, és egyre többen dolgoznak majd a szolgáltatások területén. Ezért a fizikai megterheléshez szükséges kalóriadús étkezés nem indokolt, és ez a tendencia folytatódik a jövőben is. A fejlett világban így egyre kevesebbet eszünk majd, ugyanakkor – mivel a szolgáltató szektor magasabb jövedelmet biztosít –, a minőség egyre fontosabb lesz az emberek számára” – tette hozzá Rab Árpád.

Kiss-Tóth Bernadett szerint fontos lenne, hogy a fejlett világban az egyén szintjén az energiabevitel mennyisége és minősége is nagyobb figyelmet kapjon, mely az elhízás megelőzésének egyik feltétele.