szerző:

"Értelmetlen volt a halála" annak a férfinak, akit egy, az ÁNTSZ által már bezáratott műtőben operáltak meg, és fertőzés vitte el. Clostridium difficile végzett egy másik pácienssel, aki sima epehólyagműtére feküdt be, és ugyanez a baktérium vitt el egy vastagbélrákos asszonyt is. A TASZ felhívására özönlenek a kórházi fertőzéses esetekről szóló történetek. A hozzátartozók többnyire hiába keresik az igazságot, elképesztően nehéz dolguk van, ha érdekeiket szeretnék érvényesíteni. Pedig a legtöbben beérnék egy bocsánatkéréssel.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa a múlt héten az ATV-ben beszélt a kórházi fertőzésekről. Azt is elmondta: lehetőség van a jogérvényesítésére, így a TASZ ügyfeleket keres. Ennek hatására az elmúlt napokban özönlöttek a történetek a családi tragédiákról – adta hírül a Tasz jelenti blog.

"Rutin infúziós kezelésre vittük be a kórházba az édesanyámat" – kezdi a történetet egy hölgy. Édesanyja életerős asszony volt, aznap is bevásárolt és elment a postára. A kórházban bélfertőzést kapott, amit nem diagnosztizáltak rendesen. Nem kapott megfelelő kezelést, így végül a kiszáradásba halt bele. „Nem szerettük volna, hogy felboncolják. Ezt csak úgy engedték, ha aláírunk egy papírt, hogy nem fogunk perelni. Aláírtuk” – folytatja az asszony. Abból, hogy az intézmény el akarta végezni a boncolást, világos, hogy ők sem tudták egyértelműen megállapítani, mi vezetett a halálhoz – kommentálja a történetet a TASZ. "A zárójelentést azóta sem kaptam meg, pedig többször kértem. Szerintem nem tudták, mit írjanak bele. Többet nem próbálkozom, végülis a zárójelentés sem hozza vissza az édesanyámat."

"Néhány nap alatt elhunyt. 38 éves volt"

"A fiam több egészségügyi problémától szenvedett, de dolgozott, és épp a munkahelyén lett rosszul" – meséli egy édesanya. "Már úgy tűnt, hogy meggyógyult, amikor elkapott egy fertőzést a kórházban. Nem tudták megmenteni, néhány nap alatt elhunyt. 38 éves volt."

"A férjemet egy olyan műtőben műtötték meg, aminek a használatát az ÁNTSZ határozata nyomán az intézmény vezetője 3 nappal korábban megtiltotta" – mondja egy másik telefonáló. "Nem tájékoztatták megfelelően a beavatkozásról, csak elvégezték rajta a műtétet. Végül vérmérgezésben halt meg – teljesen értelmetlen volt a halála" – teszi hozzá egy másik asszony.

©

Egy másik beteg epehólyag-műtétre feküdt be a kórházba. Műhibák mellett Clostridium difficile-fertőzéssel távozhatott – sokhetes antibiotikumúra és másik kórházban elvégzett regeneráló műtét eredményeként nyerte vissza az egészségét, de a műtét következményei élete végéig elkísérik.

Egy másik levélíró vastagbéldaganatos édesanyját vitte műtétre a kórházba. Ő is Clostridium difficile-fertőzést kapott, amely a halálát okozta. A panaszos még ÁNTSZ-vizsgálatot is kezdeményezett, de az nem tárt fel szabálytalanságot.

Mit tehet a hozzátartozó?

Aki nem akar belenyugodni a történtekbe, nemigen válogathat a jogérvényesítés eszközeiben. Kártérítési pert lehet ugyan indítani, de itt mindent annak kell bizonyítania, aki állít, tehát az elhunyt beteg családtagjainak kell valamilyen módon igazolnia, hogy kórházi fertőzés történt, és ennek következményeként történt a haláleset. Aki ügyes, türelmes, és van pénze ügyvédre, perköltségre, kaphat kártérítést, de amíg a perében jogerős ítélet születik, százak halhatnak meg ugyanabból az okból Magyarországon.

Az érintett kérheti még a betegjogi képviselő segítségét is, aki leginkább panaszok megfogalmazásában, a kórház és az érintett közti egyeztetésben tud segítségére lenni. Még akkor is, ha egy betegjogi képviselő kielégítően látja el a feladatát, sem igen tud mást tenni, mint hogy segít panaszt benyújtani az egészségügyi intézmény vezetőjéhez. Az intézményvezető maga dönti el, hogy kivizsgálja-e az esetet – ez igencsak messze van az események független, objektív feltárásától, sokkal inkább az orvosok közti összezárás és a történtek eltussolása következik belőle – írta a TASZ-blog.

A panaszos fordulhat az ÁNTSZ-hez is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy egy ilyen vizsgálat szinte sosem hoz valódi eredményt, nem tárnak fel hiányosságokat és nem állapítanak meg személyes felelősséget.

A legtöbben csak bocsánatkérést akarnak

Bár a TASZ-t megkeresők között többen vannak, akik vállalnák a peres eljárást is, a többség csak egyet szeretne: bocsánatkérést. Szeretnék – vagyis inkább szerették volna –, hogy valaki őszintén eléjük álljon, és az mondja: hibát követtünk el, és elnézést kérünk.

Cikk megosztása
Címkék