A bőrdaganatokról az év minden szakában érdemes szót ejteni: nyáron a napozás, télen pedig a szolárium miatt. A fényvédelem szinte mindenkinek ajánlott, akár síelni megyünk, akár forró égövön kapcsolódunk ki. Összeállításunkbók kiderül, mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Gyakran fordulnak elő bőrünkön jóindulatú növedékek, amelyek hámsejtekből, festéktermelő sejtekből, hám alatti kötőszövetekből, erekből, a bőr alatt elhelyezkedő zsírszövetből is eredhetnek. Ezek közül a leggyakoribb, a minden ember bőrén látható anyajegy, s bár a legtöbb bőrkinövés barnás színe miatt ide sorolható, mégsem ugyanarról van szó. A jóindulatú daganat normális szövetalkotókból áll, helyben marad, sejtjei a vér- vagy a nyirokáram útján nem adnak áttétet. Ismeretük azért fontos, mert egy részük elrákosodhat.

Óvatosan a napozással © Dripnet

Az anyajegy nem más, mint a bőr bizonyos sejtjeinek vagy szöveteinek helyi felszaporodása. Emiatt megkülönböztetünk pigmentált, éreredetű, kötőszövetes, vagy faggyúmirigyekből, verejtékmirigyekből kiinduló anyajegyeket. Mivel kialakulásukat a magzati korban bekövetkezett szövetszerveződési zavar okozza, már születéskor is megjelenhetnek (innen ered a megnevezése), de inkább az élet későbbi időszakában alakulnak ki.

A bőr felső rétegében található anyajegyek általában világos színűek, és alig emelkednek ki. A születéskor megjelenő (congenitalis) vagy később kialakuló festékes anyajegyek kerek, éles határú, kicsi (fél centinél is kisebb) foltok vagy kisebb pörsenés-szerű növedékek. Színük a világosbarnától a sötétbarnáig terjedhet. Azok az anyajegyek, amelyek nagyok, szabálytalan alakúak, sokféle színűek, túlzottan sötétek, kékesfeketék, viszketnek vagy bevéreznek, gyakori irritációnak vannak kitéve, rendszeres ellenőrzésre szorulnak, és fényvédelmet igényelnek. Viszonylag ritkán rákosodnak, de fokozottan oda kell figyelnie azoknak, akiknek családjában előfordult már melanoma malignum.

A szemölcsös felszínű anyajegyekben gyakran szőrszálak is nőnek. Az erős szőrrel fedett, úgynevezett Tierfell-naevus-ok pedig nem csak kozmetikai problémát jelentenek: ha kiterjedésük 20 centinél nagyobb, meg kell vizsgálni az eltávolítás lehetőségeit. Az ilyen növedékek 5-10 százaléka ugyanis rosszindulatúvá is válhat. Ha az anyajegy a bőr mélyebb rétegében, az irhában található, a növedék színe sötétebb, árnyalata kékes-feketés is lehet. Ilyen a tömött, ép hámmal fedett kék anyajegy (naevus coeruleus), amely általában 0,4-1 cm átmérőjű. A csomó bárhol előfordulhat, elsősorban a kézháton, alkaron található. Többnyire jóindulatú.

Az atípusos anyajegy alakja szabálytalan, többféle színű részből áll (feketétől a rózsaszínig), különböző keménységű területek különíthetők el benne. Ha számuk meghaladja az egy tucatot, érdemes ellenőriztetni, ha ötvennél több van, orvoshoz kell fordulni; ez ugyanis úgynevezett dysplasiás naevus szindrómát is jelezhet. Mivel a számtalan anyajegy egyenkénti megfigyelése szinte lehetetlen, a videodermatoszkópos eljárás ajánlott.

Felül, a hámban elhelyezkedő anyajegyek általában világosbarnák, éppen csak kiemelkednek a bőrből, mint például a változatos alakú Café-au-lait folt. Ha másfél centinél nagyobb, és hat darabnál több ilyen folt található a bőrön, akkor minden bizonnyal az egész szervezetet érintő Recklinghausen-kór van a háttérben. A Recklinghausen kór (neurofibromatosis) leginkább bőrben észlelhető elváltozás, amely több, a bőridegekben megjelenő, sűrűn egymás mellett lévő daganatot jelent. Általában bőr alatti csomóként tapintható ki, de sok esetben tejeskávé-színű, barna foltok láthatók a felszínen, s időnként elrákosodhat.

A daganatok korai felismerését segíti elő a rendszeres önvizsgálat, amelyet a tükör segítségével saját magunk elvégezhetünk. Bármilyen gyanús jelenséget észlelünk magunkon, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni. Mivel a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában legjelentősebb szerepe a nap ultraibolya sugárzásának van, kiemelkedő jelentőségű a fényvédelem.