Egy szívműtéthez akár húsz liter vérre is szükség lehet - ennyit több mint negyven donor tud adni. Az Országos Vérellátó Szövetség csak egyre nagyobb erőfeszítések árán tudja feltölteni a készleteket. Miért csökken a véradási kedv, milyen reklámokkal, kampányokkal lehet megszólítani a potenciális véradókat? November 27-e a Véradók Napja.

© Pataky Zsolt

"Már a tű gondolatától is kiráz a hideg. Legutóbb is falfehéren, émelyegve keltem fel a véradás után. Ha valakinek pont az én véremre lesz szüksége, majd adok, de ha nincs vészhelyzet, akkor miért csapolják le?" Ilyen és hasonló kifogásokkal kerüli el a többség a véradást. Pedig vérre bárkinek és bármikor szüksége lehet. Magyarországon évente átlagosan kétszázezer ember szorul vérkészítményre, mert baleset éri, műtéti beavatkozáson esik át, vagy vérzékenységben szenved. A kiszolgáltatott betegeknek évente átlagosan ötszázezer véradás garantálja a szükséges vérkészítmény mennyiségét, amit a lakosság körülbelül öt százaléka "adományoz".  A heti betegellátáshoz ugyanis kilencezer egységnyi vér (egy egység 4,5 deciliter) szükséges. Egy véradótól - aki 18-60 év közötti egészséges ember lehet -, egy alkalommal maximum 4,5 deciliter vért lehet levenni, s évente legföljebb négyszer. Az elmúlt évben több mint 11 ezer véradó eseményen közel 443 ezer véradó jelent meg, akiknek több mint fele rendszeres véradónak számít.

"A hajlandóság megvan az emberekben, ám a rohanás, az időhiány miatt egyre nehezebb rávenni őket, hogy évente kétszer-háromszor szánjanak húsz percet a véradásra" - vázolja a jelenlegi helyzetet Koltai Éva, a Magyar Vöröskereszt véradásszervezési szakmai vezetője. Rengeteg változással kényszerülünk szembenézni: nehezebb utolérni a donorokat, háromszor annyi energiát kell fektetni egy-egy véradó nap előkészítésébe, emberek toborzásába, mint akár tíz évvel ezelőtt. Pedig a szervezők nem győzik ismételgetni a segítségnyújtás fontosságát, illetve nagy előnyét: a rendszeres véradók folyamatos egészségügyi kontrollban részesülnek, kiszűrve ezzel az esetleges megbetegedéseket. 

Gesztus vagy toborzás?

Akik eddig már legalább harmincszor adtak vért, s erről igazolásuk is van, mentesülének a vizitdíj fizetése alól. A vöröskereszt és a vérellátó szolgálat által kezdeményezett törvénymódosítás körülbelül tizenötezer embert érint. A szakemberek nem titkolják, hogy ezzel újabb véradókat szeretnének toborozni, de tudják: a módosításnak gesztusértéke van, hiszen a véradók ingyen segítenek másokon. Tény, hogy a véradók általában egészségesek, így ritkán járnak orvoshoz, de ha mégis megbetegszenek, például influenzásak lesznek, legalább nem kell a vizitdíjat fizetniük.   "A vizitdíjmentesség hatására enyhe emelkedés tapasztalható a véradók számában" - mondta a hvg.hu-nak Hoffer Izabella, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese, aki szerint főleg azok mennek el ilyen megfontolásból vért adni, akiknek már csak néhány hiányzik a harmincból.

Óriási hátrány, hogy szétestek a nagy létszámú munkahelyek, ahol egy-egy alkalommal akár több száz véradót lehetett mozgósítani - számol be a további nehézségekről Koltai Éva, aki szerint ahhoz, hogy a véradásszám meglegyen, ma már sokkal több embert, sok helyről, hetente több mint tízezer véradót kell mozgósítani. Éppen ezért áttevődtek a véradások a lakóterületekre, s minden olyan szabadidős, hétvégi tevékenységhez - nyári kulturális fesztiválok, helyi rendezvények - csatlakoznak, ahol nagyobb számban fordulnak meg emberek. A figyelemfelkeltő felhívások mellett a véradókat országszerte igyekeznek nyereményjátékokkal, jutalmakkal is ösztönözni; a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon például különféle ajándékokkal, ingyenjegyekkel jutalmazták az önkéntes fiatalokat. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a véradóknak elenyésző százaléka nyújtja a karját kifejezetten az ajándékok miatt.

A hagyományos megszólítások mellett - plakátokat, szórólapokat, névre szóló behívókat küldenek ki - egy éve SMS-ben is értesíti a véradókat a vöröskereszt, miután a nyilvántartást végző Országos Vérellátó Szövetségtől (OVSZ) megkapja a donorok elérhetőséségét és azt, hogy kik hívhatók be -  legalább 56 napnak kell eltelnie a véradások között. "Még mindig a 40-50 éves korosztály alkotja a véradók törzsgárdáját, ezért kiemelt feladat az állomány folyamatos fiatalítása, így próbálunk újabb véradókat megnyerni" - magyarázza a véradásszervezésért felelős szakember. Idén is megszervezték a felsőoktatási intézmények közötti versenyt - először 2005-ben volt, akkor tízezer hallgató adott közel ötezer liternyi vért -, amelynek keretében bármely főiskolás, egyetemista adhat vért jövő év június közepéig. Itt is elkél az ösztönzés: a tombolán elnyerhető ajándékok mellett az első helyezést elnyerő iskola százezer forintot kap.

Az újfajta toborzás egyik fontos kelléke az a több mint egy éve működő vérvételi kamion - orvosi szobával, négy vérvételi ággyal, adminisztrációs, pihenő- és várakozóhelyiséggel ellátva -, amellyel lakótelepeket, bevásárlóközpontokat, csomópontokat keresnek fel. A téli hónapokban a fővárosban és Pest megyében lehet megtalálni a kamiont; a pontos helyszínek, időpontok a vöröskereszt és a vérellátó szövetség honlapján szerepelnek.