Egy közel 800 oldalas, díszes kiállítású könyv kezdte meg világhódító útját tavaly októberben: A teremtés atlasza. Az állatok és fosszíliák színes fotóival, valamint Korán-idézetek kalligráfiáival gazdagon illusztrált, hol misztikus, hol tudományos nyelven fogalmazó atlasz először törökül és angolul jelent meg. Az igazi feltűnést akkor keltette, amikor - idén tavasszal - napvilágot látott a francia kiadás is, amelyet azonmód, kéretlen postai küldeményként, Európa több tízezer frankofon középiskolájába, egyetemére és kutatóintézetébe is eljuttattak. Bár a nyugati könyvkereskedelem fősodrához tartozó terjesztők jogdíjviták miatt nem árusítják a kötetet, az a muszlim könyvesboltokban Amerika-, de főleg Európa-szerte néhány eurós, illetve dolláros, jelképes áron kapható. S ha ehhez még az arab, indonéz vagy urdu nyelvű kiadásokat is hozzászámoljuk, bízvást elmondható: a könyv - amely teljes terjedelmében szabadon hozzáférhető az interneten is - már csaknem az egész világot bejárta.
Az atlasz szerzőinek az a nem titkolt céljuk, hogy Darwin tanait megcáfolva bebizonyítsák: az ember nem "roppant nagyságrendű statisztikai valószínűtlenség" révén fejlődött ki az állatvilágból, ahogyan a darwinisták nevében Richard Dawkins brit biológus fogalmaz, hanem isteni beavatkozás, csoda révén. Éppen úgy, ahogyan az a bibliai teremtéstörténetben olvasható, és ahogyan azt a keresztény körökből származó kreacionista művek is propagálják, amelyek egy ideje az evolúcióval - mint "alternatív hipotézist" - a Bibliát állítják szembe, és annak tanítását (is) próbálják elérni az iskolai biológiaórákon (HVG, 2005. november 5.).
A szóban forgó kötet azonban több szempontból is különbözik keresztény fundamentalista rokonaitól. Míg az utóbbiak olyan környezetben lépnek föl céljaikért, ahol az evolúció régóta bevett iskolai tananyag és tudományos közmegegyezés tárgya, a muszlim országokban - még a legszekulárisabb Törökország vagy az ugyancsak világias Malajzia és Indonézia sem kivétel - nem csupán Darwin tanai nem elég ismertek, de maga a Korán és a muszlim szóbeli hagyomány által közvetített teremtéstörténet sem ugyanaz, mint a bibliai.
A Korán ugyanis, a kereszténységgel ellentétben, nem veszi át a világ eredetének történetét a zsidóságtól, hanem önkényesen idéz az Ó-, illetve az Újszövetségből: az egyes fejezetek - szúrák - se nem logikai, se nem történeti, hanem egyszerűen hosszúsági sorrendben követik egymást. A 35. szúra 11. verse például azt írja: "Allah porból, majd spermacseppből teremtett benneteket, és aztán párokká tett titeket." De számos más helyen is szerepelnek elszórt, a teremtésre vonatkozó mondatok a Koránban. A muszlim teremtéstörténetet azonban nem is annyira a Korán, mint a szóbeli hagyomány fogta rendszerbe. A Miskat című, 12. századi gyűjteményben például ekképpen: "Allah a Földet szombaton teremtette, a hegyeket vasárnap, a fákat hétfőn, az összes kellemetlen dolgokat kedden, a fényt szerdán, az állatokat csütörtökön, s végül Ádámot pénteken, a délutáni ima után."
Nemcsak a történet, hanem maguk a muszlim kreacionisták is mások, mint nyugati elvtársaik. A szóban forgó művet kiadó isztambuli Global Publishing mögött egy titokzatos török értelmiségi, a Harun Yahya, illetve Adnan Hoca írói álneveken publikáló Adnan Oktar áll. De az is lehet, hogy a kiadó áll mögötte, hiszen a piaci elemzők által tőkeerősként és globálisként jellemzett vállalat nem is igen foglalkozik mással, mint Oktar írásainak publikálásával. Oktar neve alatt azonban annyi könyv jelent meg, hogy sokan azt gyanítják: ő csupán a fő ideológusa egy komoly hálózatnak.
A sok honfitársa által szoknyavadász volta és jobboldali nacionalizmusa miatt bírált 51 éves Oktar atlaszában és más műveiben a darwinizmust nemcsak a vallás, sőt a vallások fő ellenségének nevezi, hanem azt is állítja: az erős befolyást gyakorol olyan "veszélyes irányzatokra", mint a marxizmus, a fasizmus, a terrorizmus vagy a buddhizmus. Ami annál is meglepőbb, mert a karizmatikus szerző gondolatvilága sem mentes ideológiai ellentmondásoktól. Zsidóság és szabadkőművesség című könyvében már több mint húsz éve hangot adott meggyőződésének: a materialista alapállás, az evolúciós elmélet és az erkölcstelen életvitel mind a zsidóktól és a szabadkőművesektől ered, akiknek az a céljuk, hogy szellemi, vallási és erkölcsi értékeit aláásva állati sorba taszítsák a török népet. Holokauszttagadó és antiszemita írásai ellenére újabb nyilatkozataiban azt állítja, hogy a vallások párbeszédének híve.
Oktar zavaros nézetei nem könnyítik meg atlaszának, illetve a muszlim kreacionizmusnak a megértését az új célközönség, a nyugati olvasó számára, aki mostanában jobbára az "intelligens tervezés" címke alatt találkozhat a kreacionista érvekkel. Az sem segíti a "kreacionizmusok párbeszédét", hogy Oktar már az előbbi elnevezéssel sem ért egyet, hiszen szerinte Allah nem "tervezte" a világ teremtését. Hanem, mint a Korán 2. szúrájának 117. versében olvasható: "Az ő parancsa - ha akar valamit - az, hogy azt mondja: Légy - és az lesz."
GERLÓCZY FERENC