Csaknem 100 millió forintot veszítettek el az ING egyik volt üzletkötőjében túlságosan megbízó ügyfelek, és pénzüket aligha szerezhetik vissza. A biztosító helytállásában legfeljebb néhány esetben reménykedhetnek.

Kedves, meggyőző modorú férfi volt, hívott minket lovagolni, síelni, év vége előtt pedig virágcsokorral és pezsgővel állított be - emlékeztek vissza némi nosztalgiával a Kollár családban Morvay Istvánra, az egykori ING-tanácsadóra, akitől évek óta hiába próbálják visszaszerezni a négy éve befektetésre átadott félmillió forintjukat. A meglévő életbiztosításra eseti díjként befizetendő összeg, amelyet az üzletkötő kezébe adtak, soha sem került a biztosítónál vezetett számlára, hanem - feltételezések szerint - Morvay saját kontóján landolt. A család eleinte nem gyanakodott, mert az üzletkötő elküldött egy letéti igazolást, amely szerint pénzüket egy százszázalékos kötvényalapba utalta, ahol évi 11,2 százalékos hozamot fialt, amelynek időarányos részét 2004 elején írták volna hozzá a tőkéhez.

Igencsak gyanúsan hangzik a befektetési egységekhez kötött biztosítások világában az évfordulóra időzített jóváírás, hiszen az árfolyamnyereséget naponta rögzítik, mégsem ébresztett kétségeket a családban. El kellett volna gondolkodniuk a 11,2 százalékos hozamígéreten is akkor, amikor a jegybanki alapkamat csak 9,5 százalék volt, csakhogy a család nem foglalkozott a kamatszintekkel, hiszen volt személyes tanácsadójuk.

Kissé meglepődtek ugyan, amikor néhány hónappal később arról értesítette őket a biztosító, hogy Morvay megbízása megszűnt, s biztosításukról ezentúl egy másik üzletkötő gondoskodik, ám kételyeiket eloszlatta felbukkanó tanácsadójuk. Magyarázata szerint maga lépett ki a cégtől, mert nem tudott megegyezni főnökeivel. A hideg zuhany csak akkor jött, amikor 2004 őszén szükségük lett volna a pénzre, de a biztosítónál nem lelték nyomát befizetésüknek. Fizetési meghagyást bocsátottak ki a volt üzletkötővel szemben, amely jogerőssé vált, de sokra nem mentek vele. Volt tanácsadójuk a bíróságon vagyontalannak, a felesége által eltartottnak mondta magát. A procedúra idén júliusban azzal zárult, hogy az egyetlen fellelhető vagyontárgyra, a felerészben Morvay tulajdonában levő budai lakásra végrehajtási jogot jegyeztek be a károsult família javára.

Erre csörög. Százmillió elúszott. © Fazekas István

Az ingatlanból azonban aligha kárpótolhatják magukat, arra ugyanis már jó pár évvel korábban jelzálogjogot tett a Magyar Külkereskedelmi Bank egy kölcsön miatt. Ugyanezt az ingatlant foglalta le 2004 áprilisában a VI-VII. Kerületi Rendőrkapitányság is, zár alá vételt megelőző intézkedésként. Tették ezt azért, mert milliók eltűnésére derült fény az ING tiltott betétgyűjtés miatt tett feljelentése kapcsán elindított nyomozásnál.

"Egy figyelmeztetés nyomán 2003 őszén ellenőriztük az üzletkötő saját számláját, és a korábbi időszakból több millió forint összegű ügyfélforgalomra bukkantunk" - indokolta a HVG-nek Kiser Dóra, az ING vezető jogtanácsosa, miért tettek feljelentést. Az üzletkötőt nyomban eltávolították, ahhoz azonban a biztosítónak nem volt joga, hogy zárolja a számlát. Azóta sem tudni, hova kerültek a milliók, amelyek miatt a biztosítónál hét ügyfél jelentett be kárigényt. A volt tanácsadó magánüzletei miatt azonban jóval több kuncsaft maradt pénz nélkül. Kollárék vesztesége állítólag csak porszem a rászedettek által elbukott összeghez képest. Arra, hogy mi is történt valójában, talán csak akkor derülne fény, ha a károsultak is feljelentenék az üzletkötőt, de a rendőrséghez a biztosítón kívül senki sem fordult, jóllehet az összes kár a 100 millió forintot is meghaladja.

Csalás miatt indított ugyan néhány rajtavesztett kuncsaft polgári peres eljárást, de nem sok sikerrel. Előfordult az is, hogy a bíróság elmarasztalta a felperest is, illetve kármegosztást kezdeményezett, mert felelősnek tartotta a pénzét elvesztő ügyfelet is. Óvatlanul járt el például az, aki sajtcédulára adott át milliókat. Volt olyan eset is, hogy az ING egyik befektetési alapjában tartott csaknem 4 millió forintját az után vesztette el az ügyfél, hogy az akkor már az ING-től elbocsátott Morvay rábeszélésének engedve áthelyezte egy másik alapba, csak éppen a megbízás kitöltésekor üresen hagyta az átutaláshoz szükséges számlaszám helyét. Csekély vigasz lehet számára, hogy az általa indított perben nem jogerősen egy év börtönt kapott Morvay, három év próbaidőre felfüggesztve. A volt üzletkötő azonban fellebbezett az ítélet ellen. Még az sem kizárt, hogy a végén felmentik, hiszen a tárgyaláson jelen lévők beszámolója szerint azt állította, hogy akart fizetni, csak éppen nem tudott. Egy rossz befektetés pedig nem büntethető.