Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország még mindig a világ élvonalában tanyázik: ötödikek vagyunk a sorban az egykori Szovjetunió utódállamai mögött. Akasztás, méreg, fulladásos halál: az áldozatok között egyre több a kamasz. Szakembereket kérdeztünk a riasztó statisztikai adatok hátterében megbúvó okokról és a lehetséges kiútról.

„Az ember akkor lép, amikor nagyobb a fájdalma, mint a félelme. Amikor megpróbáltam öngyilkos lenni, eljutottam arra a pontra, amikor úgy éreztem, már nincs értelme semminek” – meséli egy, a neve elhallgatását kérő 19 éves lány, hogy jutott el 16 évesen odáig, hogy el akarta dobni magától az életet. „Az általános iskolában kövér voltam, sokat csúfoltak. Gyorsan lefogytam, de depressziós lettem, pszichiátriai kezelésen is átestem, ehhez jöttek még a magánéleti gondok” – sorolja a fiatal lány. Édesapja félrelépett, ő fedezte fel, de nem szólt senkinek, aminek az lett az eredménye, hogy édesanyja megharagudott rá. „Aztán kiderült, hogy anyukám rákos. Igaz, hogy ellenségnek tekintett, de úgy éreztem, ha már ő sem lesz, minek éljek. Két hétig érlelődött bennem a döntés, kerestem a kapaszkodókat, de nem találtam egyet sem. Otthon csak negatív impulzusok értek. Egy este bevettem két doboz antidepresszáns tablettát - hetek óta gyűjtögettem -, csúnyán összevagdostam a csuklómat és a mellkasomat. De szerencsém volt, édesapám talált rám.”

Sarokba szorítva. © sxc.hu

A fiatal lány túlélte mindezt, ám öngyilkossági kísérlete után hónapokig tartott, míg újra szilárd talajt érzett a lába alatt: pszichiátriai kezelésre járt, magántanuló lett, ma pedig dolgozik, és nagyon várja, hogy túl legyen az érettségin. Saját bevallása szerint átvészelt egy rossz időszakot. Ám akadnak olyanok, akik nem tudják megemészteni a kudarcot és addig próbálkoznak, amíg sikerül megölniük magukat.

Magyarországon 2006-ban százezer lakosra 2460 öngyilkosság jutott, feleannyi, mint húsz évvel korábban, ám még így is jóval az EU-átlag fölött „teljesítettünk”. A sort - világviszonylatban is - Litvánia vezeti, Magyarország az ötödik – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összesítésében. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az idősek körében és a 45-55 év közötti korcsoportban a legmagasabb az öngyilkosok arányszáma, háromnegyedük férfi. Ők a drasztikusabb módszereket választják: legtöbben felakasztják magukat, míg az öngyilkos nők többsége valamilyen méreghez (gyógyszerhez) nyúl. Ezt követi a magas helyről való leugrás, a lőfegyver és robbanószer, majd a vágó- és szúróeszköz használata, valamint a vízbefulladás, mint leggyakoribb halálnem.

Fokozottan veszélyeztetettek azok, akik túl vannak egy sikertelen öngyilkossági kísérleten, vagy volt már a családjukban olyan, aki önkezével vetett végett életének. Az egyes rizikófaktorok megléte szintén növeli annak esélyét, hogy valaki örökre távozni akar: ilyenek a különböző pszichiátriai zavarok (például a depresszió), az alkohol-  vagy kábítószer fogyasztás, az egyes életkörülmények, élethelyzetek kapcsán felmerülő problémák (alacsony iskolázottságból adódó sikertelenség, egzisztenciális krízis, magánéleti, párkapcsolati gondok).