Árfolyameltolás

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Csaknem 5 milliárd eurót bukott egyik brókere fiktív ügyletein a tekintélyes francia Société Générale bank, amely így könnyen felvásárlási célponttá válhat.

HVG
Balszerencse a négyzeten - kesergett Daniel Bouton, a második legnagyobb francia pénzintézet, a nagy múltú Société Générale első embere, amikor bejelentette: 4,9 milliárd eurót buktak egyik brókerük csalárd ügyletei miatt. A befektetési részleg 31 éves, határidős üzleteket intéző munkatársa, a Société Générale-nál 2000 óta dolgozó Jérome Kerviel a belső ellenőrzési rendszert megtévesztve tavaly óta tömegével kötött fiktív határidős ügyleteket a saját szakállára. A minden idők legnagyobb pénzpiaci csalásaként emlegetett ügy főszereplője a bank szerint egyedül követte el a visszaéléseket, és nem is személyes anyagi haszonszerzés céljából. Pedig a származékos termékek piacán nemzetközi szakértőnek számító Société Générale nem volt bőkezű a leleplezése óta számítógépes zseniként emlegetett alkalmazotthoz: Kerviel éves keresete bónuszokkal együtt sem haladta meg a 100 ezer eurót, ami nem kiemelkedő javadalmazás a szakmában.

Lapzártánkig nem derült ki, hogy mi vezérelte az időközben őrizetbe vett és kihallgatott, majd óvadék ellenében, feltételesen szabadlábra helyezett Kervielt, amikor január első felében három európai tőzsdeindexre, az Eurostoxx50-re, a német DAX-ra és az angol FTSE-re összesen 45-50 milliárd euró értékű, hamisan lefedezett határidős kontraktust kötött, az árfolyamok emelkedésében bízva. A Société Générale vállalati és befektetési üzletágát irányító Jean-Pierre Mustier a Kerviellel folytatott beszélgetésére hivatkozva azt állítja, a bróker egy általa kiagyalt kereskedési technikát próbált ki, amit 2007-ben kicsiben már megtett. Kerviel tavalyi ügyleteiből a bank állítólag 1,5 milliárd eurós nyereséggel jött ki. Ám amikor január 18-án éjjel Kervielt elkapták, kiderült, hogy tranzakciói nyomán a Société Générale már 1,5 milliárd eurós potenciális veszteségnél tartott. Bouton ezért úgy döntött, sürgősen lezárják a szabálytalanul nyitott pozíciókat. Csakhogy ezt éppen a lehető legrosszabb pillanatban tette, a január 21-ei fekete hétfőn ugyanis mélyrepülésbe kezdtek az ázsiai, majd az európai börzék. Mire szerda estére a francia bank minden Kerviel-féle ügyletből kiszállt, a veszteség megközelítette az 5 milliárd eurót.

A bankvilág hitetlenkedve találgatja, miként játszhatta ki egy mégoly ügyes alkalmazott a Société Générale belső ellenőrzését. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a bank a kétes pozíciók gyors likvidálásával maga is hozzájárult a pánikhoz. A bank a vádakat visszautasítva hangsúlyozta, figyeltek arra, hogy eladásaik ne lépjék túl a forgalom 10 százalékát, és az ügyet is azután hozták nyilvánosságra a jegybank engedélyével, hogy kiszálltak a Kerviel-féle spekulatív ügyletekből.

A titkolózás és a magányos tettes valószínűtlen verziója miatt egyes elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy a csaló brókerre akarják rákenni a Société Générale más melléfogásait, aki ellen lapzártánkkor hivatali bizalommal való visszaélés, jogtalan számítógép-használat és hamisítás miatt előzetesen vádat emeltek. Annál is inkább, mivel a pozíciójában időközben megingott Bouton bejelentette: 2007 negyedik negyedévében a banknak 2,05 milliárd euróval kellett leértékelnie eszközeit az USA-ból indult jelzáloghitel-válság következményeként, holott pár hónappal korábban még bagatellizálták az amerikai fejlemények hatásait. A komoly érvágás ellenére Bouton azzal vigasztalta a részvényeseket, hogy a pénzintézet még így is 600-800 millió eurós eredményt könyvelhet el 2007-ben.

Csak hát hol van ez az előző évi több mint 5 milliárdos nyereségtől? A Société Générale igazgatósága most 5,5 milliárd eurós rendkívüli tőkeemeléssel igyekszik stabilizálni a helyzetet. A csalás hírére a bank részvényeinek árfolyama 4,4 százalékkal esett - a zuhanás a hét elején is folytatódott -, kapitalizációja pedig tavaly nyár eleje óta a felére apadt. Az újabb megrázkódtatás miatt a Société Générale még könnyebb prédája lehet a konkurenseknek, mindenekelőtt az 1999-ben egyszer már sikertelen ajánlatot tevő hazai versenytárs BNP-Paribas-nak. De szemet vethet rá a holland ABN-Amróért folyó versengésben nemrég alulmaradt brit Barclays, a befektetési banki tevékenységét erősíteni akaró spanyol Santander vagy az olasz UniCredit is. Francois Fillon kormányfő ugyanakkor közölte, kormánya kész megvédeni a bankot az ellenséges felvásárlástól.

VIDA LÁSZLÓ