Egyre népszerűbbek és egyre nagyobb üzletet jelentenek világszerte a biotermékek. A vonzó piacon Kína is megjelent.
Felejtse el a szalmapapucsos, kinyúlt pulóveres, nyers zöldségen és csírákon élő exhippiket, az utóbbi években már a tehetős középosztály kényezteti magát a legmagasabb minőségű biotermékekkel - hívta fel a HVG figyelmét a köztudatban sokfelé máig élő előítéletre Geert Termmer, a tavaly 85 millió eurós forgalmú holland The Organic Company (TOC) vezérigazgatója a múlt heti Biofach világvásáron Nürnbergben. De el kell felejteni azt a beidegződést is, hogy az ilyen termékek iránt kizárólag a fejlett országokban van igény.
Az idén biokozmetikai szekcióval is kibővített nürnbergi seregszemlén egymást érték a javarészt állami gazdaságként, illetve termelőszövetkezetként működő, akár 80-100 ezer hektáron gazdálkodó kínai ökofarmok standjai. Kínában - ahol az 1995-ös 4 ezerről mára 2,3 millió hektárra nőtt a termőterület - ma már nem csupán szóját és teát, hanem a zöldségtől és gyümölcstől kezdve a gyógynövényeken át a tofuig számtalan terméket állítanak elő állítólag vegyszermentesen, 95 százalékban exportra. "De már nem sokáig megy szinte minden külföldre. A kínai középosztály egyre tehetősebb, és a biotermékek iránt is ugrásszerűen megnőtt a belföldi érdeklődés" - jelezte a HVG-nek Gerald Herrmann, a vásárt 1990 óta szervező Biotermelők Nemzetközi Egyesületének (IFOAM) elnöke.
A vegyszerek és műtrágyák nélküli föld- és erdőműveléssel, állattenyésztéssel előállított élelmiszerek, kozmetikumok, háztartási cikkek, bútorok és ruházati termékek iránt világszerte egyre nagyobb a kereslet. Termmer cége elsősorban a nyugat-európai és az észak-amerikai piacokon értékesít, reményei szerint az idén 100 millió eurónál is többet. A cég áruinak közel fele Ázsiából, 40 százaléka pedig Dél-Amerikából származik, a többi olasz és spanyol termelőktől, de a holdingnak izraeli leányvállalata is van, amely kóser termékeket állít elő - javarészt biokibucokban. "Mindenkinek megéri: a termelőktől a hagyományos árunál 15-20 százalékkal drágábban vesszük meg a bioportékát, és nem csupán a biominősítéshez elengedhetetlen, szigorú minőségi szabályokat kérjük számon rajtuk, de képezzük is őket. Az sem titok persze - terítette ki lapjait Termmer -, hogy így is tisztességes hasznunk marad."
A svájci Organikus Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) adatai szerint a Föld 13 milliárd hektár mezőgazdasági hasznosítású területéből - termőföldjéből és legelőjéből - egyelőre csupán 30 millió hektáron zajlik valamiféle ökológiai gazdálkodás. A világ biotermékeinek csaknem felét elfogyasztó USA-ban ugyanakkor viszonylag szerény, még az európai listavezető Olaszországénál is kevesebb, alig 1 millió hektár a bioterület nagysága. Az EU 25 tagállamában összesen 6,6 millió hektár az - össztermőföld közel 4 százaléka - úgynevezett átállított, vagyis vegyszermentes terület, melynek többségén kisebb, családi gazdaságok működnek. "1993 óta gazdálkodunk organikus módszerekkel, a 7,5 hektár szőlő, a 3 hektáros olajliget és a 4 hektár gyümölcsös négyünket tart el. Visznek tőlünk bort Japánba és Új-Zélandra is, de a háznál is meg lehet venni, ahogy az olívaolajat és a gyümölcsleveket is" - ecsetelte a kiállítás borversenyén Paola Leonardi, a toszkán Terra D'Arcoiris nevű gazdaság társtulajdonosa.
Az angol terminológia alapján organikusnak, a német szakkifejezés nyomán ökológiainak is mondott, tavaly 27 milliárd euró összforgalmú biovilágpiacból közel ötödével részesedő Németországban a hagyományos értékesítőhelyek - élelmiszerláncok, zöldségesek - bonyolítják le a forgalom közel felét. A Kasseli Egyetem adatai szerint az új fejlesztések kivételével az 1300 német kiállítónak szinte valamennyi terméke megtalálható a kereskedelmi forgalomban, a hagyományos portékáknál alig 15-25 százalékkal drágábban.
A biosörök és bioborok is egyre népszerűbbek - és nem csak azért, mert ezeknél sincs jelentős árkülönbség. A Biofach kiállítást az idén például a bioborászati szenvedélyéről is ismert francia sztárszínész, Gerard Depardieu nyitotta meg. Az ételkóstolók mellett a félezer indulót felvonultató nemzetközi borverseny tesztnedűi voltak a legnépszerűbbek. A rendezők elfogultságát jelzi ugyanakkor, hogy a hét nagydíjból hatot az osztrák és német fehérborok vittek el. A kakukktojás egy spanyol palack volt, pedig olaszok és franciák is szép számmal indultak, de lengyel és szlovén borokkal is lehetett találkozni.
A helyi kulináris tradíciók követéséből is divatot kreáló biomozgalomnak Kelet-Európában még nincsenek erős hadállásai. A termelés és az átálló területek nagysága viszont nő. Kivéve az 1990-es években úttörő szerepet játszó, sokáig piacvezető Magyarországot, ahol 2004 óta 124 ezer hektár körül, a termőföld 2,3 százalékán stagnál a felerészben nemzeti parkokban található ökológiai terület nagysága, a kivitel a termelés 90 százaléka, s annak döntő részét méz, olajos növények és a vetőmag adja. Az idei Biofach - vendégcsalogató magyaros kóstolót nélkülöző - magyar standjánál szinte csak a tarpai Tarpa manufaktúra biolekvárjai iránt érdeklődtek komolyabban.
A 88 ezer hektáron gazdálkodó, dinamikusan terjeszkedő román gyógynövénytermesztők, a 12 ezer hektáron gyümölcskertészkedő bolgárok vagy a főként mézben utazó szerbek előtt a térség piacvezetője immár Lengyelország: 12 ezer lengyel gazda és szövetkezet több mint 200 ezer hektáron "biózik". A hústól a gyümölcsön át a halig szinte mindent kínálnak. "Ehhez az is kellett, hogy a varsói agrárkormányzat másfél millió zlotyval támogassa: Lengyelország legyen 2006-ban az év országa a Biofachon. Az akkor folklórműsorral, eszem-iszommal körített országmarketing odahaza is bejött, a termelés 20 százalékát már lengyel boltokban adjuk el" - magyarázta a HVG-nek Anna Talarek, a lengyel pavilon vezetője.
VAJNA TAMÁS / NÜRNBERG