Állva hagynak minket a kínaiak, hiszen őket nem kötik gúzsba, mint minket - kesereg Seffer István, a kaposvári magánklinika és őssejt-laboratórium alapító tulajdonosa. A tavaly novemberben ünnepélyesen - Somogy megye két szocialista országgyűlési képviselője, Lampert Mónika és Suchman Tamás jelenlétében - felavatott, félmilliárd forintos befektetéssel elkészült high-tech laboratórium egyelőre csak gyűjtheti, tárolhatja és kutathatja az embrionális őssejteket. Pedig a fő cél a gyógyítás lenne, amit a tulajdonos nyilatkozatában már ez év elejére ígért.
A kísérleti eljárások humán kipróbálására engedélyt adó Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) azonban a magánklinika kutatási protokolljából csak az in vitro részt fogadta el. Most újabb terv és a korábbinál bővebb leírás - a New York-i Lenox Hill szívklinika sztenderdjének honosítása - került az ETT elé. Míg tavaly az őssejtek széles körű kipróbálására tettek javaslatot a kaposváriak, most az infarktuson átesett betegek szívizom-regenerálására koncentrálnának. A humán kipróbálásban a kaposvári egészségügyi konzorcium (az egyetem, a Kaposi Mór Kórház és a Seffer magánklinika), valamint a pécsi egyetem szívsebészeti centruma együttesen venne részt - tudta meg a HVG.
Az őssejtekről alapvetően annyit kell tudni, hogy még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejtek pótlására. Őssejtek többféle forrásból nyerhetőek, így embrióból, köldökzsinórvérből, de a felnőtt szervezet szöveteiben is jelen vannak: csontvelőben, vérben, zsírban. Az őssejtterápia egyetlen - Európa-szerte és Magyarországon is - rutinszerűen művelt területe a vérképző rendszeri betegségek gyógyítása. Tudományos kutatás, elméleti és laboratóriumi munka számos helyen folyik, de a klinikai kipróbálásig jutott, betegeken alkalmazható eljárásra eddig az Országos Kardiológiai Intézet és a Debreceni Orvostudományi Centrum kapott engedélyt - mondta a HVG kérdésre Mandl József, az ETT titkára. Debrecenben a koszorúérbe juttatott - saját csontvelőből nyert - őssejttel kezelt hét betegnél sikerült a nemzetközi tapasztalatokkal egyezően, közepes mértékben javítani a szív vérellátását. Az egyetem most ötven beteg periferiális ereinek - az amputálást elkerülendő - kezelésére kért engedélyt, ám a kivitelezésnek a pénzhiány gátat szabhat. Kísérleti eljárásért ugyanis - legyen az gyógyszer vagy terápia - nem kérhető pénz a betegektől, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pedig kipróbálási stádiumban lévő gyógymódokat egyáltalán nem finanszíroz. Ez esetben azonban rendkívül költséges eljárásról van szó, ami főként az őssejt kinyerésének és felhasználhatóvá tételének bonyolultsága miatt betegenként több millió forintos ráfordítást jelent.
Nem csupán a pénzhiány, hanem a szakmai irigység, a természetes gyógymódokkal szemben ellenérdekelt gyógyszergyárak vetnek gáncsot a terápia gyakorlati alkalmazásának - véli Seffer. Az azonban nem tekinthető véletlennek, hogy sem az EU-ban, sem az USA-ban nem engedélyeznek humán kipróbálást tudományosan publikált, úgynevezett preklinikai vizsgálatok nélkül, míg Kína vagy egyes közép-amerikai országok mindettől eltekintenek. Így például amerikai szívsebészek equadori klinikákon kezelnek őssejtekkel infarktuson átesett betegeket, mint ahogyan Barbadoson is virágzott 2006 végéig ez az offshore üzlet.
A karibi szigetvilág keleti szélén "fiatalítással" és gyógyítással foglalkozó Institute of Regenerative Medicine (IRM) a brit BBC oknyomozó - a világbotrányt kiváltó - riportja után kénytelen volt bezárni. A brit újságírók annak jártak utána, hogy a barbadosi klinika egyébként nem titkolt módon ukrán forrásból származó őssejtjei milyen fekete iparágat generáltak, mindenekelőtt Harkovban és Kijevben. Úgy találták, hogy sokan pénzért vállalkoztak abortuszra - az embrionális őssejt "alapanyagát" biztosítva -, s feltűnően magas volt azok száma is, akiknél a kezelőorvosok súlyos betegnek mondták a magzatot, művi vetélést javasolva. Sőt korábbi, egy harkovi kórházhoz köthető gyanús csecsemőhalálozási eseteket is összefüggésbe hoztak az őssejt-kereskedelemmel. Ez már a barbadosi kormánynak is kínossá vált, így a klinikát be kellett zárni.
A barbadosi sajtónak adott interjújában az ukrán származású alapító, Yuliy Baltaytis professzor búcsúzóul annyit mondott, valahol Európában folytatja tovább a munkát. Valamint tagadta, hogy adósak maradtak volna a bérleti díjjal, hiszen "magam vittem a készpénzt a cég tulajdonosától, Imre Pakhtól a bérbeadónak".
Ma már tény, ami 2006 végén még csak terv volt. A kaposvári őssejtlabor a már bevált rövidítés után az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. nevet viseli, alapítója a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett IRM Biopharma Holdings Ltd. (50 százalék), valamint Seffer, továbbá a Seffer és Renner Magánklinika Kft. Igazgatósági tag Sefferen kívül az idehaza mindenekelőtt műgyűjtőként, Munkácsy-képek tulajdonosaként ismert, az USA-ban élő Pákh Imre (ő képviseli az alapító részvényes IRM-et), tudományos főkonzulens pedig Baltaytis. A kaposvári klinika honlapja a biotechnológiai kutatás élvonalában lévőnek mondott, a New York-i tudományos akadémia tagjaként jellemzett Baltaytist nem jegyzik az őssejtkutatás nemzetközi szakirodalmában, publikációi az 1980-as-1990-es években oroszul és az emésztőszervi sebészet témakörében jelentek meg. Az pedig az Élet és Irodalom Lázár György jegyezte áprilisi cikkéből tudható, hogy a New York-i akadémiai tagság évi 125 dollárért bárki számára beszerezhető megtiszteltetés.
A őssejtkutatás és reménybeli alkalmazás magyar pályáján újabb szereplő is feltűnt. A shenzheni Beike biotechnológiai cég idén tavasszal bejegyzett kft-je - addig is, amíg az engedélyek beszerzése után nekikezdhet a 2009-re tervezett honi gyógyításnak - készséggel megszervezi magyar betegek dél-kínai kúráját. Indulhatnak cukorbetegek, szívinfarktuson átesettek, autoimmun kórban szenvedők, neurológiai páciensek - csupán a daganatos betegeket nem kecsegtetik egyelőre az őssejtkultúra előnyeivel. Az odakint megkapott négy injekció ára 20 ezer dollár, ehhez jön még az utazás és a kinttartózkodás költsége.
A külföldi őssejtkezelés költségeihez nem járul hozzá még egyedi méltányossági alapon sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - lévén a támogatás kritériuma az, hogy tudományosan igazolt és hatékony eljárásról legyen szó. Márpedig a szakirodalom egyelőre - kevés kivételtől eltekintve - nem ismer még tudományos igénnyel dokumentált eseteket, csupán szubjektív beszámolókat. Könnyen elképzelhető, hogy egyes betegek állapota átmenetileg javul, közérzetük az őssejtkezeléstől megnövekedett endorfinnak köszönhetően euforikus lesz. A kutatók ugyanakkor számos veszélyét látják már a kontrollálatlan őssejtterápiának (a vita információink szerint a Magyar Televízió Az este című műsorában is folytatódik a jövő héten). A nemzetközi szakirodalom legfőbb aggálya, amiről naponta születnek új értekezések a mértékadónak tekintett szakmai folyóiratokban, hogy az őssejtek - mindenekelőtt az embrionális eredetűek - tumoros sejtszaporodást okozhatnak.
Érdekes etikai kérdés, amit Seffer feszeget, hogy a súlyos, végzetes kimenetelű betegségben szenvedők miért nem vehetnek igénybe saját felelősségükre akár idehaza is kísérleti terápiát, csak például Kínában. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a laikus betegek fokozottan védtelenek: az őssejthez a gyógyulást, már-már a csodatételt társítják, gond nélkül egybemosva a laboratóriumi állatkísérletek kecsegtető eredményeit a mindennapi gyógyítás lehetőségeivel.
GÁTI JÚLIA