Miért éppen a könyvek az analóg világ utolsó bástyái? - tette fel a kérdést tavaly novemberben Jeff Bezos, az Amazon elnöke a Kindle e-könyv-olvasó készülék bemutatóján. A válasz egyszerű: a nyomtatott könyvek elronthatatlanul egyszerűek és kipróbáltak, az olvasás több ezer éves fizikai mechanizmusa pedig kényelmetlenné teszi az állított képernyőről olvasást. Ám alig egy évvel később az utolsó bástyák is dőlni kezdtek, hogy lassan átadják helyüket a digitális könyvipar erődjeinek. A váltás mögött nem is annyira technikai áttörések, hanem a megfelelő alapokon nyugvó, jól átlátott jogi szabályozás húzódik.
Jövőre már Európában is
Az e-könyv-ipari szereplők Amerika után lassan Európában is megvetik lábukat. Izgalmas konkurenciaharc ígérkezik: 2009-ben nemcsak a Sony elektronikus könyvolvasó készülékei, hanem az Amazon által kifejlesztett Kindle is kapható lesz a kontinenes boltjaiban. Az amerikai Kindle-tulajdonosok jelenleg több mint 160 ezer e-könyvből választhatnak, illetve átalánydíjért cserébe a The New York Times és a The Wall Street Journal online számait is olvashatják. Persze nemcsak a piaci hiányt meglovagoló Kindle, hanem riválisa, a Sony Reader PRS-505 is beszerezhető lesz a jövő év első felétől Európában. Az idei októberi Frankfurti Könyvvásáron a cég már jövőbeli német partnereinek névsorát is ismertette, akik természetesen főként a könyvkiadói szektorból jönnek. A PRS-505 mindössze egy centiméter vastagú, és alig negyed kilót nyom. Csak akkor fogyaszt áramot, amikor lapoznak, s mivel memóriakártyával is bővíthető, akár 13-16 ezer könyvet is tárolhatnak rajta. Ugyanakkor a készülék, eltérően a Kindle-től, nincsen felszerelve wifivel, így nem is lehet vezeték nélkül könyveket letölteni. (Az Amazon a Sprint mobilszolgáltatóval kötött szerződést, így az Egyesült Államokban akár útközben is megvásárolhatjuk kedvenc bestsellereinket.) A Sony magyarázatként mindössze annyit közölt, hogy sokkal fontosabbnak tartja a hosszabb időt a vezeték nélküli kapcsolatnál.
Még érdekesebb fejlesztésnek ígérkezik az e-könyvek piacán a Sony Reader következő generációja, a PRS-700-as készülék. Fejlesztői nem szemfárasztó LCD-kijelzővel, hanem egy elektronikus tinta, azaz e-ink-alapú technológiával szerelték fel. Az ilyen készülékek oldalai hasonlóak a nyomtatott könyvlaphoz, és könynyebb is azokat olvasni, legalábbis világosban. Sötétben a lap, hasonlóan a papírhoz, nem világít. A fejlesztők ezt a problémát egy sornyi, a képernyő köré épített olvasófénnyel orvosolták. Az érintőképernyős lapozás is a hagyományos könyvekhez hasonlít, így a megszokott ujjmozdulattal lapozhatunk, mintha csak igazi könyvet olvasnánk. A készülékben megtalálhatóak az alapfunkciók is, így megjegyzéseket fűzhetünk kedvenc részeinkhez, vagy ki is jelölhetjük azokat. A készülék alapból 350 digitális könyvet tárol, a kapacitást memóriakártyával tovább növelhetjük. Nemcsak Word-, hanem PDF-dokumentumokat is tud kezelni, valamint (hasonlóan a Kindle-hez) MP3-formátumú zenéket is le tud játszani a háttérben. Újult képességei nem változtatták meg az üzemidejét: egy feltöltéssel hozzávetőlegesen 7500 oldalt olvashatunk el. Európában egyelőre mind a készülékekhez, mind a szolgáltatásokhoz lassabban lehet hozzáférni, továbbá még a könyvek digitalizálásáért és terjesztéséért felelős, illetve abban érdekelt üzleti háttér sem fejlődött ki igazán. Online könyvesboltok és könyvtárak is ezért indíthatók nehezebben Európában, mint Amerikában. (Érdekes ellenpontot ad Japán, ahol az e-könyvek olvasásának legerősebb platformját pont a mobilkészülékek jelentik: a digitális mangák eladásai toronymagasan vezetik a piacot.)
Szkennel a Google
Más oldalról közelíti meg a kiaknázásra váró piacot a Google. Az amerikai kiadókat és szerzőket tömörítő szervezetekkel kötött szerződés értelmében a cég szabadon szkennelhet be könyveket, amelyeket Book Search szolgáltatásán belül elhelyezhet az interneten. A megállapodás szerint ezekből még értékesíthetők is azon művek elektronikus verziói, amelyeket várhatóan nem nyomnak újra. Neill Denny, a The Bookseller szerkesztője szerint ezzel egyetlen éjszaka alatt megszületett a világ legnagyobb kiadói szerződése és egyúttal a világ legnagyobb könyvesboltja is - igaz, ez a bolt még nem nyitotta meg kapuit. A "bolt" a szerzői jogok miatt egyelőre csak Amerikában tudna működni. Létrehozása mindenesetre óriási esemény a könyvkultúra számára, leginkább Gutenberg találmányához, a könyvnyomtatáshoz mérhető.
Nem maradnak le sokkal a Google mögött azok a könyvkiadók sem, amelyek több fronton is terjeszkednek annak érdekében, hogy digitális formátumban is eladhassák a könyveiket. A Penguin Kiadó havidíjas előfizetési csomagokat tervez bestseller könyveire, illetve olyan olcsó vagy ingyenes könyvválasztékon is gondolkodnak, amelyeket a weboldalakon megjelenő bannerekhez hasonlóan hirdetésekkel egészítenének ki. 2009-ben garantáltan új üzleti modellek jelennek meg a könyvpiacon - nyilatkozta a Penguin londoni digitálisügyi képviselője.
A Frankfurti Könyvvásáron megkérdezett könyvkiadók 40 százaléka szerint a digitális eladásokból származó bevétel tíz év múlva túlszárnyalja majd a "papíros" kiadásokét.
BARI MÁRIUSZ