HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Mindjárt itt a Mikulás, majd karácsonykor megérkezik Jézuska is. Ilyenkor egyre több fórumon keresnek tanácsot a szülők, vajon traumát okoznak-e, ha elmondják a gyerekeknek, hogy nem a Mikulás vagy a Jézuska hozza az ajándékot. Makai Gábor pszichológus írása.

A mese, a fantázia, a látszat a gyermek számára mást jelent, mint egy felnőttnek. Csak úgy tudjuk hitelesen megválaszolni azt a kérdést, miszerint kárt okozunk-e Mikulással vagy a Jézuskával a gyerekünknek vagy sem, ha egy pillanatra gyerekek leszünk. Bele kell helyezkednünk a gyermek fantáziavilágába és megpróbálni az ő fejével gondolkodni. Akkor rájövünk, hogy minden gyermek fejében EGY Mikulás vagy Jézuska él, ami az igazi és megmásíthatatlan.

A szülőnek feladata, hogy segítse a Mikulás képét megszilárdítani, mert maga a Mikulás egy olyan szimbolikus lény, amiben minden gyerek hisz. A Mikulásban való hit fontos alapköve a gyerekek igazságról és jóságról való gondolkodásának. A mesék jelentős részében a jó győzedelmeskedik – ahogy a Mikulás is a „jó” gyereknek hoz ajándékot. Másrészt a gyermek biztonságérzetét erősíti, ha fel tud ruházni valakit – ebben az estben a Mikulást vagy a Jézuskát – olyan erővel, tulajdonságokkal, amelyekkel a gyermek még nem rendelkezik, viszont szentül hiszi, hogy el tud jönni, és ha kell, megvédi őt mindentől, amitől fél.

A gyermekpszichológusok többsége a realitással szemben a mesevilág mellett teszi le a voksát. A legtöbb gyermek, aki a képzelet kizárásával, mesék nélkül nő fel, általában boldogtalan felnőtté válik. A Mikulás és a Jézuska melletti döntés javára szól, hogy ha csak egy percre is, mi felnőttek is gyakran szeretnénk képzeletbeli világokban élni. Miért fosztanánk meg a gyermekünket ettől? A gyermekeknek szükségük van varázslatra, csodákra – ez az érzés teszi még különlegesebbé számukra a Mikulás ünnepét.

A szülők tanácstalanságát mutatja, hogy néhány tévhit masszívan tartja magát a Mikulással kapcsolatban.

1. A gyermek traumatizálódik, ha a testvére vagy az osztálytársa elárulja, miszerint nem is létezik a Mikulás.

Alapvetően hibás gondolatmenet. Gondoljunk csak bele, milyen sok Mikulással és feldíszített fával találkozik a gyermek az utcán vagy a plázákban, és mégsem esik kétségbe. Ha felteszi a kérdést, hogy „anya, nézd ott a Mikulás, de akkor most több van...?”, a legegyszerűbb válasz ilyenkor az lehet, hogy „igen, de az nem az igazi”. A gyermek fejében addig él a Mikulás, amíg meg nem tudja különböztetni a valóságot a mesevilágtól. Ez pedig általában hat-hétéves korra tehető.

2. A gyerekek nem hisznek a Mikulásban, mi felnőttek erőltetjük rájuk

Minden gyermek hisz a mesében, a Mikulás is mesebeli figura. Addig, amíg a gyerek a mesebeli világban él, ahol a fantázia, a látszat dominál (ez így helyes és természetes), biztonságban van és megéli, hogy ő maga tartja kézben a történéseket.

Az igazi és megmásíthatatlan
©

3. Gyermekünket becsapjuk és hülyének nézzük, ha fenntartjuk, hogy létezik a Mikulás és a Jézuska

Ne gondoljuk, hogy eljön az a időpont, amikor leülünk a gyerekünkkel, veszünk egy mély lélegzetet és kimondjuk, hogy a Mikulás nem létezik. A gyermek mentális fejlődése során maga fogja összerakni a képet. Módosul benne mindaz, amit addig hitt, de nem a csalódás fog rögzülni.

4. Iskoláskorban már egyik gyerek sem hisz Mikulásban

A realitásérzék megszilárdulása tehát egy folyamat, így a Mikulás fogalmának változása is egy folyamat. Egy felmérés szerint a négyéves gyerekek 85 százaléka, a hatéves gyerekek 65 százaléka, míg a nyolcéves gyerekek csupán 13 százaléka hisz a Mikulásban.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta honlapját itt, Facebook oldalát pedig itt találja.

Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a testvérekkel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük a Tesztkönyv – 64 önismereti teszt című könyvet. Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti. Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!