HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Az ünnepek előtt és alatt kiesnek a csontvázak a szekrényből – elfojtott érzések, megoldatlan konfliktusok nehezítik a karácsony megélését a tökéletességre törekvés mellett. Hogyan kerülhető el a karácsonyi lidércnyomás? Szabó-Bartha Anett és Szondy Máté pszichológusok írása.

A felmérések szerint az ünnepek alatt meglepően sokaknál jelentkezik a Christmas blues: depresszív hangulat és levertség, bár a közhiedelemmel ellentétben nem emelkedik az öngyilkosságot elkövetők száma, sőt decemberben vetnek a legkevesebben véget az életüknek. A téli sötétséggel magyarázható szezonális hangulatzavaron túl vajon mi teszi a szeretet ünnepét hetekig tartó stresszforrássá, és nyomasztó, régi sebeket feltépő, lelki fájdalmakat felnagyító időszakká?

„Adni jó” – tartja a mondás, ugyanakkor az ajándékvásárlás kényszere elüzletiesedett világunkban számos szorongató gondolat forrásává válhat. „Vajon fog tetszeni az ajándékom?”, „Eltalálom az ízlését?”, „Mi van, ha nagyon mellényúlok?”, „Ötletem sincs”, „Már mindene megvan, mit adhatnék még?” és még sorolhatnánk az ilyenkor felmerülő kételyeket.

Így válhat az összetartozás, a szeretet kifejezését hivatott gesztus, folyamatos fejtöréssé és őrült hajszává a tökéletes ajándék megtalálásáért. Sokak számára maga az ajándékozás így nem több, mint kívülről jövő elvárás, egy kötelező és ezért kényszerként megélt bosszúság. A helyzetet tovább rontja a bevásárlóközpontok zsúfoltsága: a zsúfoltság egyértelműen növeli az agressziószintünket. Nem beszélve a pénztárcánkat sokszor megterhelő kiadásokról, melyek növelik a stressz-szintünket.

Legyen minden tökéletes

Az ünnepi időszakban heteken át a filmekből, reklámokból ránk zúduló idilli, harmonikus karácsonyi hangulat újabb terhet, nyomást jelent sok ember számára. A tökéletes karácsony iránti vágy számos nyomasztó gondolat forrása lesz: „Mi van, ha valami közbejön?”, „Mi van, ha nem lesz minden olyan tökéletes, ahogyan elképzeltem?”, „Vajon időben elkészülök mindennel?” A vágyott tökéletes karácsony képe így válhat újabb nyomasztó érzések és gondolatok forrásává.

„Engem senki nem szeret.”
©

A családi összejövetelek nem mindenki számára jelentik a szeretteivel való harmonikus, meghitt együttlétet. Van, akiknél a családi kapcsolatok konfliktussal terheltek, így a karácsonyi találkozás inkább kötelező esemény, ahol illik együtt lenni, ahol meg kell bocsátani minden korábbi sérelemért. A konfliktusok, múltbeli sérelmek, kimondatlan neheztelések azonban ilyenkor is ott lóghatnak a család feje fölött, és elég egy rossz szó, egy félreérthető mondat és az elfojtott feszültség máris kitör.

Az évnek ebben az időszakában nagyító alá kerülnek bennünk emberi kapcsolataink is – átgondoljuk, kivel hogyan alakult a viszonyunk, kire számíthatunk, kit szerethetünk, és minket ki szeret. Az önvizsgálat során még fájdalmasabbá válhatnak korábbi veszteségeink, felerősödhet a magány érzése, előhozva számos önmagunkkal, a jövővel és az életünkkel kapcsolatos negatív gondolatot: „Mi van, ha én már mindig egyedül maradok?”, „Semmit nem tudok felmutatni az életemben, itt állok egyedül a világban”, „Engem senki nem szeret”.

Mindezek az érzések tovább erősödnek, ha más emberekkel vagy a karácsonyi filmek idilli képével kezdjük összehasonlítani magunkat: „Bezzeg másoknak van kinek ajándékot venni.”, „Ilyen is lehetne az ünnep, ehelyett itt vagyok egyedül, magányosan” stb. Ráadásul mindez egy olyan időszakban történik, ami egyben az elmúlt évvel, az addig elért eredményeinkkel való számvetésnek is az ideje. Ilyenkor általában átgondoljuk, hol is tartunk az életünkben, mit is sikerült megvalósítanunk az előző évi fogadalmakból. Ebben a számvetésben nem feltétlenül a sikereink foglalják le a gondolatainkat, hanem az el nem ért, meg nem valósult céljaink, álmaink, és a miattuk érzett csalódás, keserűség.

Mi a baj a karácsonyi démonokkal?

A karácsony tehát nem csak a tökéletes pillanatokról, magasztos érzésekről szól – ugyanúgy jelen vannak és felerősödnek a múltbeli rossz emlékek, nehéz érzések, fájdalmas gondolatok. Ilyenkor előkerülnek azok a csontvázak, melyeket év közben sikeresen bent tartunk a szekrényben: elfojtott érzések, meg nem oldott konfliktusok, problémák. Ők tehát a mi karácsonyi démonaink. És hogy mi a baj velük?

Időnk nagy részét a fejünkben töltjük
©

1. Egyrészt rengeteg időt és energiát fordítunk rájuk. Így ahelyett, hogy a jelen pillanatra figyelnénk, azt vesszük észre, hogy az időnk nagy részét a fejünkben töltjük, a múlt vagy a jövő között ingadozva, miközben elmegy mellettünk az itt és most pillanata. Ez azért nem szerencsés, mert a tudatosan megélt ünnep – életünk más rítusaihoz hasonlóan – pozitívan hat a lelki egészségünkre.

2. Másrészt számos álmegoldással próbálunk megszabadulni a kellemetlen, nyomasztó élményektől – ezek azonban ritkán bizonyulnak hatékony megoldásnak. Ilyen próbálkozás, amikor valaki alkohollal vagy gyógyszerekkel próbálja kezelni a levertségét, az evésbe, vásárlásba menekül vagy megpróbálja magát munkával lefoglalni. De ilyen stratégia lehet az is, amikor valaki a fantáziájában (vagy akár ténylegesen is) legszívesebben világgá menne ebben az időszakban, vagy a legszélsőségesebb esetben öngyilkossággal szeretné megszüntetni mindazt, amit elviselhetetlennek érez.

Miért tudnak ránk ekkora hatást gyakorolni ezek a belső élmények? Azért, mert hiszünk nekik. Elhisszük, hogy amit egy adott pillanatban gondolunk, érzünk, az úgy van és nem is fog megváltozni. Amikor magányosnak érezzük magunkat, és azt hisszük, minket nem lehet szeretni, azt éljük meg, hogy ez a valóság, amit mindenki más is így gondol. És persze ez már soha nem fog változni. Ilyen gondolatok és érzések hatására hozhatunk sokszor meggondolatlan döntéseket – például  túlköltekezés, túlzott alkoholfogyasztás –, ami azonban hosszú távon tetézheti a meglévő problémákat is.

Hogy az ünnep ne csak a túlélésről szóljon

És hogy hogyan tölthetjük el úgy az ünnepeket, hogy azok ne a démonokkal való harcról szóljanak?

Csupán gondolatok, érzések
©

1. Nem vagyok egyenlő a gondolataimmal! Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy tudatosítjuk, hogy mi is történik bennünk. Felismerjük azokat a negatív belső élményeket, amelyek nehézzé teszik számunkra az ünnepeket. Fontos tudatossá tenni, hogy ezek csupán gondolatok, érzések: sok esetben nem feltétlenül igazak, csak mi kezeljük őket annak, így adva hatalmat a kezükbe. Érdemes kimondani, hogy ezek olyan élmények, amelyek folyton változnak, és nem maradnak örökre ugyanolyanok. Vegyük észre, hogyan próbálunk menekülni előlük, megszabadulni tőlük, és mérlegelni a megoldásaink hosszú távú következményeit is. Ha erre képesek vagyunk, elérhetjük azt is, hogy ne a pillanat hevében hozzunk helytelen döntéseket.

2. Megengedni magunknak, hogy tökéletlenek legyünk! A tökéletes, boldog karácsony, és a harmonikus érzések kergetése helyett fontos felismernünk, hogy az év e napjain is ugyanolyanok vagyunk, mint máskor: nem vagyunk tökéletesek, néha hibázunk, néha szenvedünk. Időnként természetes módon vannak rossz érzéseink, negatív gondolataink – próbáljunk megértéssel, együttérzéssel fordulni önmagunk felé, mint ahogy azt mással is tennénk, aki hasonló helyzetben van.

3. Megélni a pillanatot! Az ünnep számos alkalmat kínál a pillanatok minél teljesebb megélésére. A kutatások szerint a tudatos jelenlét (mindfulness) mind testi, mind lelki egészségünkre pozitív hatással van. Próbáljuk átadni magunkat a karácsonyi élményeknek, legyen az egy hangulatos séta, egy pohár forró tea vagy forralt bor vagy éppen a karácsonyi menü. Legtöbbször például szinte észre sem vesszük az ételek ízét. Itt a lehetőség, hogy megfigyeljük látványát, illatát, ízét, textúráját. A karácsony igazi „multimodális” élmény, fogadjuk be minél több érzékszervünkön keresztül!

Nem kell élveznünk a karácsonyt, nem kell boldognak lennünk miatta, nem kell mindenkit szeretnünk az ünnepeket alatt. Mivel nem tudjuk irányítani, milyen érzések és gondolatok jelennek meg bennünk, nem érdemes az ezzel kapcsolatos elvárásainkra görcsösen koncentrálni. Ha nem arra fókuszálunk, vajon elég boldogok vagyunk-e a karácsonyfa alatt, hanem megpróbáljuk tudatosan átélni az élményeinket, megpróbálunk kapcsolódni másokhoz és megengedjük magunknak, hogy kiszakadjunk a megszokott napi rutinból, akkor – mintegy mellékhatásként – talán még boldogabbá is tesz a karácsony.

A két szerző, Szabó-Bartha Anett és Szondy Máté pszichológusok Démonaink című, nemrég megjelent könyvéről itt talál információkat.

Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a testvérekkel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük a Tesztkönyv – 64 önismereti teszt című könyvet. Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti. Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!