HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Ha irracionális elvárásokkal közelítünk a párkapcsolati gondokhoz, ne csodálkozzunk, ha kudarcba fullad a kapcsolatunk. Orvos-Tóth Noémi pszichológus írása.

1. Majd a párterápia megoldja

A párterápia nem csodamódszer, ahogy a párterapeuta sem varázsló. Nincs az a terapeuta, aki két ember kapcsolatát képes lenne rendezni az érintettek közreműködése nélkül. Aki úgy megy el terápiába, hogy otthon akár képletesen, akár ténylegesen már össze van csomagolva a bőröndje, vagyis magában már meghozta a döntést, az ne lepődjön meg, ha a terápia hatástalannak bizonyul.

Persze ettől még önigazolásra jó lehet, hiszen el lehet mondani, hogy „én még ezt is megtettem a kapcsolatunkért”. A párterápia nem alibi. A terapeuta akkor tud segíteni, ha van kellő nyitottság és főleg szándék a változtatásra. Akkor, ha a felek komolyan veszik a feladatokat, és nem azzal a céllal jelennek meg az üléseken, hogy a szakember kiderítse, és lehetőleg írásba is adja, hogy kinek van igaza vagy ki a felelős a párkapcsolati problémákért. A terápia célja, hogy az addigi negatív – például kommunikációs – mintázatok megváltozzanak, és a felek képessé váljanak kapcsolatuk hatékonyabb és harmonikusabb működtetésére.

2. Ha konfliktusok vannak, akkor nem illünk össze

A problémák és nézeteltérések a párkapcsolatok szerves részei. A valódi narcisztikus személyiségeket leszámítva még önmagunkkal sem jövünk ki mindig tökéletesen, miért várnánk, hogy a párunkkal állandó egyetértésben éljük az életünket? Nincs két ember, aki mindig és mindenben teljes összhangban van egymással, és mindent azonos módon él meg. Erre teljesen fölösleges törekedni. Jobban tesszük, ha nem félemmel tekintünk a másik különbözőségére, hanem kíváncsian és érdeklődéssel.

A konfliktus egy lehetőség
©

Felejtsük el azt a gyakori hibát, hogy igyekszünk meggyőzni a másikat a magunk igazáról, mert vagy sikerül egy bólogató Jánost faragnunk belőle vagy állandó veszekedésekkel lesz tele az életünk. Egyik verzió sem különösebben vonzó. Tekintsünk inkább úgy a konfliktusra, mint egy lehetőségre, aminek segítségével jobban megismerhetjük a másikat. A „nehogy már így gondold” helyett sokkal jobb hozzáállás, ha nyitottan megkérdezzük, hogy „miért gondolod így”? Természetesen a válasz meghallgatása után annak elfogadása is szükségeltetik. A párkapcsolati nagykönyv egyik aranyszabálya lehetne, hogy a másiknak joga van a miénkkel eltérő véleménnyel, érzésekkel, gondolatokkal rendelkeznie.

3. Minden konfliktust meg kell oldani

A konfliktusok nagy része nem oldható meg, ezért inkább arra kell törekednünk, hogy megtanuljunk velük együtt élni. Önmagában ez a megengedő hozzáállás már sokat javíthat a helyzeten. Kicsit olyan ez, mint amikor a pánikbeteg rettenetesen küzd a roham ellen, ám minél inkább el akarja kerülni, annál valószínűbb, hogy nem fog sikerülni. Ezzel szemben, amikor nem küzd, nem görcsöl rá, csak hagyja, hogy megtörténjen, sokkal könnyebben túl lesz a helyzeten.

4. A szerelem mindent megold

Vagy nem. A szerelem első mámoros időszakát követően egyszer csak beköszöntenek a hétköznapok, amikor már nem kézen fogva andalgással telnek a szép nyári esték, hanem el kell mosogatni, a gyerekeket meg kell fürdetni, el kell altatni, a teendők sora a végtelenségig folytatható. Ahhoz, hogy mindezt végig tudjuk csinálni, persze, hogy lejjebb kell tekerni a szerelmi hőfokot, különben hegyekben állna a szennyes, a gyerekek meg úgy nőnének, ahogy akarnának.

Extra időt és energiát igényel
©

Pont ezért rendezte úgy az evolúció, hogy mire a két emberből család lesz, és már nem kizárólag egymással kell foglalkozniuk, legyen elég figyelmi és érzelmi kapacitás az utódok nevelésére is. És itt kell belépnie a tudatosságnak, különben a teljesítendő feladatok megeszik a párkapcsolatot. Ez persze extra időt és energiát igényel, de mindenképpen megéri az extra fáradtságot.

5. Ha dolgozni kell egy párkapcsolaton, akkor az már nem is az igazi

Ez igaz. A mesében. Ott tényleg úgy szól a történet, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. A valóságban azonban azok élnek boldogan, akik kezükbe veszik az irányítást, és nem várják meg, hogy befektetett energia hiányában a kapcsolat törvényszerűen ellaposodjon. A monotonitás mindenkit fásulttá tesz. Így működik ez a párkapcsolatok esetében is. Ha mindig, minden azonos menetrend szerint történik, ha a másikat hosszú éveken át kizárólag ugyanazokban a szerepekben látom, ha nincsenek új és izgalmas közös élmények, akkor könnyen megtörténhet, hogy szépen lassan eltávolodunk egymástól.

+1 Elutazunk, az majd megoldja a problémáinkat

Kiszakadni a hétköznapok egyhangúságából nagyon vonzó lehet, ám önmagában nem oldja meg a párkapcsolati gondokat. Hiába utazunk el, hiszen a bőröndben szimbolikusan a problémáinkat is magunkkal visszük. Ha már megyünk, akkor csináljuk okosan. Induljunk olyan útra, ahol váratlan helyzetekkel találkozunk, ahol izgalmas élményekben lehet részünk! Az együtt átélt élmények tehetik az utazást olyan eseménnyé, ami segít újra összekovácsolódni, ahol megtapasztaljuk, hogy tudunk együttműködni, ahol alkalmunk nyílik a párunkat egy új oldaláról is megismerni.

Hallgassa meg Orvos-Tóth Noémi előadását a következő HVG Extra Pszichológia Szalonban március 29-én!

Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely titkainkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, akkor megajándékozzuk +1 lapszámmal. 5 lapszám 4 áráért! Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti. Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!