HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

George Orwell brit író híres utópiájában a Nagy Testvér becsapós szülemény: a demokráciára, azaz a testvéri viszonyra hivatkozva mégiscsak atya, azaz fölérendelt szerepet tölt be, és a teremtő szerepében tetszelegve mindent lát és bünteti az alattvalóit. Cser Zoltán buddhista tanító cikke.

Sokan tették fel eddig a kérdést, honnan ered az a kifejezés, hogy Nagy Testvér (Big Brother), aki „figyel”, és miért éppen nagy, miért éppen testvér. Köztudott, hogy a „Big Brother is watching” kifejezés George Orwell híres 1984 című regényéből indult diadalútjára, és vált metaforává, vagy éppen egy tévéshow címévé. A regényben egy mindenek felett álló lény figyel minden lakost és kontrollálja tevékenységüket, büntet mindent, ami nem felel meg a társadalom mesterkélt totalitárius szabályrendszerének.

Tegyük félre, hogy Orwell honnan vette a Big Brother fogalmát, ezzel kapcsolatban ugyanis eltérőek a vélemények. (A közkedvelt angol regényíró, Anthony Burgess mindenesetre úgy gondolta, hogy a Big Brother kifejezés egy reklámból származik, míg Douglas Kellner amerikai filozófus Sztálin figurájából vezette le a Nagy Testvért.) Inkább nézzük meg, honnan eredhet a testvériség elképzelés. Illetve hogyan képes az ember olyan társadalmat alkotni magának, ahol a saját tagjaiból választott testvériség teljes ellenőrzést gyakorol a többi tagon, ahol a szabadság nem tartozik az elismert és követendő életminőségekhez.

Időbeli hierarchiák

Először járjuk körbe a testvériség és testvér kérdéseit. A Brotherhood vagy Testvériség mindig is olyan csoportokat jelölt, ahol a tagok valamely eszme kapcsán olyanokká váltak, mint a testvérek, tehát az eszme családdá kovácsolta őket. Sokszor az ilyen kapcsolat felül is írta a családi kötelékeket. Sőt egyes vallási hagyományokban, például a szerzetesrendekben lemondtak a vérségi kötelékekről, hogy az új család részeivé váljanak.

Ki lett előbb?
©

A magyar testvér kifejezés nyilvánvalóan a test és a vér összetételből áll, és azokra a családtagokra értendő, akik azonos vérvonalhoz tartoznak, akiknek a vére azonos, tehát azonosak a szülők (gondoljunk csak a vérszerződésre, amely testvérré, szövetségessé tesz). Természetesen más a viszonyunk a szüleinkkel és más a testvéreinkkel. Ha a vérségi kapcsolatokra tekintünk, akkor olyan rajzot látunk, ahol a szüleink felettünk állnak, a testvéreinkkel egy vonalon vagyunk, míg a gyermekeink alattunk helyezkednek el.

E hierarchia háttere az idő, tehát, hogy ki mikor született: aki előbb, az a későbbi felett áll. Ezt a rendszert is megtaláljuk a társadalmunkban – gondoljunk csak olyan közösségekre, ahol a korábban taggá vált személy rangot kap, nagyobb elismerésben részesül, esetleg főnökké válik.

Teremtés=apa

A buddhista szerzetesi közösségben például, ha valaki csak öt perccel később lépett be a társadalmi hierarchiában alatta álló személy után, akkor is meg kellett hajolnia a korábban belépett előtt. Tehát a hierarchiát az időbeliség határozta meg (az elöljáró kifejezés értelmezhető akár az időbeliség kapcsán is).

Szereti a gyermekeit
©

A vérségi viszonyok fogalmait gyakran használjuk az alá- és fölérendeltség kifejezésére. Elég csak a leányvállalat, testvérváros, egy stílus atyja, azaz megteremtője vagy akár az „anyaszentegyház” kifejezésekre gondolni. Ha már a keresztény gondolatkörnél tartunk, érdemes elgondolkodni azon is, hogy igen sok vallási hagyományban a Teremtő az Atya, tehát az apa fogalmával kapcsolódik össze, annak ellenére, hogy a szülés, a születés az anyasághoz kapcsolódik. Az Atya mindenek felett áll, alatta vannak a teremtmények, továbbá az Atya mindent lát, de a Big Brotherrel, a Nagy Testvérrel ellentétben szereti a gyermekeit.

Atyánk, a tudomány

A felettes hatalom, amely mindent lát, régóta átszövi az emberi gondolkodást, és talán ennek a következménye a mai tudományos hozzáállás is, ahol a tudós, mintegy függetlenként a vizsgált rendszertől, felette állóként, kívülről rátekint folyamatokra, és arról következtetéseket von le, felfedezéseket tesz. A tudomány mint felettünk álló atya működésének eredménye, hogy egy városban szinte minden szegletet kamera figyel, mi megfigyeltek viszont nem láthatjuk, kik ülnek a kamera mögött, és mit kezdenek a látottakkal.

A tudományos kutatásokra visszatérve ma már köztudott, hogy a tudós is része annak a rendszernek, amit vizsgál, a személye nem vonható ki a vizsgálat folyamatából, tehát befolyást gyakorol a vizsgálatra és annak eredményére. Ennek ellenére is nagyon erős ma az az elképzelés, hogy a tudomány mint felettünk álló, tőlünk független entitás vizsgál minket és szabályokat hoz. A tudomány és a hozzá kapcsolódó hatalom az atya, és a „mindent lát” szerepét gyakorolja a legtöbb esetben.

Egyenlők a közösségben

A testvéri viszony, ahogyan arról már korábban is szó volt, mellérendelő, ebből fakadóan a testvériség is eredendően olyan közösséget jelentett, ahol a tagok egyenlők. Úgy tűnik, a történelmünket az alá-fölé rendeltség és a mellérendeltség hatalmi viszonyai, illetve azok egymással való harca irányítja, gondoljunk csak a királyság és a köztársaság, vagy a diktatúra és a demokrácia társadalmat irányító intézményeire, nézeteire.

Alá-fölérendeltség
©

Sajnos a legtöbb háború, nyilván ideológiai szempontból nézve, arról szólt, hogy a mellérendelő elképzelés próbálta elsöpörni az alárendelőt, és fordítva. Holott a családi harmónia titka az, ha a szülők felelősséggel, odaadással töltik be a szerepüket, ha a testvérek között barátság alakul ki, továbbá tisztelet és szeretet a szüleik iránt, tehát ha a hierarchikus, alárendelő és a mellérendelő viszony összhangban van.

Ahogy a családban, a társadalomban is mindhárom viszony harmóniája teremti meg a jólétet. Tehát közösségben a testvéri viszonynak is érvényesülnie kellene, de kell irányítás is. Ami a családban az atyai és anyai viszony (érdekes, milyen lenne egy cégnél az anyai típusú vezetés), az a közösségnek a társadalom: a gyermekei felé tápláló, védelmező, segítő szerepet kellene betöltenie.

A tudat élő kamerái

A fenti gondolatmenetet követve „A Nagy Testvér figyel” azt jelenti, hogy a demokráciára, azaz a testvéri viszonyra hivatkozva mégis atyai, azaz fölérendelt szerepet tölt be valaki vagy egy szervezet (erre utal a Nagy), és a teremtő szerepében tetszelegve mindent lát, és bünteti az alattvalóit. Mondhatnánk azt, hogy itt is szerepel a függőleges viszonyrendszer és a vízszintes, de nem a harmónia írja le azt a viszonyt, hanem a rejtett, mindent látó és büntető hatalom, amely mégis azt sugalmazza, hogy mi testvérek vagyunk.

Mit tehetünk, ha a Nagy Testvér figyel? Először is megtanulunk jobban figyelni, elsősorban magunkat figyeljük meg, felszereljük magunkra a tudat élő kameráit. Továbbá megértjük, hogy kis világunkban megteremthető a jó viszonyrendszer, hiszen szülőként irányíthatjuk az életünket, segíthetjük a környezetünket, testvérként jóban lehetünk embertársainkkal és a természettel, gyermekként elfogadhatjuk az élet örömeit.

 

Hasonló írásokat a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a szeretet, szerelem, szex és vágy témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk A boldogság… 500 pillanat, amit jó átélni című könyvvel. Aktuális számunkat meg is rendelheti.

 

 


Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!