HVG Pszichológia
HVG Pszichológia

A szolgáló vezetés első hallásra összeegyeztethetetlennek tűnik, pedig korántsem az, nem véletlen, hogy a világ egyik legjobb tisztképző intézményének mottója. Egy új könyv és a hozzá kapcsolódó előadás elmondja, hogyan tudjuk e filozófiát az üzleti életben vagy a mindennapok során sikerrel alkalmazni.

„A személyes vezetői képességek kialakításának legcélravezetőbb módja a karakterfejlesztés” – állítja Porkoláb Imre, a NATO stratégiai parancsnokának képviselőjeként Pentagonban dolgozó ezredes. A gerillaharc és a terrorellenes hadviselés szakértője Szolgálj, hogy vezethess! – Amit egy elit katonától tanulhatunk az üzleti életben című könyvében a különleges műveleti képességfejlesztéshez kapcsolódó vezetéselméletet és annak az üzleti életben való alkalmazhatóságát kutatja.

A 43 éves szerző 22 évvel ezelőtt, az egykori Varsói Szövetség országainak katonái közül elsőként került be a világ legjobbnak tartott tisztképző intézményébe, a 270 éves hagyományokkal rendelkező Sandhursti Királyi Katonai Akadémiába. A kemény kiképzést nyújtó iskola – mely Winston Churchillből és Vilmos hercegből is vezetőt faragott – mottója a „szolgáló vezetés”. Személyes történetekre épülő kötetében – mely egyfajta visszaemlékezés is – bemutatja a sandhursti karakterfejlesztést, melynek elméleti hátterét a pszichológia tudományának legfrissebb kutatásai adják.

Képességeink összhangja

A karakterfejlesztés kifejezés a II. világháborút követően jelent meg Norman Vincent Peale lelkész A pozitív gondolkodás ereje című könyvében, amelyben optimizmusra buzdított. A következő években bontakozott ki a humanisztikus pszichológia mozgalma, amely Sigmund Freud irányvonalától eltérően (mely szerint belső harcot kell vívnunk önmagunkkal) inkább az emberek önelfogadására és önmegvalósítására helyezte a hangsúlyt. Innen merítette Abraham Maslow amerikai pszichológus is az ötletét, hogy a növekedésalapú emberi szükségleteket, azokon belül is az önmegvalósítást kutassa. Napjainkban az önkifejezés és a szabadság iránti igény prioritást élvez, és a helyes döntések meghozatalában segít a karakter.

Winston Churchillből és Vilmos hercegből is vezetőt faragott
©

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A karakterfejlesztés Porkoláb Imre értelmezésében azt jelenti, hogy integráljuk és összhangba hozzuk a képességeinket. Amikor többek között egy kemény katonai kiképzés során a pánikzónában (azon problémák között, amelyek a megoldására még nem vagyunk felkészülve, amelyek túlmutatnak a kompetenciáinkon) folyamatosan feszegetjük a határainkat annak érdekében, hogy fejlődjünk és újabb csúcsteljesítményekre legyünk képesek, könnyen szem elől téveszthetjük, hogy ez magányossá tehet bennünket.

„Morálisan ugyanis akkor fejlődünk a legjobban, ha kapcsolatot teremtünk emberekkel, segítünk másokat és tudatosan – vagy akár tudattalanul is – alkalmazkodunk hozzájuk. Az igazán jó vezetők szinte észrevétlenek. Nem keresik a reflektorfényt, van magánéletük, időt tudnak szánni a családjukra, a barátaikra és számos egyéb, számukra fontos dologra az életben. Ők azok, akik sikeresen elérték a belső integrációt. Ők azok, akik nyugodtak maradnak akkor is, ha körülöttük elszabadul a pokol” – írja az ezredes.

Kihívások egyensúlya

A Selye János magyar stresszkutató által kidolgozott általános adaptációs szindróma elméletének legnagyobb haszna, ha felismerjük, hogy a módszer (amely szerint ha stresszhatásnak tesszük ki a szervezetünket, reakciót indít be, aminek következtében adaptálódunk) nemcsak a fizikai felkészítésben, hanem az élet számos területén is hasznosítható – állítja Porkoláb, példaként említve a mentális képességek fejlesztését.

Folyamatosan feszegetjük a határainkat
©

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendszeresen alkalmazva a módszert megtanulhatjuk, hogyan tegyünk szert egyensúlyra. Ha rendszeresen kerüljük a veszélyes helyzeteket, akkor általában a komfortzónánkban tartózkodunk (vagyis csak olyasmit vállalunk be, amiről tudjuk, hogy valószínűleg képesek vagyunk megcsinálni), ez azonban hosszú távon azt eredményezi, hogy a képességeink nem fejlődnek. Éppen ezért ez a fajta hozzáállás legalább annyira veszélyes, mint ha valaki folyamatosan a pánikzónában tartózkodik, ahol könnyen kiéghet. Törekednünk kell tehát arra, hogy egyensúlyba kerüljünk! – ajánlja az ezredes, ami a mindennapokban azt jelenti, hogy életünk a kihívások, a folyamatos fejlesztés és a pihenés, a feltöltődés dinamikáját követheti.

Nemcsak az alvási hatékonyságunkat optimalizálhatjuk, hanem ébrenlét során is számos olyan tevékenységet végezhetünk, amely feltölt bennünket. Mindenki átéli időszakonként (például a szerelemben vagy az alkotótevékenységben) azt az érzést, amelyet Csíkszentmihályi Mihály pszichológus flow-élménynek nevez. Bizonyos tevékenységek közben megszűnik az öntudatosság, és az időérzékelés is megváltozik. Sokan arról számoltak be, hogy ha a feladat maga a cél, bármennyire fárasztónak tűnik is a tevékenység, képesek órákig elmélyülni benne, és amikor végeznek, felfrissültnek érzik magukat.

Racionális döntések és az isteni szikra

A komfortzónánkból kimerészkedve az ún. tanulási zónában találjuk magunkat, ahol felfedezhetünk magunkban olyan kompetenciákat, jellegzetességeket, amelyek sikerélménnyel töltenek el, vagy amelyeket felhasználhatunk a napi munkában vagy az élet más területein. Ilyen helyzetekben biztonságos körülmények között szélsőségesnek gondolt, de hasznos tapasztalatokat szerezhetünk, legyőzhetjük a félelmeinket, és fejleszthetjük a személyiségünket. Kifejezetten hasznos lehet, ha törekszünk arra, hogy minél több időt töltsünk a tanulási zónában. A tanulási zóna külső határa a pánikzóna, ahol nagyobb az esélye annak is, hogy elbukunk. Sokan félnek az esetleges kudarctól, de a pánikzóna hasznos is lehet, mivel megtapasztalhatjuk a valódi korlátainkat.

A feladatot sikeresen végre lehet hajtani
©

„Katonai vezetőként megtapasztaltam, hogy egy művelet során, ha nem vesszük észre, hogy a pánikzóna szélén egyensúlyozunk, és olyan döntéseket hozunk, amelyek kétségessé teszik a küldetés sikerét. Vezetőként tehát sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy folyamatosan értékeljük (és ha kell, átértékeljük) a helyzetünket, és képességeink pontos ismeretében folyamatosan változó környezeti viszonyok között kell döntéseket hoznunk” – véli Porkoláb.

A döntéshozatalnak is több változata létezik, és különböző helyzetekben más és más módszereket érdemes alkalmazni – olvasható a könyvben. A katonai kiképzés során a racionális döntéshozatalt tanítják, amely azt a célt szolgálja, hogy viszonylag nyugodt körülmények között alapos tervezést követően kiválasztható legyen a legmegfelelőbb megoldás. A katonai döntéshozatali folyamat során, amelyet az üzleti élet is átvett és alkalmaz, a helyzet elemzését követően cselekvési változatokat dolgoznak ki, azokat összevetik, következtetéseket vonnak le, és optimális döntéseket hoznak.

Egy ettől eltérő gondolkodásmód egy másik kultúrkörből fakad, és végrehajtása során sokkal nagyobb hangsúlyt kap az intuíció. Ez a fajta döntéshozatal nem a legjobb cselekvési változat kiválasztására törekszik, hanem megelégszik azzal, amelyikkel a feladatot sikeresen végre lehet hajtani. A módszer az erő- források koncentrációját teszi lehetővé, időt spórolhatunk meg vele, ugyanakkor nagyfokú tapasztalatot feltételez a döntéshozó részéről.

Az intuitív döntéshozatallal kapcsolatban Malcolm Gladwell történész Ösztönösen című könyvében a gondolkodás nélküli gondolkodásról ír. Arról az isteni szikráról, amelyet számos néven emlegetünk, lehet azt tudattalan döntés hozatalnak, ösztönös döntésnek, sugallatnak, megérzésnek vagy intuíciónak hívni, és véleménye szerint legalább annyira fontos, mint a tudatos döntéshozatal. Számos példa bizonyítja, hogy az „első blikkre” meghozott döntés ugyanolyan jó lehet, mint a tervezés, hosszas gondolkodás utáni választásaink.

Akárhogy is, a könyv írója mindenképpen jól döntött, hogy a Sandhursti Királyi Katonai Akadémiát választotta, és az iskola is: a világ legjobbnak tartott tisztképző intézménye ugyanis 1992-ben a magyar katonát választotta a legjobb külföldi hallgatónak, és Porkoláb Imre vehette át a királynő ajándékát, a tiszti pálcát.

Porkoláb Imre könyvéről itt olvashat és meg is rendelheti.
Az ezredes előadása a hagyományostól eltérő vezetésről január 27-én lesz a Budapest Music Centerben, további információk itt.

Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, november 20-án megjelent számában olvashat, melyben
az elengedés, a gyász és az újrakezdés témáját járjuk körül szakértő szerzőinkkel. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!

Cikk megosztása
Címkék