VIDEÓK
Hazánk a földrengés-aktivitás szempontjából közepesen aktív területnek számít. A legnagyobb földrengés a honfoglalás után valószínűleg Komáromban volt 1763-ban, 6,3 erősségű. A XX. században pedig 1956-ban rengett leginkább a magyar ugar - Dunaharasztiban. A Históriából az is kiderül, hogy a sokáig azt hitték, az Istenek vagy egy harcsa miatt indul meg a föld.
2011. július 11., hétfő, 15:36
Kutyák és emberek közös története nagy sikernek számít. Az együttélésnek mégis van sötét oldala is. Emberek parancsára kutyák marcangoltak embereket, vagy ártatlan állatokat áldoztak fel kultikus céllal. Korszakok, amikor a kutyaeledel mást jelentett, mint ma.
4 hozzászólás
2011. április 27., szerda, 10:30
„Minden haszon nélküli” óriási mocsarak övezték a Balatont. Az állam döntött, mégis száz évig tartott a szabályozási folyamat. A vitázó felek a közérdekre hivatkoztak. Lecke arról, hogy a köz- és magánérdek határát nehezebb megvonni, mint a Balatonét.
2010. november 17., szerda, 07:38
Kilencezer magyar belügyes lohol a jugoszláv diverzánsok nyomában. Emberrablók, akik Titóékhoz hurcolnák foglyukat. Mindez akkor történik, amikor a nemzetközi munkásmozgalom frontvonala egybeesik a jugó–magyar határral.
4 hozzászólás
2010. március 18., csütörtök, 11:59
Érintkezik-e a japán és a magyar történelem? Tanulhat-e valamit a modernizálódó Japán a mi példánkon? Van-e közös érdeke az egymástól sok ezer kilométerre lévő országnak? Nem mai, száz évvel ezelőtti kérdések ezek Japánból.
hvg.hu
2009. november 17., kedd, 21:19
Közép-Kelet-Európában egyszeri, egyedi történelmi folyamat volt a rendszerváltás, aminek leírására és segítésére nem állt készen a közgazdász szakma meg a nemzetközi intézményrendszer. Nem vol receptjük. De másnak se nagyon. A helyzet a „rendszervákuum” megszűnte óta sok tekintetben megváltozott – véli Csaba László közgazdász.
Szóljon hozzá
ISSN
2008. július 17., csütörtök, 07:29