Sorkövető

Bejelentkezés

• •

•

Hírcsatornák

HVG.HU \ SORKÖVETŐ \ HOLMI

„Üdvöz légy, nép!” – Az apostol bálvány helyett költővé tette volna Petőfit

Petőfi Sándor Az apostol c. elbeszélő költeményének kalandos sorsa kulcsfontosságú volt a költő megítélésében, kanonizálásában, sőt irodalmunk egész fejlődéstörténetében. Ha a művet a kortársak időben megismerik, nem alakulhattak volna ki a Petőfi-kultusz mitikus ideálképei – állítja Margócsy István irodalomtörténész.

komment 5 hozzászólás szerző Zádori Zsolt idő 2011. szeptember 21., szerda, 09:37

Zsidó asszimiláció: véget nem érő történet?

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.

szerző Zádori Zsolt idő 2011. augusztus 23., kedd, 15:49

Bibó levelezik: Kedves néném!

Nagyszabású összeállítással rukkol elő a Bibó-centenáriumra a Holmi. A közlemények zöme dokumentum, és azt a Bibó Istvánt is megmutatja, amelyiket eddig még alig-alig ismertük: a gimnazistát és az Európát járó ifjú peregrinust.

idő 2011. augusztus 04., csütörtök, 13:47

Borjúgulyásdugulás nagysvádájú imposztorok között

Hiába kardoskodott ellene ötven éven át, az irodalomtörténeti legenda szerint Szentkuthy Miklós a „magyar Joyce”. Ráadásnak az Ulyssest még ő is fordította le. Nagy segítője Bartos Tibor volt, aki sokkal több, mint nagyszerű fordító és lelkiismeretes szerkesztő.

komment Szóljon hozzá idő 2011. július 29., péntek, 09:00

„A jó, egészséges tökrészegség természetes velejárója”

Petri György mint a Szovjetunió díszvendége, a szocialista kultúra magyar nagykövete. Abszurd történet mérhetetlen mennyiségű kaviárról, grúz konyakról, saslikról és az azt követő csömörről. Az író elvtársnak elege lesz.

idő 2010. július 29., csütörtök, 06:32

Van nálad zsebkendő?

A diktatúra testközeli élmény. A szimpla dolgok is mély, egzisztenciális és szimbolikus értelmet nyernek. Két friss elbeszélés emlékeztet a történelmi tapasztalatainkra.

idő 2010. május 25., kedd, 07:48

„Nem csak a történelem van, én is itt ülök”

Születtek 1925-ben. Egyikük németbarát dzsentricsaládban, másikuk zsidó–horvát családban nőtt fel. Magyarok. Szembefordultak a Horthy-korszakkal, majd antifasiszta ellenállók lettek. A két barát demokratikus Magyarországot akart. 1947-ben mégis beléptek a kommunista pártba. Miért?

komment 1 hozzászólás idő 2010. április 20., kedd, 13:11

„Jelenem nincs, jövőm Isten és Aczél kezében”

A hatvanas évek elején Vas István költő azt mondta fiatal pályatársainak: „Aztán tudjátok, ugye, hogy ez a marha Béla az egyetlen zseni köztetek?” Abody Béla tragikus élete Vajda Miklós tanúsága szerint.

idő 2010. március 02., kedd, 07:03

Letartóztatták, megsemmisítették, visszadobják

Bűn-e, ha a költő jótőgyű szüzekről, énekes combokról, csóktól fulladó lányokról ír, vagy az ifjú Krisztushoz hasonlítja magát? Nem volt rég, mikor vádat emeltek effélék miatt. Ma az alkotót más kínok gyötrik.

szerző hvg.hu idő 2009. december 16., szerda, 05:10

„A halott felül, és enni kér”

A XX. századi magyar irodalom két jeles alakjának életútinterjújából közölt részleteket az októberi Holmi. A folyóirat joggal tekintheti őket „saját halottjának”, mindketten szerzői voltak, a költő szerkesztőbizottsági tagja, az irodalmár szerkesztője is volt a lapnak: Petri György és Domokos Mátyás.

szerző hvg.hu idő 2009. november 19., csütörtök, 13:27

Az önutálat mint szervi probléma és hajtóerő

Petri György üstökösként tűnt fel, hogy aztán költőként többször évekre elhallgasson. A szilenciumokat nem csak az aczéli kultúrpolitika vagy zűrös magánélete kényszerítették rá, hanem „realista felismerések” is. Ugyanazok, amelyekből máskor meg alkotókedve táplálkozott.

idő 2009. október 05., hétfő, 06:01

„Büszke a magyar, különösen arra, hogy ő nem tót”

A legnagyobb jószándék és a bravúros előadásmód dacára hogyan válik Petőfi kultusz-Petőfivé? Miként működik a kultusz rituáléja Illyés Gyula nagyszerű könyvében? Miért tűnnek el a „legnagyobb magyar költő” szlovák gyökerei? Margócsy István magyarázatai.

idő 2009. szeptember 16., szerda, 06:35

„A magyar hangya a legintelligensebb”

Invázió, beszivárgás, fertőzés, rombolás, aláásás. Titkos háború, amelyet egy idegen hatalom indított egy mit sem sejtő magyar város ellen. A „titkos férgek” a termeszek, a felszabadító erők a magyar hangyák. Egy elfeledett gyerekkönyv tudós újraolvasása.

idő 2009. szeptember 03., csütörtök, 06:34

„Tarkólövés. – Így végzed hát te is”

Boldoggá avatja a költő halott költőtársát. Az 1944 novemberében meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékezik az egykori barát, Vas István. A ’40-es évek végén született írást Radnóti tudós monográfusa, Ferencz Győző közli nyomtatásban először a Holmi legfrissebb számában.

idő 2009. július 02., csütörtök, 15:25

A kád víztől a kád vízig

„Zárkatársam nem tudta hova tenni, hogy nem szeretem sem a kommunizmust, sem a nácizmust. Aztán vita közben hosszasan méregetett, majd felkiáltott: – Ja, már értem! – Vagyis hogy ezt a dumát csak egy zsidó mondhatja. Félek, hogy majdnem igaza volt.” Kőszeg Ferenc K. történetei című visszaemlékezése bizonyosan a tavaszi könyvpiac slágere lesz.

idő 2009. április 22., szerda, 06:10

Röhögjünk a politikusokon, jót teszünk velük

A fenségesség és a nevetés, a tisztelet és a röhögés összeér az igazságban, a vallásban – és a politikában – véli Balázs Zoltán politológus. Az udvari bolond a király mása, mélyebb énje, a hívő, az igazságkereső és a politikus közös jelképe, amit a nevetés tesz elevenné.

komment Szóljon hozzá idő 2009. január 20., kedd, 15:42

Ön politikus. Akar róla beszélni?

Miért nem írnak memoárokat a magyar politikusok? Szemérmesség, írástudatlanság, a közönség érdeklődésének vagy a hagyománynak hiánya teszi-e, hogy hatalmon lévő vagy visszavonuló politikusaink elvétve ragadnak tollat, hogy emlékeiket, életük-tevékenységük személyes olvasatát a nagyérdeművel megosszák? Demszky Gábor felmenőinek XX. századi történetéről ír.

komment 3 hozzászólás idő 2008. november 12., szerda, 12:13

„Akkora épp farkad, mint orrod”

Ma is virul az a balhiedelem, hogy egyes testrészekből következtethetünk a férfiak hímtagjának, illetve a nők vulvájának nagyságára és alakjára. A néphit gyökerei, naná, hogy az ókorba nyúlnak vissza.

szerző ISSN idő 2008. szeptember 30., kedd, 10:01

„A polgári költő akassza fel magát”

Örökéletű-e a népi–urbánus vita? Vagy csak felmelegíttetett egy nem túl jelentős sérelem? A hatalom és az író perfid viszonya az ötvenes években szükségszerűen vezetett-e nívós alkotók egymástól való elhidegüléséhez? Nemes Nagy Ágnes, Illyés Gyula, Ferencz Győző, Kodolányi Gyula – vita a Holmiban.

szerző Sorkövető idő 2008. szeptember 23., kedd, 05:19

Felesleges, unalmas, fűrészpor olvasmány a Mészöly-napló

Megsemmisítő kritikát publikált Mészöly Miklós Műhelynaplóiról Wilheim András az áprilisi Holmiban. Szerinte a szerkesztők eleve elhibázott koncepció alapján dolgoztak, ráadásul trehányul.

szerző Sorkövető idő 2008. április 25., péntek, 07:48

a rovat további cikkei »

TOP 24 ÓRA

további híreink »

AJÁNLJUK MÉG

Ahol Orbán a sereghajtó. Magyar EP-listás furcsaságok

Kedvcsináló sztárok, megbízható káderek, karót nyelt amatőrök és nagy újrázók szerepelnek a nyolc párt EP-választási listáján.
Jó lesz-e útdíjat szedni a budapesti belvárosban?

A budapesti belváros fuldoklik a közlekedési dugóktól. Ma már ezer lakosra 360 autó jut, s ehhez jönnek az agglomerációban élők rendszeresen behajtó autói.
Ígéretek földje

Terveik kifejtésére kérte a HVG a főpolgármesteri posztért indulókat.