Sorkövető

Bejelentkezés

• •

•

HVG.HU \ SORKÖVETŐ \ MAGYAR TUDOMÁNY

Közel sem akkora az ember szerepe a klímaváltozásban, mint azt a „globális felmelegedéssel” riogatott egyszeri hírfogyasztó hiheti. Az éghajlat alakulása és környezetünk gondjai nem egy tényezőtől, mondjuk, a szén-dioxid-kibocsátástól függnek.

komment 22 hozzászólás idő 2011. február 22., kedd, 08:13

„Reggel gépolajtól, este szagos víztől csepeg”

A nemzet nagy ébresztője, a legnagyobb, a leghívebb és legtalányosabb magyar, lángeszű országlár. Arisztokrata, polgár, ellenzéki liberális, aulikus konzervatív, fáradhatatlan optimista, önmarcangoló pesszimista, beteg, bolond. Széchenyi István gróf.

idő 2011. január 13., csütörtök, 05:30

Nem fogy a magyar, inkább hízik

A képlet pofonegyszerű: ha a bevitt és felszívódott tápanyag kalóriatartalma több, mint amennyit felhasználunk, úgy hízunk, ha kevesebb, úgy fogyunk. Mégse megy. Hízik az ország, hízik a Föld.

idő 2010. december 02., csütörtök, 06:05

Kell-e tartania a Fidesznek a társadalomtól?

Elképzelt bokszmeccs: jobb sarokban a Fidesz, bal sarokban a társadalom. Előbbi trénere Arisztotelész bácsi, utóbbi edzője Hegel mester. Megszólal-e a gong?

idő 2010. november 02., kedd, 06:22

Pingvinszerű lehetett minden madár őse

Milyen közös őse lehetett a Földet benépesítő számtalan madárfajnak? Hogyan festett a protomadár? Madarat tolláról. És a madárőst meg mijéről?

komment 1 hozzászólás idő 2010. július 07., szerda, 07:03

Van rózsa tövis nélkül

De nemcsak tövises vagy tövis nélküli rózsa van, hanem sörtés is. Elképesztő biológiai változatosságánál csak a kulturális nagyobb. Története szétválaszthatatlanul összeforrott a civilizáció történetével.

idő 2010. június 10., csütörtök, 20:15

A tudományos nacionalizmus fénykora Magyarországon

A tudományos nacionalizmus nem csak intézményei révén, de eredményeivel is kötődik a nemzeti gondolathoz; politikai célokat szolgál még a fizikában, a kémiában vagy a biológiában is. A XIX. századi Magyarországon is ez történt.

komment 5 hozzászólás idő 2010. április 29., csütörtök, 09:40

Cigány integrációs kutatás: boncolás szike helyett fejszével

Van-e értékelhető haszna a cigány és nem cigány gyerekek együtt-tanításának? Egy kutatás szerint van. A hatásvizsgálat friss bírálata szerint viszont ezt nem lehet tudni, sőt, ami tudható, az kudarcot sejtet. A kritika inkább karcos, mint meggyőző.

idő 2010. március 17., szerda, 07:17

Robot kutyánk, hegyezd füled!

Etológia + robotika = etorobotika. Újabb öszvértudomány született, és azt ígéri, segít helyrerántani a robotkészítés szekerét. A cél ugyanis, hogy minél tökéletesebb emberrobotot állítsanak elő, eddig nem bizonyult túl jó választásnak.

szerző hvg.hu idő 2010. február 04., csütörtök, 06:18

Amerika legcsúnyábbik elnöke, de nem ezért szeretjük

Langaléta, iskolázatlan és földhözragadt fickó volt. Korabeli kritikusai bohócnak, árulónak, zsarnoknak, holdkórosnak, sarlatánnak és visszataszító majomnak nevezték. Mégis ott van a helye Amerika legnagyobb elnökei, George Washington és Franklin Delano Roosevelt között. Abraham Lincolntól ma is van mit tanulni.

szerző ISSN idő 2009. augusztus 04., kedd, 14:20

Nyereg alatt puhított magyar DNS-ek

Akik a magyarság török, iráni, mezopotámiai eredetének bizonyítását remélték térségünk eddig legkiterjedtebb etnogenetikai vizsgálatától, most bizonyosan csalódnak. A frissen publikált adatokból kiderül, már a honfoglalás idején túlnyomórészt európai volt genetikai állományunk. Akik viszont a népek keletkezését, az etnogenezist illetően nem a meseszerű magyarázatokat, inkább a tényeket kedvelik, számos izgalmas adatot és főleg kérdést köszönhetnek a mostani kutatásnak.

komment 39 hozzászólás idő 2008. november 19., szerda, 06:29

A leggazdagabbaknál „kuncsorognak” az akadémikusok

Meghökkentő felhívással rukkoltak elő a szegedi Széchenyi-díjas akadémikusok: ösztöndíj-alapításra sarkallják a leggazdagabb magyarokat. S ha már, rögtön meg is mondják, mi legyen a díj neve, valamint hogy a nábobok kinek mennyit perkáljanak „példamutató nemzetépítő” módon. A száz leggazdagabb közül húsznak van személyesen több-kevesebb köze a tudományokhoz.

szerző ISSN idő 2008. április 30., szerda, 06:23